Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-349

18 349. országos ülés Í903 november 30-án, hétfon. minden máskép történnék, mint a hogy történik. Igaz, hogy akkor is sok minden máskép történnék, ha a mi engedélyünktől függne, hanem itt, sem a miniszterelnök ur, sem a mi szerény tehetségünk engedélye nem határoz, itt egyesegyedül a paragrafusok döntenek. (Úgy van! a baloldalon.) Ezen paragrafusokat pedig miniszteri, vagy császári és királyi értelmezéseknek kitenni nem fogjuk. Igaz, hogy a magasból, az imperátori méltósággal adott engedélyekkel nagyon sok minden felemelő dolgot cselekedtek, pl. mikor a rómaiaknál emberekből isteneket teremtettek, de az is megtörtént, hogy császárok és imperátorok bolondokat is tesznek, mint pl. a mikor Caligula császár lovát tette konzullá. (Derültség a baloldalon.) Azt mondja a t. miniszterelnök ur, hogy rendes körülmények között alkalmazkodni kell a házszabályokhoz, azonban rendkívüli körülmények között nem kell alkalmazkodni. En röviden csak azt válaszolom erre, hogy nem a körülményekhez kell alkalmazni a házszabályokat, hanem a házszabályokhoz kell alkalmazni a körülményeket és ezen körülmények tekintetében, azoknak keretében, époly körülmény vagyok én, mint a milyen körülmény a t. miniszterelnök ur. (Derültség bal felöl.) A t. miniszterelnök ur azt is mondotta, hogy itt a napot lopjuk. Erre vonatkozólag csak az a szerény megjegyzésem, hogy akárhogy lopjuk is a napot, az a nap mindig érintetlenül és sértetlenül megmarad, hanem a t. miniszterelnök bankjánál nem napot, hanem sokkal több apróbb dolgokat loptak, hanem a mit ott loptak, azt sikerült is ellopni. (Mozgás jobb felölj Jó lesz tehát a lopásról nem beszélni. (Nagy mozgás jobbfelöl.) Elnök (csenget): A t. képviselő urat ezen kifejezéseért rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelöl.) Bakonyi Samu: A klasszikusokból czitál! (Folytonos zaj a szélsőbaloldalion.) Elnök (csenget): Azt mondta a képviselő ur, hogy sokkal több apróbb dolgokat loptak... (Felkiáltások balfelöl: Nem mondta, hogy a miniszterelnök, hanem azt mondta, hogy más lopott!) Szíveskedjék a képviselő ur ezt a kifejezését kimagyarázni. (Helyeslés jobb felöl.) Lengyel Zoltán: Én azt mondottam, hogy a banknál nem napot, hanem egyéb apróbb dolgot loptak és azt, a mit loptak, sikerült is ellopniok azoknak, a kik loptak. (Ugy van! Derültség a baloldalon.) Elnök: Ennélfogvaarendreutasitástfentartom. Rákosi Viktor: Fogadja őszinte részvényemet. (Derültség a baloldalon.) Elnök: Következnek azon indítványok, a melyeket Lengyel Zoltán képviselő ur a jegyzőkönyvre vonatkozólag tett. Első indítványa az, hogy »november« szó helyett »őszutó« tétessék. Fáy István: A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk! Halljuk !) A házszabályok 230. §-ának második bekezdése a következőképen szól (olvassa) : » Névszerinti szavazásnál a kérdés feltevése után öt percznyi szünet engedtetvén, a szavazás ezen időköz eltelte után kezdetik meg és akkor a jelenlévők igennel vagy nemmel szavazni kötelesek. A felállás és ülvemaradás általi szavazásnál a szavazás kezdete előtt öt percznyi szünet akkor engedendő, ha azt a háznak legalább 20 tagja Írásban kívánja.« A házszabályoknak ezen rendelkezéséhez mérten benyújtom a 20 képviselő által aláirt és szünetet kérő ivet. (Zaj a bal- és a szélsobaloldalon.) Elnök: Felteszem tehát &

r kérdést, t. ház. (Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl. Elénk félkiáltások a szélsobaloldalon: Jiilőbb szünetet kérünk!) Előbb a kérdést fogom feltenni! (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Nem lehet! Tessék szünetet rendelni!) Lengyel Zoltán: Ez nem névszerinti, hanem egyszerű szavazás! A névszerinti szavazásnál előbb teendő fel a kérdés, azután rendelendő szünet, de az egyszerű szavazásnál először szünetet kell adni, s azután kell a kérdést feltenni. Elnök: Ez volt mindig az állandó gyakorlat; a múltkor, vagyis tegnapelőtt is ezt a gyakorlatot követtem. (Ugy van! jobbfelöl.) Lengyel Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk! a szélsobaloldalon. Mozgás és zaj jobbfelöl,) Lehetetlenséget akar az igen t. elnök ur. Ha a kérdést most teszi fel az elnök ur és egy negyed óra múlva bejövén, a kérdés újból való feltétele nélkül ejti meg a szavazást, akkor nem tudják a képviselő urak, hogy miről van szó; ha pedig akkor újból fel méltóztatik tenni a kérdést, akkor nem tudom, hogy az időt miért méltóztatik arra pazarolni, hogy kétszer teszi fel a kérdést ugyanazon tárgyra nézve ? (Derültség a szélsobaloldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Fentartom azt, a mit mondottam. A gyakorlat az, hogy a kérdés először feltétetik. A névszerinti szavazásnál is a szünet előtt felteendő a kérdés s azután, a midőn a szavazás tényleg foganatosittatik, a kérdést ismételni kell. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Ennélfogva felteszem a kérdést. (Zaj. Egy hang a szélsobaloldalon : Időlopás! Zaj. Halljuk! Halljuk !) Csendet kérek! Méltóztassék nyugodtan lenni. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a jegyző ur által megszerkesztett jegyzőkönyvet eredeti szövegében, szemben azon inditványnyal, hogy a »november« szó helyett »őszutó« tétessék? (Igen! Nem !) Lengyel Zoltán: A kérdés feltevéséhez kérek szót. (Halljuk! a szélsobaloldalon. Zaj.) Az indítványom nem arra vonatkozott, hogy a jegyzőkönyv eredeti szövege helyett »őszutó« tétessék, hanem csak arra, hogy a »november« szó helyett tétessék »őszutó«. Kérem tehát, méltóztassék a kérdést ugy feltenni, hogy elfogadja-e a ház a jegyzőkönyvben lévő »november« szót eredeti szövegében, vagy kivánja-e, hogy helyébe