Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.
Ülésnapok - 1901-360
334 360. országos ülés 1903 deczember 19-én, szombaton. pedig Kelet felé helyezik át politikájuk súlypontját, akkor ki nem kerülhető az, hogy Magyarország legyen annak a politikának és birodalomnak a központja. Ausztriából keleti politikát folytatni nem lehet, mert Ausztriának nincsen ott gyökere, mert Ausztria népe ott minden népnél gyűlöletesebb, ellenben Magyarországnak nagy történelmi gyökerei vannak az Árpádok, az Anjouk és a Hunyadiak idejéből; Magyarország geográfiailag is alkalmas arra, hogy központja legyen ennek a keleti nagyhatalomnak. A helyzet merőben félreismerése tehát az, hogy a Habsburg-politika még mindig Ausztriával akarja a monarchia sorsát vezettetni és osztrák rendszert és német nyelvet akar ránk tukmálni. Hogy jutunk mi ahhoz, kérdem harmadszor, vagy talán negyedszer? Hiszen a magyar királyság középeurópai nagyhatalom volt már akkor, mikor Ausztria csak tengeriszap volt az állami szervezetek között. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A magyar királyok világtörténelmi tényezők voltak már akkor, a mikor a Habsburgok ismeretlen tiroli grófok voltak, (Felkiáltások halfelöl: Socíjczi gróf oh!) illetőleg svájczi grófok voltak, egy-egy szerencsés házasság által igyekezve patrimóniumaikat megszaporítani; nagyhatalomhoz a Habsburgok csak akkor juttottak, mikor szabad választás utján a magyar nemzet fejükre tette a magyar szent koronát. (Ugy van! ügy van! a baloldalon.) És ezen korona fejében megfogadták, hogy Magyarországon fentartják a törvényeket, a szabadságokat, régi jó szokásokat, és hogy Magyarországot idegen országok és tartományok módjára kormányozni nem fogják. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) S ha ezt fogadták, akkor ismét kérdezem: hogyan jutunk mi mégis ahhoz, hogy minket Ausztria módjára, osztrák szellemben, német nyelvvel akarnak a, katonai téren kormányozni? (Ugy van ! Ugy van! a baloldalon.) B. Kaas ivor: Képzelhető-e Ausztria Magyarország nélkül? Bartha Miklós: Az én legjobb meggyőződésem szerint a dinasztiára nézve életkérdés az, hogy politikai hatalmának súlypontját Magyarországra helyezze át. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Indokom rövid. Ausztriában nincs valódi állami élet, ott vannak lazán összefüggő tartományok és országok, a melyeket azonban nem egy természetes történelmi kapocs füz össze, hanem csak egy mesterkélt kötelék. Azt tapasztaljuk, már harmincz és egynéhány év óta tapasztaljuk, hogy minél inkább kifejlődik az alkotmányos szabadság érzete és gyakorlata az osztrák tartományok férfiaiban, annál jobban megerősödnek ott a destruktív erők. Méltóztassanak figyelembevenni, hogy az osztrák nép egy részére az egységessé vált Olaszország, másik részére az egységessé vált Németország minő hatalmas vonzerőt gyakorol. És csalódik mindenki, a ki azt hiszi, hogy emberi gondoskodással ennek elejét lehet venni, hisz ez egy egészen természetes élettani folyamat, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) a melynek törvényei a viszonyokban rejlenek és a mely törvényeken emberi észszel változtatni nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ellenben a Kárpátok bérczei és azoknak medenczéje szilárd pontot képeznek; ebből a fellegvárból nem vágyódnak, nem menekülnek ki a népek, ez feltétlen és biztos támasz a dinasztiára és a trónra nézve, mert itt irredentizmus nincsen és ide nem kell egyéb, mint hogy végre-valahára háromszáz és annyi esztendő után belássa a dinasztia azt, hogy neki kötelessége a nemzet élére állani, a nemzetben rejlő erőket kifejteni, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) minket ugy a nyelv, mint aspiráczióink tekintetében megizmositani, és akkor itt minden meg van adva arra, hogy a mohácsi vész előtti magyar királyságnak fénye, tekintélye és hatalma ismét felújuljon. De hogy az a felvilágosítás megtörténhessék, ugy törvényeink, mint szokásaink azt hozzák magukkal, hogy feliratban juttassuk kifejezésre nézeteinket. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Ennélfogva, t. ház, hódolva ezen szokásnak, én bátor voltam egy felirati tervezetet készíteni, ós azt határozati javaslat alakjában a ház elé terjeszteni. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Felolvasni a tervezetet nem fogom. Azt lesz szives majd a jegyző ur felolvasni. És ezzel bevégeztem beszédememet. Ha jól tudom, t. ház, ennek az általános vitának legutolsó beszédét én mondtam el. (Felkiáltások a baloldalon: Vannak még felírva!) Kenyerem javát megettem. Arra kérem a t. házat ebben a rám nézve mindenesetre igen komoly pillanatban, ne méltóztassék megengedni, hogy azok, a kik életük delén túl járnak, azzal a kiábrándulással szálljanak a sirba, hogy ez a képviselőház a nemzetnek nagy és^ örök jogait nem volt képes megvédelmezni. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Polónyi Géza képviselő ur személyes kérdés czimén kért szót. (Felkiáltások a baloldalon: Először halljuk a feliratot!) Eínök: Fel fog olvastatni. Csávolszky Lajos: Már megint nincs jegyző ! Kubik Béla: Nyolcz kormánypárti jegyző közül egy sincs itt ? Münnich Aurél: Ellenzéki jegyző olvassa azt fel! Kubik Béla: Hiszen nyolcz kormánypárti jegyző van! B. Kaas Ivor: A ház jegyzője ő is! Csak világosan olvassa! Szőts Pál jegyző (olvassa): Határozati javaslat. Mondja ki a ház, hogy elfogadja az alább következő felirati tervet és határozza el, hogy ő Felségéhez felterjesztessék:
