Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-372

372. országos ülés 190b január 11-én, hétfőn. 241 azt, hogy nem szabjuk és nem szabtuk meg éveken keresztül ezeket a feltételeket, hanem van egy 67-es alapon álló kiváló politikus, a ki maga is akként hirálja meg, hogy mulasztásokat követünk el, valahányszor a feltételek megszabásától ebben az irányban tartózkodunk, mert azok akkor errupezióba jönnek, kitörnek, rombolnak, a fejlődésnek ezt a módját pedig nem helyesli. Épen ennek igazolására kell ily illusztris egyének nézetére hivatkozni, a mi oly rövidséggel, a mint én ezeket megemlítem, egyáltalában nem lehet a tárgyon való túlterjeszkedés. Tartózkodom is a felolvasástól, de hozzáfűzöm azt a megjegyzést, hogy épen a t. képviselőtársam egy másik állítása az, a mikor azt mondja, hogy: én tehát más utat követtem, és más utón tartottam szükségesnek az előhaladást. De ő maga mondja, hogy ez az ut eredménytelen volt, mert ezzel szemben a hatalom részéről egészen helytelenül, egészen károsan őt a köztevókenység teréről leszorították, programmját kormányképtelennek mondták. Ugron Gábor: Spanyol ész! Holló Lajos: Beigazoltatott ennek következtében, hogy ez az eljárás, ez a rendszer, ez a küzdelem módja lehet ideális, lehet egy más, normális parlamenti viszonyok közt élő nemzetnél helyes, és magam is elsőrendűnek ismerem el, de a mi sajátos viszonyaink között, a mikor nem nemzeti erők tartják lekötve az ország nagyfontosságú tényezőit, a mikor külső érdekek zsibbasztják meg az oly akaratokat, a melyek azok nélkül nem lennének elzsibbasztva, és a mikor ezek az akaratok nem nyilatkozhatnak szabadon: akkor az ily dermesztő erő ellen csak rendkívüli eszközöknek igénybevétele adja meg a lehetőséget, — ha egyáltalán megadja — hogy ezt le lehessen rázni az agyakról és idegekről, hogy ezt a dermedtséget el lehessen oszlatni. Csak e rendkívüli eszközökkel lehetséges ez, ha egyáltalán lehetséges. Látjuk, ezek is mily kicsiny, mily csekély lépésben haladnak előre, viszik előre a nemzet jogait. Itt sincs errupczió, rombolás és ugrás, mint a hogy gróf Apponyi Albert mondja; ellenkezőleg, rendkívül csekély mértékben való előhaladást tapasztalunk ez eszközök igénybevétele mellett is. (Igás! a haloldalon.) Ezzel szemben nem lehet azt az eljárást követni, hogy lassankint akarjuk lefejteni e küzdelemben mindazokat a törekvéseket, a melyek lefejthetők; egyiket jóhiszemű kijelentésekkel, másikat felsőbb udvari ráparancsolással vonják el a harcztól egyenkint, külön-külön, és akkor azokra, a kik szemben állnak, azokra, a kik el nem tántorodnak sem felsőbb parancsra, sem Ígéretekre, azokra rárohannak a támadások, sokszor a durvaságok egész özönével, s igy az eszmei küzdelmet hatálytalanná akarják tenni. Nemez az a módszer, a melylyel az ily küzdelmet kivívni kell, nem ez az a módszer, a melyet itt helyesnek és elfogadhatónak tartunk. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXI. KÖTET. Okolicsányi Lászlő: Attól mi megmaradunk! Holló Lajos: Csak azt mondom, ha e harcznak sem czélja, sem iránya, sem eszközei nem változtak, és mi álljuk, mint harczosok: akkor, ha a módszer változik, a melylyel ezzel szemben eljárnak, változtak felfogásukban, gondolkozásukban, hatalmi rendszerükben azok az egyének, a kikkel most szemben állunk. Ha az eddigi kormányok, az eddigi többségek nem tartották helyesnek bizonyos eszközök igénybevételét e küzdelem letörésére, akkor azok kormányzati szelleme olyan volt, a mely garanczia volt arra nézve, hogy a törvényesség területéről egy lépést sem akarnak letérni. És ha más eszközök és más módok használtatnak, akkor e kormányzati rendszer szelleme, intim bensősége árulja el magát előzetesen, a mint már el is árulja magát lépésről-lépésre. Csak a ravaszság vonul vissza egy-egy nem sikerült lépés után, beismerve tévedését. Tévedés a házszabályok alkalmazása párhuzamos ülések behozatalára, tévedés egy indítvány beterjesztése, a mikor a házszabályok szerint nem lehet. Tévedés mindenütt oly helyről, a hol tévedést elkövetni egyáltalán nem szabad, mert a tévedés, a mely az alkotmány rovására megy, a tévedés, a mely közjogunk félremagyarázására vezet, nem nyújtja azt a garancziát, hogy elég nagy az az ellenőrzés, a melyet a nagy nyilvánosság nyújt a parlamentarizmusnak, mert felmerül a kérdés, hogy a hol titkos tanácsokban kell megvédelmezni az ország jogát, hol nincs ennyi ellenőrzés, mely önökkel szembe helyezkedik, vájjon megvan-e az a garanczia, hogy tévedés el nem követtetik, a nemzetnek megvan-e az a megnyugvása, hogy akkor is meg van védelmezve? Oly dolgok történnek, melyek ezt a megnyugvást nekünk és az országnak nem nyújthatják; nyugodt kedélylyel nem nézhetjük, hogy jó kezekbe lesz-e letéve pl. az ujonczmegállapitás és ujonczmegajánlás, hogy ezeket az ország érdekének megfelelően tudják-e majd felhasználni? Sajnos körülmények játszanak itt közbe, melyeket el kell Ítélnünk ós vissza kell utasítanunk. Belejátszik az ország ügyeinek vitelébe ismét a szétbontás tendencziája, mely ebben az országban az egyenetlenséget van hivatva fentartani, hogy a felekezetiségnek és más dolgoknak előtérbe helyezésével szétbontsa a magyar nemzet egységét. (Igaz! Ugy van! balfelöl.J Elitéinek egyeseket, ha néppártiak, mert küzdöttek a nemzeti nyelv mellett, pedig különb harczosa egy sem volt ez ügynek, mint báró Kaas Ivor. (Éljenzés a baloldalon.) Elitélik őket, a kik itt álltak ebben a küzdelemben elejétől fogva végig, és azért, mert ezek itt állanak és ma sem hagyják félbe ezt a küzdelmet, magát ezt a küzdelmet szeretnék stigmatizálni, rá akarják sütni a felekezetiség bélyegét. B. Kaas Ivor: Hát Uray Imre! Holló Lajos: Ez nem erre a küzdelemre bír káros hatással, ez a közszellem korrumpá31