Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-354

354. országos ülés 1903 még távol tudta magát tartani, az EgyesültÁllamokat, mert már ezek is a katonai hatalom túltengésébe esnek, mindenféle oly jelszavak alatt, a melyekre ezeknek sincs véleményem szerint szükségök. Ha e szabad nép is belekeveredik ebbe, ha ezt a békeligának és azoknak, a kik ezen eszmékért lelkesednek, nem sikerül megállitaniok, akkor nem tudom, hogyan fog sikerülni azon belátásnak és meggyőződésnek megerősödése, hogy ezeket az erőket nem szabad tovább pazarolnunk, mert akkor a szabad nemzeteket, a fejlődő nemzeteket tönkretesszük és ezzel a mi országunk is azok közé fog soroztatni, a kik valamikor teljes mértékben megsiratják e ballépésüket. Pénzügyi szempontból is veszedelmes e javaslatnak a tárgyalása, mert hiszen ez képezi majdan alapját az ujonezlétszám felemelésének is a közel jövőben. Ha itt már most nem állunk ellen a katonai molochnak, akkor a közel jövőben még kevésbbé fogjuk azt tehetni, (TJgy van! balfelöl.) mert ha egyszer belementünk abba az engedménybe, hogy a nélkül, hogy pénzügyeink belső tartalmukban, az ország belső keretében rendezve volnának, — mert hiszen pénzügyi felhatalmazási törvényünk nincs — olyan kötelezettségeket vállalunk, a melyek tulajdonképen a pénzügyi felhatalmazás, a költségvetés keretében kellene hogy helyet foglaljanak, akkor kirúgjuk lábunk alól a törvényesség alapját, (Ugy van! balfelöl,) és akkor következnek a többi hibák, a melyeket aztán jóvátenni alig lehet. Mert ugyanezen theoriával, a melynek alapján a kormányzat a jelen javaslatot elénk terjesztette, valószínűleg meg fogja ismételni a jelen helyzetet akkor, a mikor felemelt ujonczlétszámról lesz szó; nem fog törődni azzal, bogy van-e költségvetési törvénye az országnak vagy nincs, hanem ismét elénk fog jönni egy olyan presszióval, a milyennel most is kényszerhelyzetbe akarja hozni az országot. Ezért véleményem szerint azon elv, hogy principiis obsta, a jelen helyzetben teljes mértékben helyt foglalhat; hiszen ha most nem állunk ellen, akkor preczedensre fognak hivatkozni, mert nálunk a t. többség mindig szeret a preczedenseken nyargalni és akkor a törvényes alap alólunk ki lesz véve, minthogy a Kossuth-párt már leszerelt és az ő részéről ezt nem fogják hangoztatni, az ő részéről a hallgatólagos beleegyezés ezen törvénytelen állapotba már meg van adva, sőt arra a t. többség valószínűleg hivatkozni is fog. Ennélfogva a magam részéről nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy én ezen szempontokból kifogásaimat teljes mértékben fentartom és azt hiszem, hogy képviselőtársaim ezen az oldalon helyeselni fogják ezt az eljárásomat. (Helyeslés balfelöl.) A másik veszedelem, a mely az ország pénzügyi vonatkozásait e törvényjavaslatnak helytelen időben való tárgyalásával veszélyezteti, azon körülményben rejlik, hogy vannak és voldeczember 9-én, szerdán. 147 tak a t. többségnek olyan javaslatai, a melyekért lelkesedett a végtelenségig és a melyekből, a mint ép az imént t. képviselőtársam, gr. Batthyány Tivadar egész terjedelmesen és szépen kifejtette, milyen hátrányok származtak más oly javaslatokra, a melyek az országra nézve sokkal égetőbbek és szükségesebbek, mint a jelen törvényjavaslat. Itt van, a mint emiitette, a tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat, a melylyel szemben a t. többség már nagy engagement-t vállalt, a mit t. képviselőtársam nagyon bőven indokolt. De még egy törvényjavaslatra akarok reámutatni, a mely általános szempontból talán még sokkal fontosabb, mert ez az egész országot érinti, nemcsak annak egyes tagjait, és ez a beruházási javaslat. Ez a javaslat, eltekintve attól, hogy pénzügyi szempontból igen fontos az országra nézve, ugy tudom, hogy hadászati szempontból sem másodrangú kérdés, mert abban olyan tételek foglaltatnak, a melyek hadászati szempontból elsőrendű fontossággal birnak. Ha ezeknek megvalósítása elodáztatik és ezek másodrendű kérdésekké devalválódnak, akkor, t. ház, nemcsak a többség, hanem a kormány is rossz szolgálatot tesz a hadászati szempontnak, midőn ilyen fontos ügyet másodrendűvé devalvál. Mert, t. ház, a beruházási javaslatok tételei között vannak olyan vasutak, a melyeknek létesítése hadászati szempontból elsőrangú kérdést képez. Ilyen, t. ház, a komarom—érsekújvári vasút kiépítése és azonkívül egy másik részlete, a mely szintén nagyon megfontolandó dolog, a galánta—zsolnai vasútnak elsőrendű, kettősvágányuvá való kiépítése. Azt hiszem, t. ház, hogy az obstrukcziónak e tekintetben is vannak erdemei, és ezt el akarom ismerni, bár a magam részéről az obstrukcziót helytelenítem, ugy, a mint helytelenítették azt e párton belüli többi t. képviselőtársaim is. De a mint joga volt Kossuth Perencznek az obstrukezió némely érdemeit elismerni, és ugyanezt tette t. képviselőtársam, gr. Batthyány Tivadar is, (Zaj. Elnölc csenget.) épugy, t. ház, a magam részéről, az elvi álláspont daczára, a melyet elfoglalok, nem szabad azon elismerést megtagadnom azért, a mit e tekintetben némi részben szintén az obstrukeziónak köszönhetünk ; mert ha az obstrukezió nem jött volna közbe, akkor ez a javaslat, bármilyen üdvös a galánta— zsolnai vonal hali szempontból, mégis némi tekintetben elhibázott dolog lett volna, hogyha ugy vitetik keresztül, mint a beruházási javaslatban czrbztatott. Mert tudvalevő dolog, t. képviselőház, hogy Érsekújvártól Gralántáig ezen vasúti vonalnak óriási kerülőt kell megtennie, a mely körülbelül kitesz 35—40 kilométert, a mi megtakarítható azon esetben, hogyha egy másik mozgalom, a mely időközben megindult és a mely, ha az obstrukezió meg nem indult volna, nem is érvényesülhetett volna, eredményre vezet, t. i. az 19*