Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-357

244 357. országos ülés 1903 deczember 12-én, szombaton. Gajáry Géza: Beérkezett. (Zaj. Elnök csenget.) Ugron Gábor: ...és hivatalos beadványokat tartalmuk rövid megemlítésével bemutatja; névtelen beadványok nem mutathatók be. A jegjzőkönyv hitelesitéBa után ez következik. Azután megmondja a házszabály, hogy mi következik: Bemutatja a tárgy rövid ismertetésével és a benyújtó képviselő nevének megemlítésével azon kérvényeket, a melyeket hozzá képviselők nyújtottak be. Itt tehát megállapítja a házszabály a sorrendet, hogy az előterjesztéseket és beadványokat mikor kell benyújtani. Ettől eltérésnek helye nincs, csak a ház külön megkérdezése és határozata alapján lehetséges az, a nélkül nem lehetséges. Most, a jelen esetben nincs semmi veszély és kár abban, hogy az előterjesztések megtétettek. De óvatosságból szólaltam fel és tiltakozom az ellen, hogy a házszabályok e szakasza meg ne tartassék. Addig joga van a ház elnökének, hogy a régi gyakorlathoz tartsa magát, a mig a házszabáhok világos rendelkezésére hivatkozás nem történik, a mely pillanatban a házszabályokra hivatkozás történik, a házszabályok rendelkeznek, nem pedig az elnök és az elnök által nyilvántartott preczedensek. Mert nem lehet tudni, hogy később micsoda bonyodalmak, micsoda kártékony következmények származhatnak ebből. Tudom, hogy a kormánypártra nézve kényelmes az, hogy akkor adja be a javaslatokat és előterjesztéseket, a mikor tetszik, de nekünk kötelességünk az, hogy minden meglepetés ellen védekezhessünk, hogy az ellenőrzésünket kellőképen gyakoielhassuk, hogy pedig ezt tehessük, szükségeB, hogy a házszabályok intézkedései szigorúan megtartassanak. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A miniszterelnök ur kíván szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A házszabályok arra vonatkozólag, hogy a bizottsági előadók a bizottsági jelentéseket mikor adják be, semmiféle meghatározást nem tartalmaznak, i Igaz! a jobboldalon.) A 197. §. szövegéből egyenesen, világosan következik, hogy az a bizottsági élői erjesztésekre nem is vonatkozhatik. (Zaj a b doldahn. Helyeslés a jobboldalon.) Mert a 197. §. világosan azon előterjesztésekre és hivatalos beadványokra vonatkozik, a melyek az elnökhöz érkeztek be. A bizottsági jelentések sohasem az elnökhöz érkeztek, azokat sohasem az elnök jelenti be tartalmuk rövid megemlítésével, ugy, a hogy a 197. §-ban van, hanem a bizottság közvetlenül a háznak tesz jelentést előadója által és az előadó szóbelileg jelenti a háznak, hogy a jelentést beterjeszti. Ugron Gábor: A kérvényekre van az, hogy a tartalmát JÖviden megemlíti. Gr. Tisza István miniszterelnök (olvassa); »A beérkezett előterjesztéseket és hivatalos beadványokat tartalmuk rövid megemlítésével bemutatja^ Ez van itt szórói-szóra, ezt tehát semmiféle erőszakos fellépéssel elmagyarázni és elcsavarni nem lehet. (Ugy van! jobbfelöl.) A bizottságokra nézve az, hogy a bizottsági előadó mikor terjeszsze be a jelentést, a házszabályokban körülírva nincs. A háznak igen helyes praxisa az, hogy a napirend tárgyalását, mint mással nem, effélével sem szakítja meg, de a bizottsági előadók a napirend előtt vagy a napirend után szokták előterjesztéseiket megtenni. Ez a helyes praxis, ez teljesen megfelel a házszabályoknak, illetőleg ellentétben a házszabályokkal nem áll, miután a házszabályokban semmiféle dispoziczió nem történik és semmiféle taktikai, kényelmi, vagy másféle czélzatok által indokolva nincs, hanem adva van a helyzet által, hogy a mely bizottsági jelentés a, délelőtt folyamán válik perfektté, azt a napirend végén, a napirend letárgyalása után. szokták az előadó urak beterjeszteni. Ez egy helyes szokás, f melyen változtatni egyáltalában felesleges. És engedje meg a képviselő ur, nagyon furcsán néz ki az ilyen erőteljes leczkéztetés jobbra és balra, ha azután az sül ki, hogy a házszabályok világos értelmét nem tudta az a képviselő (Helyeslés jobb felöl.) Holló Lajos: Bocsánatot kérek, a t. minisztereliiök ur csak arra tud hivatkozni, hogy a házszabályokban a bizottsági jelentésekről intézkedés nincs. Ez igaz, de arról igenis van szó, hogy az elnöki előterjesztések kapcsán mik jönnek a jegyzőkönyv után. A jegyzőkönyv után vannak a bejelentések, beadványok, és azután a kérvények. (Zaj jobbfelöl) Ha tehát arról nincs is szó, akkor a házszabályoknak magyarázata, de a dolognak természete és rendje is csak azt mutatja, hogy igenis az ülés elején kell az irományok beterjesztése kapcsán észszerűen és helyesen az előterjesztéseket megtenni. Lehet és tényleg kifejlődött az a magyarázat, hogy a napirend végén, sőt közben is szoktak jelentéseket beterjeszteni, de ez nem helyes és a házszabályok magyarázatából nem következik. Ennek következtében teljes joggal lehet az ellen felemelni szavunkat és kérni is az elnökséget, hogy a bejelentéseket tessék az ülés elején az előterjesztésekkel kapcsolatban megtenni. (Helyeslés balfel"l.) Gr. Tisza Sstván miniszterelnök: Én csak azt válaszolom erre, hogy a 197. §. az elnök teendőjéről beszél, előadja, hogy az elnök miket mutat be és miket olvastat fel. Egész evidens dolog, hogy valami, a mihez az elnöknek semmi köze, a mit a bizottsági előadó tesz, a 197. §. dispozicziói alá nem tartozik. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Hanem, felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a bizottság előadójának javaslatát ? (Igen!) Kimondom tehát határozatkép, hogy a ház a jelentéseket ki fogja nyomatni, szétosztatni és