Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-349

3í9. országos ülés 1903 november 30-án, hétfőn. II Ennek következtében fentartom indítványomat. Elnök: Kérem az indítványt megfogalmazni, s azután a ház döntése elé fogom terjeszteni. (Helyeslés.) Kubik Béla: T. ház! Elnök: Mi czimen kivan a képviselő ur szólani ? Kubik Béla: A házszabályokhoz. Elnök : A házszabályok alkalmazásához ? Kubik Béla: Igen. A házszabályok 225. §-ára kívánom az elnök figyelmét felhívni, a mely ekként szól (olvassa): »A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk vagy indítvány több részbó'l áll, részeire osztható.« Szőts Pál: ... ható! Kubik Béla: Azért kívántam az elnök ur figyelmét ezen szakaszra felhívni, mert Nagy Mihály képviselő ur Lengyel Zoltán és Nessi Pál t. képviselőtársaimnak a jegyzőkönyvre előadott kifogásait cumulative kívánja kezelni, s a kifogásokat egyszersmindenkorra egy alkalommal kívánja elintézni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Ez a felfogás is igazolja azt, hogy tulajdonképen nagyon kell kérnem a t. képviselő urakat, méltóztassanak megvárni, a mig az elnök az illető kérdés tárgyában az intézkedést megteszi, s csak akkor, ha az elnök a házszabályokat nem ugy alkalmazza, mint a hogy a t. képviselő urak alkalmazandónak vélik, akkor méltóztassanak a házszabályok alkalmazása czimen felszólalni. (Élénk helyeslés jobbfdől.) Még egy kijelentést vagyok kénytelen tenni a t. háznak, (Halljuk! Halljuk!) hogy t. i. az előbb Szőts Pál képviselő ur nem a jegyzőkönyvhöz, hanem személyes kérdésben kért szót, tehát csak négyen szólottak a jegyzőkönyvhöz. S ezt azért konstatálom, nehogy félreértés folytán preczedens alkottassák. (Helyeslés jobbfelöl.) Következnek az indítványok, és pedig először Lengyel Zoltán képviselő ur azon indítványa, hogy a jegyzőkönyvben több módosítás tétessék. Kérdem a t. képviselőházat: méltóztatik-e a kérdést ugy feltenni, illetőleg a kérdés olyatén feltevéséhez hozzájárulni, hogy először az iránt tétessék fel a kérdés: méltóztatik-e a jegyzőkönyvet eredeti szövegében elfogadni ? . . . (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem lehet! Törvénysértés ! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Csendet kérek! Legalább annyit kérek a t. képviselő uraktól, hogy az elnököt méltóztassanak végighallgatni. (Halljuk! Halljuk! a jobbés a baloldalon.) A mennyiben a ház a jegyzőkönyvet egészében elfogadná, ez esetben az összes indítványok elesnek . . (Nagy zaj és élénk ellenmondások a szélsöbaloldalon. Élénk helyeslés a jobboldalon.) En csak kérdést intézek a t. házhoz, ne méltóztassék ezt már mint mindenesetre feltett indítványt tekinteni. Egyszerűen kérdést intézek, s a mennyiben a t. ház ahhoz hozzá nem járul, akkor méltóztatnak akképen határozni, hogy feltétessenek — még pedig részeikre osztva — az indítványok és azok felett külön szavazás legyen, külön határozat hozassák. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Lengye! Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csakis a kérdés feltevéséhez szólhat a képviselő ur. (Ellenmondások a baloldalon. Felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Lengyel Zoltán: Bocsánatot kérek, a kérdés nincsen feltéve, tehát a kérdés feltevéséhez nem is lehet szólani. Nekem a házszabályokhoz van jogom szólani és pedig a 196. és 225. §§-ok alapján. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) T. képviselőház! Én nem módositást tettem a jegyzőkönyvhöz, hanem én 23 különböző indítványt adtam be, a melyeket nem lehet összefoglalni, mivel pedig nem egy, tehát nem lehet széjjel sem bontani, mert a mi különböző dolog, azt nem lehet összerakni és nem lehet széjjel se bontani. (Mozgás a jobboldalon.) A 196. §. második bekezdése azt mondja (olvassa): ». . . az esetleg tett módosítások felett egyszerű szavazással dönt . . .« Tehát nem azt mondja a szakasz, hogy a jegyzőkönyv eredeti voltában való fentartása avagy az összes indítványok en block elfogadása felett dönt a képviselőház, hanem expressis verbis kimondja, hogy az egyes módosítások felett dönt egyszerű szavazással, a mi a ház eddigi praxisa, a házszabályok értelmezése, a házszabályok szavainak világos értelme szerint azt jelenti, hogy minden egyes indítvány felett külön kell dönteni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Felkiáltások balfelöl: Tegnapelőtt is igy volt!) T. képviselőház! Ez nem uj dolog; ez nagyon sokszor kipróbált dolog, soha sem helytelenített dolog és nem a Széll Kálmán paktumos rezsimjében megcsinált házszabálymagyarázat, hanem a gróf Tisza István és a Perczel Dezső rezsimjében már eddig követett gyakorlat, (ügy van! Ugy van! a baloldalon.) TJgylátszik, Nagy Mihály t. képviselőtársam nem értelmezi kellőkép a 225. §-t és pedig azért, mert a 225. §. oly indítványra vonatkozik, a melynek több része van ós ezen több részre vonatkozólag azt mondja, hogy ha pedig az indítvány részekből áll, akkor részeire osztható. Egyáltalában nem jelenti tehát azt, hogy több indítványt összefoglalni lehet, hanem csak azt jelenti, hogy egy indítványt szét lehet választani. (Ellenmondások a jobboldalon.) B. Kaas Ivor: Nem értik ? Hisz jogászok ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Lengyel Zoltán: Ha a t. képviselő urnak tetszik, a 225. §. alapján a 23 indítványból