Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.
Ülésnapok - 1901-349
3Í9. országos ülés 1903 november bQ-án, hétfőn. 9 hazafiság ezen monopolizálása ellen, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) mert senki sem hiszi el kint az országban sem önöknek, hogy csak az ellenzék teljesiti a hazáért kötelességét. Mi is a hazáért harczolunk, s ha tiszteljük is az ellenfél meggyőződését, joggal megkövetelhetjük a méltányosság alapján is, hogy a mi meggyőződésünket hasonlóan tiszteljék, s ne vádoljanak bennünket hazafiatlansággal; tiltakozunk az ellen, hogy önök maguknak foglalják le a hazafiságot. (Élénk helyeslés jobbról.) Nessi Pál: Személyes kérdésben kérek szót. Elnök: Nessi Pál képviselő ur személyes kérdésben kér szót. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Személyes kérdésben csak egész röviden jelentem ki, hogy Nagy Mihály urnak nagy emfázissal kijelentett szavait és az azokban foglalt inszinuácziót, a melylyel bennünket illet, a kik nehéz hazafiúi kötelességünket teljesítjük, megvetéssel utasitom vissza, (Helyeslés a szélsiibaloldalon.) Elnök: Nagy Mihály képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. Nagy Mihály: Csak igen röviden nyilatkozom t. képviselőtársammal szemben személyes kérdésben és kijelentem, hogy a ki mint idegen saját kerületemben izgat ellenem: ilyen embernek a visszautasítását megvetem. (Zaj a néppárton és a szélsöbaloldalon és felkiáltások: Majd meglátjuk, mi lesz Kecskeméten! Nagy zaj.) Ott leszek én is! (Zaj.) Zboray Miklós: De künn ! (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Nagy Mihály: Majd meglátjuk ! Elnök: Kénytelen vagyok Nessi Pál képviselő ur figyelmét felhívni a házszabályok 214. szakaszára, a mely szerint a miniszterek az 1848 : Ill-ik t.-czikk 28. §-usa alapján bármikor felszólalhatnak. A házszabályoknak egyetlen egy pontja sem intézkedik az iránt, hogy a miniszterek a házszabályokhoz csak akkor szólhatnak, ha egyúttal képviselők is, (Helyeslés jobbfelöl.) Nessi Pál: Szabad megmagyarázni szavaimat ? (Halljuk! Halljuk!) Én is ugyanazt mondottam, mint az igen t. elnök ur, hogy a kormány tagjai a törvény és a házszabály értelmében bármikor hozzászólhatnak a vita alatt álló dolgokhoz, de vannak a háznak autonóm jogai is, — ezek közt vannak a házszabályok — melyekhez csak a ház tagjai, vagyis a képviselők szólhatnak hozzá. Azért mondom én, hogy nem volt joga a miniszterelnök urnak ehhez hozzászólani, mert ismétlem: a ház autonóm jogköréhez tartozó dolgokhoz legszerényebb véleményem szerint azoknak, kik a háznak nem tagjai, nem illik hozzászólani. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Elnök: A képviselő ur szerint tehát itt illendőségi kérdésről volna szó. (Felkiáltások a szélsiibaloldalon: Jogról!) A képviselő ur azt akarja, hogy a ház szombati jegyzőkönyvében benn legyen a miniszterelnök ur felszólalása is. KÉPVH, NAPLÓ. 1901 1906. XX. KÖTET, (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Az indítvány igy szól: »Vétessék be a jegyzőkönyvbe, hogy a miniszterelnök többször a ház autonóm jogköréhez tartozó indítványhoz szólott, daczára annak, hogy mandátuma a háznak bemutatva nincs, és igy bemutatva nem lévén, ahhoz hozzá nem szólhatott.« (Ellenmondások a, szélsiibaloldalon.) Különben, ha a képviselő ur indítványát fentartja, akkor az is a ház döntése alá fog kerülni. Következik a negyedik felszólaló a jegyzőkönyvhöz. Trubinyi János jegyző: Pap Zoltán! Pap Zoltán: T. képviselőház! Egy lényeges pontra, a jegyzőkönyv szerkesztésére akarom a t. ház figyelmét felhívni. Mindenekelőtt azonban nézzük a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatokat, a napirend szerint: »Az 1889-ik évi VI. t.-cz. 14.. valamint az 1890-ik évi V. t-cz. 3. §-a rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és hadi tengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának f oly tatása.« Következik utána a harmadik pont: Az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról a honvédelmi miniszter törvényjavaslata. Ugyebár mindkét javaslat katonai javaslat néven ismeretes igy, rövidítés okáért előttünk. Ha igy határozzuk meg ezeket a törvényjavaslatokat magánbeszélgetéseinkben, sőt felszólalásaink alkalmával, ezt értem. De ha okmányt állítunk ki ezen törvényjavaslatokról, akkor azt precziz körül kell írni. Méltóztassék a jegyzőkönyvbe beletekinteni. Jól megfigyeltem a felolvasott jegyzőkönyvet. Az indítványommal kapcsoktban, mikor a szavazásnak mikénti módját ismerteti, azt mondja, hogy az én kívánságom az lett volna, hogy a Gál Sándorra vonatkozó pont töröltessék a jegyzőkönyvből. De ha jegyzőkönyvet szerkesztünk, akkor körül kell Írnunk azt is, hogy mit kívántam én töröltetni. Nem szükséges, hogy a dolog bosszú lére legyen eresztve, de megkívánható, hogy az a jegyzőkönyv ugy szerkesztessék, hogy annak a tárgyi meghatározása is benne legyen a jegyzőkönyvben, mert nem Gál Sándort akarom én a jegyzőkönyvből kihagyatni, hanem Gál Sándorra vonatkozólag valamit, hogy mit, azt meg kell mondani. Ennek folytán a jegyzőkönyvnek akként való kijavítását kérelmezem, a mint az tényleg megtörtént. Nem akarom a t. ház türelmét igénybevenni, hogy felolvassam, hogy mi történt . . . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: De csak halljuk, nem emlékszünk rá!) Mivel az elnök ur intéséből is körülbelül azt veszem ki, hogy a meghatározást kívánja, ennek folytán leszek bátor felolvasni, hogy mit kivántani Gál Sándor képviselő úrra vonatkozólag. Én a szombati ülésben a jegyzőkönyvre vonatkozólag azt mondtam (olvassa) :
