Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-349

november 30-án, hétfőn. 25 3k9. országos ülés 1903 dönti az akadályokat is, a melyek nemcsak neki kellene, hogy akadályok legyenek, de akadályok kell, hogy legyenek mindenkinek, a ki az országot törvényesen és alkotmányosan akarja kormányozni. (Igaz! Ugy van! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Ha tehát mi akkor nem tartottuk az ő programmját elégnek, még kevésbbé tartjuk annak most, (Felkiáltások a jobboldalon: Tudtuk!) mikor egész kormányzati rendszere súlyos vonásokban domborodik ki. Mi ma is csak azt válaszolhatjuk . . . Borbély György: Legelőször a jön » Magyarország*, aztán jön a haza. Eitner Zsigmond: Először Magyarország és a magyar nyelv, akkor önök. (Zaj. Elnök csenget.) Zboray Miklós: Kocsisokkal szoktak igy tárgyalni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Nessi Pál: El akarja rontani a hangulatot. Okos ember! Elnök: Kérem a képviselő urakat minden oldalon, méltóztassanak csendben lenni. Holló Lajos: Azt válaszolhatjuk csak, hogy ahhoz, hogy mi, t. képviselőház, most a békés kibontakozásnak útját előmozdíthassuk, ahhoz szükséges, a mi előbb volt szükséges, az, hogy a magyar vezényszó jogának és érvényesülésének biztosítékai előttünk egész terjedelmükben meglegyenek, akár a mostani miniszterelnök ur van itt, akárki jön helyette. Lengyel Zoltán: Törvényes garancziákat akarunk! Elnök: Kérem Lengyel Zoltán képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Holló Lajos : Érvényes és megnyugtató megoldás szükséges ahhoz, hogy a harczot befejezhessük. (Igaz! a baloldalon.) A másik pedig, t. képviselőház, az, hogy a felmerült jogsértés, a mely a parallel ülések behozatala által keletkezett, orvosoltassék. (Felkiáltások a jobboldalon: Semmi sértés! Zaj a szélsóbalóldalon.) Elnök: Csendet kérek, t, ház! B. Kaas Ivor: Az önök érdeke! Elnök: Kérem b. Kaas Ivor képviselő urat, ne zavarja a szónokot. Szerb György: Nincs szükség tanításra. Zboray Miklós: Sok szó fér hozzá. Rákosi Viktor: Ezt a preczedenst el kell törülni. Holló Lajos: Ezt az akadályt az útból el kell háritani. (Igaz! Ugy van a baloldalon.) Bennünk lehet, hogy keserűség lakik ezeknek a dolgoknak a láttára, és kényszerit oly fegyverek igénybevételére, a melyeket használni szükségesnek látunk, de az elkeseredés még sem akkora, mert meg vagyunk győződve, hogy midőn összeütközésbe kerül a magyar alkotmánynak sziklaszilárd bástyája, egyéneknek, akármily hatalmasoknak, akár császároknak is akaratával és fejével, soha sem az alkotmány törik össze, hanem az a fej, a mely beleütközik, a mely azt KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XX. KÖTET. le akarja dönteni. Azért hangsúlyozzuk ezt és bízunk mi, bármily erőszakos lépésekre ragadtatják is önök magukat, az ügy sikerében, és e reménytől, e hittől eltelve folytatjuk a küzdelmet addig, a mig jogainkat kivívtuk. (Élénk helyeslés a baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Gr. Apponyi Albert képviselő ur kért a házszabályokhoz szót! Gr. Apponyi Albert: T. ház! a házszabályok czimén kértem szót, de én is kénytelen vagyok ugyanazzal a kéréssel fordulni a t. házhoz, mint az előttem szólott t. képviselő ur. Elnök: Kérdem a t. házat, megadja-e gróf Ajjponyi Albert képviselő urnak az engedélyt, hogy a házszabályok czimén felszólalva, e czim keretétől eltérve is nyilatkozhassak? (Halljuk! Halljuk!) Miután senki nem tesz ellenvetést, a ház az engedélyt megadja. Gr. Apponyi Albert: Én nem voltam jelen az ülésnek eddigi lefolyása alatt, de idejővén, értesültem az eddigi órákban történtekről, éä megvallom, igen nagy megnyugvással és megelégedéssel értesültem, a mennyiben azok nekem reményt nyújtanak arra, hogy talán mégis sikerülni fog az országot abból az áldatlan állapotból, a melybe jutottunk, kibonyolitani akkép, hogy se alkotmányunkon, se a nemzetnek érdekein, se a nemzetnek jogos kívánságain sérelem ne essék. Ezt a hangulatot itt látván, erről értesülvén, nagyon kérem a tisztelt háznak minden tényezőjét, hogy ennek az ország érdekében való gyümölcsöztetéséhez hozzájáruljon. Hiszen ezen felszólalásnak keretében nekem lehetetlen arra kitérnem, hogy felfogásomat mindazon következményekről, melyeket a parlament rendes működésének megakasztäsa már eddig is előidézett és a melyekkel ennek tovább folytatása minket, az országot fenyeget, a ház előtt kifejtsem ; különben is mindenki ismeri erről táplált meggyőződésemet. De, t. képviselőház, én azt tartom, hogy azon az utón, a melyre ma rámutattak a háznak ezen oldaláról (a szélsőbaloldalra mutat.) és a melyre visszhang történt a kormánypadokről, azon az utón — nem a konkrét propozicziókat értem, mert ezekről ma nincs szó — hanem a kölcsönös megértésnek utján kell haladnunk az ország és a nemzet érdekében, a mely kell, hogy minden párttaktikai érdek felett álljon, a háznak minden oldalán. (Altalános helyeslés.) T. képviselőház! Gr. Zichy Aladár t. barátom felvetette azt az eäzmét, hogy mielőtt egyáltalában erről a kölcsönös megértésről, melyet ő is óhajt, szó lehetne, mielőtt annak érdekében bárminő konkrét lépések történhetnének, propozicziók felmerülnének vagy tárgyaltathatnának, mindenekelőtt el kell távolítani az útból azt az akadályt, melyet a házszabályoknak megsértése okozott. (Igaz! Ugy van! balfelöl. Mozgás jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, én idéztem gr. Zichy Aladárnak szavait. (Zaj.) Hogy én hogyan vélekedem arról, a mi a napokban itt i