Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-350

56 350. országso ülés 1903 Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . a szülőknek azon ezrei, a kik gyermekeiket nagy anyagi áldozatok árán felküldik a budapesti egyetemre, azért küldik fel őket, hogy itt tanuljanak, dolgozzanak, ismereteiket gyarapitsák... Zboray Miklós : Merkantilista felfogás! Gr. Tisza István miniszterelnök: ... és nem azért, hogy a t. képviselő uraknak bizonyos tüntetési czélokra . . . (Folytonos nagg zaj a bal- és a szélsöbálóldálon. Felkiáltások jobb felől: Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Tisza István miniszterelnök: ... és nem azért, hogy a t. képviselő uraknak bizonyos tüntetési czélokra rezonancboden-t szolgáltassanak. (Zajos helyeslés jobbfelöl. Élénk mozgás a balés a szélsöbálóldálon. Egy hang balfelöl: Jó volt Tisza Kálmán idején!) De azt tartom, hogy ez a helyes eljárás az ifjúság érdekében is. Méltóztassék nekem megengedni, én jó lélekkel elmondhatom, hogy senki nálamnál nagyobb súlyt nem helyez arra, hogy a magyar ifjúságban igazi hazafiság, igazi ideálizmus legyen. (Elénk helyeslés a jobboldalon. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Látjuk! Chlopii hazafiság! Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Azt, hogy én mit érzek, csak én tudhatom, s engedjenek meg, nem annak érzelmei a legerősebbek és nem annak ideálizmusa legerősebb, a kik minduntalan frázisokban ad azoknak kifejezést. (TJgy van! TJgy van! Zajos helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) Ismétlem, senki a nemzetnek nagyobb érdekét nem láthatja, mint én, abban, hogy a magyar ifjúságban hazafiság és ideálizmus legyen. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl.) De ha ez valódi hazafiság, ha ez valódi ideálizmus . . . (Folytonos zaj a bal- és a szélsöbálóldálon. Felkiáltások jobbfelöl : Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Tisza István miniszterelnök: .. . olyan hazafiság és ideálizmus, a mely azután gyümölcsöket teremhet a nemzet számára. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsöbálóldálon.) akkor annak, mint minden hazafiságnak, mint minden ideálizmusnak, tettekben kell nyilvánulnia. Tettekben nyilvánul a meglett férfinál az által, hogy résztvesz az élet küzdeleméiben. (Zaj a bal- és a szélsöbálóldálon.) Az ifjúnál, a kinek nevelése még befejezve nincs, akkor nyilvánul tettekben, ha egész erejét és egész idejét ismereteinek gyarapítására fordítja, edzi magát az élet számára, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) s egész erejét abban a becsületes törekvésben összpontosítja, hogy hasznos polgára lehessen az országnak. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Nagy zaj balfelöl.) Nézzenek körül a képviselő urak; mindazokban az igazán erőtől duzzadó nagy nemzetekben, a melyek igazán merész léptekkel törekednek előre a haladás utján, nem látjuk deczember 2-án, szerdán. azt a jelenséget, hogy a fiatalság akarjon mindenütt a közdolgokban szerepelni . .. (Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsöbálóldálon.) Pap Zoltán: Azon nemzeteknek nincs osztrák császárjuk! (Folytonos nagy zaj a balés a szélsöbálóldálon. Felkiáltások jobbfelöl : Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Azoknál nem látjuk azt a jelenséget, hogy a fiatalság akarja kezébe ragadni a vezetést, az intézkedést abban az ügykörben, a mely meglett férfiaknak hivatása. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Elénk ellenmondások a bal- és a szélsöbálóldálon.) Az angol fiatalság, a német fiatalság (Folytonos zaj a bal- és a szélsöbálóldálon. Felkiáltások jobbfelöl: Tanuljanak!) bír legalább is annyi tetterős hazafisággal és ideálizmussal, mint a magyar; de nem az utczán, nem népgyülésekben. hanem komoly munkában, (Hoszszantartó élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsöbálóldálon.) testnek és léleknek edző munkájában mutatja ki. (Élénk helyeslés a jobbóldalon. Folytonos zaj a bal- és a szélsöbálóldálon. Felkiáltások jobb felöl: Halljuk ! Halljuk! Elnök csenget.) S engedjenek meg. . . (Folytonos zaj a jobb- és baloldalon.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek a ház minden oldalán! Gr. Tisza István miniszterelnök: Engedjenek meg, szomorú jel és dekadens társadalmaknak jele az, ha a felnövő generáczió hivatottságot érez magában kellő előkészület, kellő előtanulmány, kellő életbölcsesség nélkül szólni bele az ország sorsának intézésébe. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsöbálóldálon.) Én nyugodt lélekkel mondhatom, hogy okosabb, igazabb barátai az ifjúságnak azok, a kik vissza akarják őt tartani attól, hogy idejét, erejét, figyelmét meddő tüntetésekre pazarolja el, és őket arra szólítják fel a haza érdeke nevében, hogy készüljenek az életre, edzzék meg magukat azon hazafiúi misszió teljesítésére, a mely majd reájuk mint meglett férfiakra vár. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Ebben a meggyőződésben lévén, a legnagyobb örömmel fogadtam a rektor ur intézkedését, és a mennyiben törvényes hatáskörömbe vág, egész készséggel fogok annak foganatot szerezni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Zboray IVIiklós : T. képviselőház ! (Halljuk'! Halljuk! a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök: Milyen czimen kivan szólani/Vképviselő ur? Zboray Miklós: Szavaim értelmének megmagyarázása czimén. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem volt értelme! Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) Zboray Miklós: T. ház! Tekintettel arra, hogy a miniszterelnök ur a szabadelvű irány-