Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-357

357. országos ülés 1903 deczember 12-én, szombaton. 245 azoknak az osztályok mellőzésével leendő napirendre tűzése iránt a maga idejében fog határozni. (Helyeslés.) Mielőtt az interpellácziók előterjesztésére térnénk át, a következő ülésnek napirendjét és idejét illetőleg óhajtanék javaslatot tenni és pedig oly irányban, h^gy a legközelebbi ülést holnapután, hétfőn, f. hó 14-én, d. e. 10 órakor tartsuk, annak napirendjére tűzze ki a ház azon tárgyakat, — kivéve természetesen a miniszterek válaszát — a melyek a mai ülés napirendjét képezték. (Helyeslés jobbfelöl.) Okolicsányi Lászlő: Az elnök ur ezen javaslatához vagyok báior hozzászólani és arra kérem a házat, hogy hétfőre, folyó hó 14-ikére ne méltóztassék ülést kitűzni. (Felkiáltások jobbfelöl: Miért?) Azért, mert folyó hó 14-ikén délután 1 órára a delegáczió tanácskozásra van összehiva. A mikor tehát a képviselőháznak 40 tagja már egy órakor, tehát olyan időben, a mikor még ülésnek kellene lennie, akadályozva van abban, hogy itt a házban megjelenjék, erre a 40 képviselőre való tekintettel és a miniszterekre való tekintettel is, a kik ott szintén jelen szoktak lenni, azt hiszem, méltányos és helyes, hogy ugyanaznap délelőtt itt ülés ne tartassák, vagy ha tartatnék, legfeljebb azzal a megszoptassál, hogy 12 órakor véget érjen az az ülés, hogy mégis át lehessen oda menni. De azt hiszem, még ez sem volna helyes, mert végre is, tekintettel arra, hogy még aznap a delegátusoknak Bécsbe kell utazniok, előkészületeket is kell tenniök, legczélszerübb volna, hogy aznap ülést egyáltalában ne tartsunk. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! A delegácziók első ülése folyó hó 15-ikén délután olyan órában fog megtartatni, hogy arra a Budapesten tartózkodó tngjai a delegáczióiiak a kedden reggel induló vonattal is elmehessenek. A mit a t. képviselő ur emlit, az egy magánjellegű előzetes konferencziája a delegác/ió tagjainak, a minő szokott tartatni évről-évre az alakulási teendők előzetes megbeszélése végett. Ez a konferenczia összehivatott déli egy órára ugyanebbe az épületbe. Azt hiszem tehát, hogy semmi akadályba sem ütközik, hogy akár esetleg a szokásos déli szünet alatt azt az öt vagy 10 perczet igénylő magánjellegű konferencziát megtarthassuk. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a napirendre nézve az elnök által tett javaslatot. (Igen!) A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom, tehát hogy a ház a napirendre nézve az elnök által tett javaslatot elfogadja. Áttérünk most az interpellácziók előterjesztésére. Dedovics György jegyző: Lendl Adolf! Lendl Adolf: T. képviselőház! Ez év elején a volt közoktatásügyi miniszter úrhoz kettős interpellácziót akartam, intézni: egyet a Buziás körül fekvő közalapítványi birtokokból folyó halytelen bérleti rendszer és földuzsora miatt, a másikat pedig a temesmegyei tanfelügyelőnek nézetem szerint helytelen működése tárgyában. A volt közoktatásügyi miniszter ur azonban megígérte nekem, hogy mindkét tárgyban úgyis megindítja a vizsgálarot és arra fog törekedni, hogy a hibákat, a bajokat megszüntesse. Ezért akkor interpelláczióimat feltételesen visszavontam és nem mondottam el itt a t. ház szine előtt. Feltételem az volt, hogy a vizsgálat részrehajlás, a kihallgatásra kerülő tanuk befolyásolása nélkül ejtessék meg és a vizsgálat eredményéhez képest az igazságos döntés és a czélravezető intézkedések el ne maradjanak. Ez okból és az én megnyugtatásomra is, a miniszter úrral abban állapodtunk meg, hogy a vizsgálathoz én is kapok meghívást, hogy mintegy az én szemem előtt folyjék le az egész eljárás. A volt miniszter ur, a mint előre feltehető volt, igéretét, a melyet nekem adott, teljes mértékben be is akarta váltani. Csakhamar el is rendelte az első vizsgálatot, egyik miniszteri tanácsosát, a közalapítványi uradalmak aligazgatóját, küldte le Buziásra, hogy ott a helyszínén tartson vizsgálatot . . . (Zaj a jobboldalon.) Elnök fcsenqet): Csendet kérek! Lendl Adolf: ... és tanúkihallgatások alapján állapítsa meg a közalapítványi birtokok bérbeadásának különböző módozatait és a föidu/S'irának mértókét. Ehhez a vizsgálathoz én is kaptam meghívót. Folyt a vi/.sgálat egy teljes hétig, reggeltől estig minden nap és talán száz tanú kihallgatása révén bebizonyosodott, hogy a kerületemben fekvő kilencz falu népe a szó szoros értelmében elszegényittetik és koldusbotra juttatik. Kiforgattalik a megélhetésnek legminimálisabb lehetőségéből, sőt azonfelül is kegyetlenkednek és igazságralankodnak vele. A bu/.iási főtisztségnek segítségével és annak szemeláttára néhány- lelketlen közalapitványi nagybérlő teszi ezt. A nagybérlők között a buziási főtisztnek egyik rokona is szerepel, a ki valamennyi között a legmerészebb albérleti rendszert ve/ette be az ő közalapítványi nagy bérleten. Hogy ha az igen t. jelenlegi miniszter ur, a ki bizonyára épen olyan igazságos s/.ándékkal viseltetik ezen méltán felpanaszolható ügy iránt, mint igen tisztelt volt hivatalbeli elődje, azukut a jegvzőkönyveket, a melyeket ott a miniszteri tanácsos felvett, elolvasná, vagy ide hozná a ház asztalára, hogy azokba az érdeklődő egyik-másik képviselőtársaim beletekinthessenek, bizonyára a valóságnak sok szomorú adata/, meríthetné belőlük. Én azt hiszem, a t. ház megengedi nekem, hogy ezeknek az adatoknak és példáknak sokaságából egyiket-másikat elmondhassak. A közalapítványi uradalom az én kerületemben, sőt