Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-349

349. országos ülés 1903 november 30-án, hétfőn. 17 Sándor, Vörös László, Weisz Berthold, gr. Wickenburg Márk, gr. WüczeJc Frigyes, Wittmann János, Wlassics Gyula, Zboray Miidós, gr. Zichy Aladár, gr. Zichy János, gr. Zichy Jenő, Zmeskál Zoltán, gr. Zselénszki Hóhért, Zsilinszky Mihály. Áoaffy Ödön. gr. Andrássy Géza, gr. Andrássy Gyula, gr. Andrássy Sándor, gr. Andrássy Tivadar, gr. Apponyi Albert, gr. Apponyi Gyula, Artim Mihály, Avrameszku Pachomiusz, Adamovics Iván, Babó Mihály, Baghy Béla, BarabásBéla, Barcsay Domokos, Baross Károly, Barta Ferencz, Bartha Miklós, Barta Ödön, gr. Batthyány Lajos, gr. Batthyány Tivadar, Bauer Antal, Bauer Mihály, gr. Bánffy Miklós, b. Bánhidy Antal, Beksics Gusztáv. Bencs László. Beniczky Árpád, gr. Benyovszky Sándor, Beőthy Ákos, Bernáth Béla, Bernáth Lajos, Berzeviczy Albert, gr. Bethlen Balázs, gr. Bethlen Bálint,' gr. Bethlen István, Biró Lajos, Bizony Ákos, Blaskovics Ferencz, Bogyay Máté, Bolgár Ferencz, Boncza Miklós, Borbély György, Botka Béla, Bónis István, Böszörményi Sándor, Brázay Kálmán, Brezovay László, Bruckner Vilmos, Buzáth Ferencz, Barlovics István, Bénák Károly, Chernel György, gr. Csekonics Gyula, Csernoch János, Cziráki Ferencz, b. Dániel Ernő, b. Dániel Tibor, Darányi Ferencz, Darányi Ignácz, gr. Dessewffy Emil, Dóbiecki Sándor, Drakulics Pál, Eitel Viktor Adolf, Endrey Gyula, Eötvös Bálint, Eötvös Károly, gr. Erdödy Gyula, Erreth János, gr. Esterházy Kálmán, Éhen Gyula, Egersdorfer Sándor, Farkas Ábrahám, Farkas Balázs, Farkas József, Feszty Béla, Fischer Sándor, Fogarassy Zsigmond, gr. Forgách Antal, Förster Ottó, Frey Ferencz, Fülöp Béla, Ferrich Ferencz, Irancisci Henrik, Gál Sándor, Gorove László. Gränzenstein Béla, Gromon Dezső, Gulner Gyula, Günther Antal, Georgijevics Tivadar, Gyurgyevics Vászó, gr. Hadik János, gr. Hadik-Barkóczy Étidre, Hammersberg László, Hámory László, Heincz Hugó, Héllebronlh Géza, Hentaller Lajos, Hieronymi Károly, Hubert Károly, Hintz Ernő, Hock János, Hodossy Imre, Holczer János, Holló Lajos, Horánszky Lajos, Horváth Dezső, Illyés Bálint, b. Inkey József, Issekutz Győző, Ivánka Oszkár, Jakabffy Imre, Jékey Zsigmond, Jovanovits István, Justh Gyula, Josipovich Géza, Josipovich Imre, Josipovich Lajos, b. Kaas Ivor, Kabos Ferencz, Kacskovics Géza, Kapotsfy Jenő, gr. Karátsonyi Aladár, gr. Karátsonyi Jenő, Kállay Lipót, gr. Károlyi Sándor, Keczer Miklós, gr. Keglevich Gyida, Kende Péter, Kiss Emil, Kiss Ernő, Kiss Pál, Kollár Márton, Koller Tivadar, Komjáthy Béla, Konkoly-Thege Miklós, Korodi Lajos, Kovács Gyula, Krecsmarik János, Kubina József, Kubinyi Géza, Kuales Godofréd KonkolyThege Sándor, Kiss Oszkár, Koszovacz Fridolin, Krajacz László. Elnök : Csendet kérek, t. ház! A névszerinti szavazás eredménye a következő: Elnök nem szavazott. Igennel szavazott 48, KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XX. KÖTET. nemmel szavazott 114, távol volt 288 képviselő, Ilyképen a ház 66 szótöbbséggel elhatározta, hogy Lengyel Zoltán képviselő ur kérését nem teljesiti. Lengyel Zoltán: így tehát pusztán csak a házszabályokhoz kívánok szólani . . . (Mozgás jobbfelöl, Derültség balfelöl.) és a házszabálymagyarázat keretében csakis azokra kívánok reflektálni, a miket e kérdésre vonatkozólag a miniszterelnök ur és a t. elnök ur mondottak. A 196. §. szerint, a melyet már idéztem, a ház a módosítások felett egyszerű szavazással dönt. Nincsen e szerint kimondva, hogy e módosításokat egyesíteni lehet. A 224. §. azt tartalmazza, hogy a tárgyalás végeztével az elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánítja és szavazásra felteszi a kérdést. A házszabályoknak ez a pontja olyan vitatkozási tárgyra vonatkozik, a mely a szavazásra már megérett. A 225. §. pedig azt rendeli, hogy a kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel és nemmel felelhessen. Ugyanezen szakasz második mondatában meg az foglaltatik, hogyha a szavazásra feltett kérdés, czikk vagy indítvány több részből áll, részeire osztható, a mi annyit jelent, — a mint már Ugron Gábor t. képviselőtársam elmondotta — hogy lelkiismereti kérdés mindenkire nézve, vájjon ő egyetlenegy szóval, t. i. igennel vagy nemmel tud-e nyilatkozni e kérdésre elfogadólag vagy elutasitólag ? Ha tehát egy olyan pont lenne szavazás alá bocsátva, a melyre vonatkozólag eltérők a vélemények oly képen, hogy az egyik részre vonatkozólag igenlő, a másikra pedig elutasitó nyilatkozatot akarna tenni az illető képviselő, akkor e pont két részét egymástól el kell választani. A 234. §. még világosabban tanúsítja, hogy e kérdésben a névszerinti szavazásról előbb adott házszabálymagyarázat a helyes, mert a 234. §., a melyet az elnök ur egész helyesen idézett, azt mondja (olvassa): ». . . azután sorban vétetnek elő a hozzá közelebb álló módosítások, végre az elleninditvány s ennek netaláni módosításai.« Mindezekből az következik, hogy a képviselőháznak eddig követett gyakorlata és a házszabályoknak idézett három szakasza szerint az elnöknek minden egyes indítványra külön kell a szavazást elrendelnie, (Ugy van! a baloldalon) s a háznak külön-külön kell határozatot hoznia, mert ha megengednők, hogy a házszabályok, hacsak egy kis kérdésben is, áthágassanak, és sommásan szavazzanak meg törvényeket és javas latokat, akkor kitennők magunkat annak, hogy a szabadelvű párt egy adandó alkalommal magának egy egész szezonra, egy egész évre való törvényjavaslatokat beraktározna és ellátná magát mindenkorra a szükséges törvényekkel. (Derültség bal felöl) Nem függ ez a házszabály magyarázat a miniszterelnök ur engedélyétől, a mint ő mondja. Ha a miniszterelnök ur engedélyétől függne sok, 3