Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.
Ülésnapok - 1901-349
10 3h9. országos ülés 1903 november 30-án, hétfőn. »A jegyzőkönyvben az áll, hogy Grál Sándor a házszabályokhoz kért szót. Az elnök ur pedig a képviselőház tegnapi ülésében azon nyilatkozatot tette, állást foglalt az iránt, hogy a házszabályok czimán kért felszólalások nem halaszthatók a következő ülésre. Ebben a tekintetben preczedensre is hivatkozott. Én azonban a házszabályok általános rendelkezéséből más szabályt kiolvasni nem tudok, mint azt, hogy nem sorakoztatja a házszabály a szónokok rendjét akként, hogy bizonyos törvényjavaslatoknál, vagy napirenden lévő kérdéseknél a beszédek elmondása elhalasztható másnapra, más sorozata a beszédeknek pedig nem halasztható el, hanem másnap újra fel kell iratkozni. Hát én felhívom a t. ház figyelmét arra a gyakorlatra, a mely gróf Apponyi Albert igen t. képviselő urnak elnöksége idejében történt, hogy t. i. ezen feliratkozásokat mindig respektálták. Az máskép nem is történhetik a házszabályok 212. §-a alapján, mert mit mond a házszabályok imént idézett szakasza? Azt mondja (olvassa): »A megkezdett beszédet az ülés folyama alatt bevégezni, s azt a következő ülésben folytatni nem szabad. A szólásra felirottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bir — és méltóztassék ezt csakugyan szigorúan értelmezni — vagy az ülés idejének meghosszabbítását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni, egész beszédének a következő ülésre halaszthatása végett, s e felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt.« Utalok a naplóra, utalok minden képviselőtársamnak tanúbizonyságára, hogy Gál Sándor képviselőtársam a tegnapi napon nemcsak hogy fel volt iratkozva, hanem a jegyző ur fel is hivta szólásra, Tehát Gál Sándor képviselőtársam a házszabályok 212. §-ában lefektetett képviselői jogával élt akkor, midőn kérte a házat, hogy engedtessék meg neki beszédének holnapra való elhalasztása. Ezt a kérést az elnökség egyoldalú felfogással törvénytelenül megtagadta. Ehhez joga nincsen semmiféle elnöknek. Ennek következtében a törvényes rend helyreállítását kérelmezem és indítványozom: méltóztassék ezt a részt a jegyzőkönyvből kitörölni.* A jegyzőkönyvben azonban Gál Sándor képviselő úrra vonatkozólag csak annyi van, hogy töröltessék, a mi reá vonatkozik. Ha a naplót átböngészem, találnék Gál Sándor képviselőtársamra vonatkozólag több tárgyi adatot, esetleg rendreutasitásokat, találnám azt, hogy feláll szólásra, talán, hogy nem tudja, hogy neki nincs joga és az elnök ur nem adja meg a szót neki: hát rá vonatkozólag mindezek az esetek előfordulhatnak, Gál Sándor képviselő úrra sok minden vonatkozhatik. És mit kívánok én a jegyzőkönyvből kihagjatni? Nem egy rendreatasitást, hanem az én szerény véleményem szerint a házszabályok 212. szakasza a pénteki ülésben megsértetett és ennek a megörökítését igenis követelhetem. Egyéb megjegyzésem a jegyzőkönyvhöz nincsen, és indítványozom, hogy méltóztassék ezt így kijavíttatni és a ház elé terjeszteni. Elnök: Miután a jegyzőkönyvhöz már négyen szólottak, e czimen több képviselőnek szólásra joga nincs. Kérem Pap Zoltán képviselő urat, hogy ezen indítványát írásban beadni szíveskedjék. Különben figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy a tegnapi ülés jegyzőkönyvében Gál Sándor képviselő urat illetőleg csakis ezen egy részlet foglaltatik, s igy a két jegyzőkönyv összehasonlítása után tévedés nem származhatik. Ha netán ezen felvilágosítás alapján Pap Zoltán képviselő ur indítványától elállani méltóztatnék, akkor . . . Pap Zoltán: Szavaim értelmének megmagyarázása czimén kérek szót. Engedelmet kérek, elnök ur, ez a megjegyzés talán ez esetben helyes. De Gál Sándorra nemcsak a naplóban, nemcsak a képviselőházban esetleg előfordulható esetek vonatkozhatnak, hanem más egyéb inczidens is. Azért meg fogja bocsátani az igen t. elnök ur, precziz munkát akkor végzünk, ha körüliratik az, hogy mi töröltessék, s nemcsak az vétetik jegyzőkönyvbe, hogy egyszerűen a Gál Sándorra vonatkozó rész töröltessék. Mert ha pl. a jegyzőkönyvben előfordulna még egy Gál Sándorra vonatkozó rész, akkor . . . Szőts Pál jegyző: Nem fordul elő! Pap Zoltán: Fordulhat elő! Szőts Pál jegyző: Akkor megvan külön irva. Pap Zoltán: Ha preczedenst alkotunk arra, hogy csak igy röviden fogjuk a jegyzőkönyvet szerkeszteni, akkor mi történhetik meg? Megtörténhetik az, s én ezt komoly szemmel nézem, s nem hiába olvastam fel a napirenden lévő azon megkülönböztetést, hogy különbség van az 1889. és 1890-ik évi törvényczikkek rendelkezésének megfelelőleg megállapított ujonczjutalék mennyiségének megállapításáról és az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatok között, megtörténhetik az, hogy ha most pl. a jegyzőkönyvbe az vétetik be, hogy a katonai javaslatok elfogadtattak, akkor mind a kettő elfogadtatott, holott pl. csak az egyiken mentünk végig, mondjuk az elsőn, az 1899., valamint az 1890-ik évi tövényczikkek megváltoztatásáról, illetőleg módosításáról szóló törvényjavaslaton, s akkor mégis a másodikat is elfogadottnak tekinthetik, s később esetleg hivatkozhatnak a jegyzőkönyvre, hogy íme, a jegyzőkönyvben meg van örökítve, hogy elfogadtatott, pedig nem is tárgyaltuk. Ennélfogva nagyon természetes dolog, hogy lelkiismeretembe vágó dolognak tekintem azt, hogy ha a jegyzőkönyvben ilyen hibát veszek észre, az ellen kifogást emeljek, mert mélyen belevág a magyar alkotmányba az, hogy az a jegyzőkönyv preczize legyen szerkesztve.
