Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-355

355. országos ülés 1903 deczember 10-én, csütörtökön. 177 kai össze nem vegyitette, az igazságszolgáltatás terén tehát semmiféle ujabb közösügyet teremteni nem lehet, mert nincs közös szuverenitás. Ha az uralkodó személye azonos is, de mégis két külön személy, és a közös uralkodó nevében közös jogokat osztani és igazságot szolgáltatni nem lehet, és pedig annál az oknál fogva, mert közös haza nincsen. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ha. itt a magyar állam nyelve érvényesülni fog, az csak annyit jelenthet, hogy ezentúl a védőügyvédnek meg fogják engedni vivmányképen, hogy a vádlott érdekében elmondhatja a védbeszédet magyarul oly társaságban, a hol senki meg nem érti, senki figyelembe nem veszi. Ha itt a jogállapotot tönkreteszik, lehetetlenné teszik, hogy a magyar nemzet jogai érvényesüljenek, akkor nem eredmény, hogy ott ezentúl szóbeliség és egyéb reform lesz. Eredmény igenis az volna, ha Magyarország szuverenitását, önállóságát, jogait teljesen kifejezésre juttatnák. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) A harmadik része a programúinak a magyar tisztképzés kérdése. Itt mindenki azt hirdeti, hogy ez nagy hatalmas lépés a magyar hadsereg felé. Kiveszem először is azt a két pontot, a mit a miniszterelnök kihagyott a szabadelvű párt kilenczes bizottságának programmjából. E programmon alul vállalta el a kabinetalakitást. E két pont az, hogy az intézetek vezetőire nézve nem fog kimondatni, hogy magyar honosok legyenek, továbbá az, hogy a magyar nyelv tudása a tiszti kinevezésnek ne legyen előfeltétele. Gróf Apponyi Albert memorandumában mindkét pont megvan. Már most mi marad gróf Tisza István pogrammjában ? Az, hogy ezentúl a kétórai, vagy háromórai magyar nyelvtanítás mellett több tantárgyat fognak ott magyarul előadni. Jelent-e ez eredményt a magyar hadsereg álláspontjára nézve ? Egyáltalán nem. (Halljuk! a baloldalon.) Nem jelent semmi eredményt, mert nincs megmondva az, hogy az oktatásügy, a mely nem közösügy, ezentúl a honvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozik, pedig csak oda tartozhatik. Jogtalanul és törvénytelenül tartozott a közös hadügyminisztérium hatáskörébe, és követeltük és követeljük, hogy onnan kivétessék és a honvédelmi minisztérium hatáskörébe helyeztessék. Nincs kimondva az, hogy ezekben az intézetekben csak magyar tanárok tanithatnak és csak magyar tanítványok lehetnek. Nem lehetséges-e ezentúl, a mit most csinálnak pl. a kassai reáliskolában . . . Várady Károly: A Ludovikában is voltak osztrákok! Lengyel Zoltán : . . . vagy kadetiskolában, — nem tudom, mily intézet van ott, — hogy a katonai iskolához 90 százalékban az osztrák ezredekből szolgáló osztrák katonatisztek gyermekeit teszik át növendékül ugy, hogy Magyarországnak még az a módja SÍDCS meg, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XX. KÖTET. fiait az általa fentartott intézetekben németesithesse el, hanem köteles megtűrni, hogy a Magyarországon fennálló egy-két hitvány intézetben — mert hiszen apró, alantas intézetek ezek — az ő fiait nem taníttathatja. így kijátsza a közös hadügyminisztérium azt, hogy Magyarország fiai a közös hadseregben helyet foglalhassanak. Nincs kimondva az, hogy a magyar iskolákban végzett magyar növendék csak magyar ezredekhez osztható be. Ebből az következik, a mit a Ludovikában végzett növendékek felesleges számával most is csinálnak, hogy magyar pénzen kitaníttatjuk a magyar fiukat és elviszik őket Ausztriába, még pedig a legjobbakat, mert maguk a tanáraik tanítják azt, hogy ha előhaladni akarnak, menjenek a közös hadsereg osztrák ezredeihez, mert különben soha sem lesznek egyebek nyugalmazott őrnagynál. Nincs kimondva az, hogy ha ezek a fiuk magyar ezredekhez neveztettek ki, osztrák ezredekhez át nem helyezhetők. Mi marad tehát meg az egész reformból ? Annyi, hogy ezentúl a Magyarországból kikerült növendékek, a kik lesznek épugy osztrákok, mint magyarok, fognak tanulni épugy osztrák történelmet, osztrák földrajzot és osztrák katonai szellemet, mint eddig, épugy be lesznek oszthatók az osztrák ezredekhez, sőt a legjobb magyar fiukat egyenesen oda fogják beosztani és így egyetlen támpontot arra nézve nem nyertünk, hogy a magyar ezredekben a magyar fiuk nagyobb százalékkal fognak szolgálni. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ez következik abból is, hogy Magyarországon katonai intézeteket felállítani nem szándékoznak. A t. miniszterelnök ur azt mondta, hogy intézetet annyit szaporítanak, hogy egy alreáliskola helyett egy főreáliskolát csinálnak, meg egy kadetiskolát, de az alreáliskolát elviszik Magyarországból és így marad, jól számítva, másfél intézettel több. A t. honvédelmi miniszter ur bizonyára konczedálni fogja, hogy ez a közös hadsereg létszámemelésénél igényelt tiszti létszámhoz nagyon kevés. A közös hadsereg 42°/o-a részére sokkal több tiszt fog kelleni, mint a mennyi többletet ezen másfél intézetben kiképezhetnek, a mi azt jelenti, hogy a létszámemelés megtörténte és a keretek kitágítása után a magyar tisztek százaléka még ezen intézetek felállítása után is kevesebb lesz a közös hadseregben, mint eddig volt. Bocsánatot kérek, ha azt mondom, hogy a mi nemzeti mozgalmaink czélja és programmja rendszerint el van hibázva, mert mi követelünk mindent, nem valósítunk meg semmit és megelégszünk a semmivel is, míg Ausztriában, ha hasonló mozgalmak, obstrukcziók támadnak, akkor azt követelik, hogy pl. a cilli iskolában németül vagy horvátul tanítsanak és ezen részletkérdés megoldatik. Magyarország egy esztendei küzdelem után ott van, hogy egyetlen tüzériskolája, műszaki vagy olyan felsőbb iskolája 23