Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.
Ülésnapok - 1901-353
353. országos ülés 1903 deczember 7-én, hétfőn. 125 nem lett expressis verbis kimondva. A t. elnök ur deczember 6-ikán a következőkép mondotta ki a határozatot (olvassa): »Az ülés végén, a mint mondottam, határozni fog a ház a miniszterelnök ur indítványa felett.« A 203. §-ra hivatkozás tehát itt nem történt. A jegyzőkönyvbe azután, a mint hallom, becsúszott az, mintha az elnök ur azt mondotta volna ki, hogy a 203. §. értelmében lesz megejtendő a szavazás. Nem az inditványozó részéről történt tehát a hiba, hanem az elnök ur részéről, és én abban a nézetben vagyok, hogy a 203. §-ra való hivatkozással ezt az ügyet elintézni nem lehet. (Félkiáltások a jobboldalon: Hát melyikre?) Azon szakaszra, mely az indítványokról szól, mert kereken tagadom azt, hogy ilyen iditványt nem lehet másra, csak a 203. § ra való hivatkozással beterjeszteni. Beterjeszthetek egy indítványt a napirend megváltoztatására, egyszerű napirendi inditványnyal vagy külön indítvány formájában, mert sehol a házszabályokban tiltó akadályra ez nem talál. Polónyi Géza : Milyen alapon ? Rakovszky István: Olyan alapon, a minő alapon már százszor szavaztunk indítványok fölött, megszavaztunk egy órai meghosszabbításokat, kimondottuk azt, hogy bizonyos napirendet nem állapítunk meg, hanem egy másik ülésen fogunk napirendet megállapítani, vagy a házszabályoknak az inditványokról és a módosításokról, az indítványok visszavonásáról és magáévá tevéséről szóló szakaszai alapján. Polónyi Géza: Ez más kérdés! Rakovszky István: Tudom, de ez analóg és az analógia alapján lehet ezt az ügyet elintézni, de semmiesetre a 203. §. alá vonásával akkor, a mikor mi azt, hogy az ülések a 203. §. második bekezdése alapján rendeltessenek el, törvénytelennek tekintettük. Es ha Polónyi Géza t. képviselő ur azt kérdi, hogy mi alapon, én nem értem az ő felszólalását. Akkor, a mikor a miniszterelnök ur a 203. §. alapján kívánta, hogy az úgynevezett kettős ülések behozassanak, a képviselő ur is, az ellenzék többi része is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 203. §. alapján nem lehet ezt behozni, hanem külön indítványként kell tárgyalni. Tehát ha külön indítványként kell ezt tárgyalni, akkor, a mikor indítványozzák ... Polónyi Géza: Házszabálymódositás! Rakovszky István: . . . engedelmet, ez nem volt akkor házszabálymódositás, hanem önálló indítványról volt akkor szó és ezt nem engedem elhomályosittatni, mert nagyon jól figyeltem és részt is vettem a vitában. Ha tehát mi az indítvány beadásánál ezt a modus procedendit követtük, akkor nem lehet egy hét múlva, a mikor megváltoztak a nézetek, ezt a nézetet is oly hamar megváltoztatni és azt mondani, hogy ezt a határozatot csakis a 203. §. alapján lehet hatályon kivül helyezni, mert ha állana ez az okoskodás, akkor a t. képviselő ur szerint ezt egyáltalában nem lehetne máshogyan megváltoztatni. Az én nézetem az és én ide konkludálok, hogy miután az indítvány magában véve egészen szabályszerű és az elnök ur részéről történt itt a hiba, méltóztassék nem ma, hanem egyszerűen holnap szavazni ezen indítvány fölött. (Helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza: Félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót, mert nagyon restéi ném, hogyha épen ilyen kardinális kérdésben egymást meg nem tudnák érteni itt az ellenzéki oldalon ülő képviselők. Az én t. képviselőtársam nagy tévedésben van, t. i. én sokkal erősebb álláspontot foglalok el, mint ő. Azt nem akarja megérteni a t. képviselőtársam, bizonyára az én hibámból, hogy addig, mig ez a házszabály érvényes, parallel ülést tartani egyáltalában nem lehet (Ufjy van! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) s olyan indítványt egyáltalában elő nem lehet terjeszteni, a mely az ülési időnek egy óránál hosszabb időre való meghosszabbítását czélozza. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek folytán ne tessék az én szavaimat ugy érteni, mintha én azt mondtam volna, hogy egy parallel ülésre vonatkozó indítványt lehetett volna külön tárgyalni. A leghatározottabban tiltakozom ezen felfogás ellen; én azt mondtam, hogy ha akarnak parallel üléseket behozni, akkor tessék előbb a házszabályok 319. § a alapján a házszabályok módosítása iránt a megfelelő indítványt benyújtani (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) s csak akkor, a mikor a módosított házszabályok lépnek életbe, különösen pedig ha a házszabályoknak 203. §-a hatályon kivül helyeztetik, akkor lehet beszélni parallel ülésekről. Tehát ne tessék félreérteni, én nem azt mondtam, hogy lehetett volna szabályszerű indítványt a parallel ülésre vonatkozólag előterjeszteni, hanem azt mondtam, hogy lehetett volna indítványt előterjeszteni a házszabály módosítására nézve az ülésszak végén. Azután kérem, labirinthusnak vagy minek nevezte Rakovszky t. képviselőtársam az én felszólalásomat; ez pedig egészen világos dolog, hogy én azt mondtam, hogy olyan indítványnak, a mely a jelenlegi házszabályok életben léte alatt parallel ülést czéloz, helye a házszabályok szerint nem volt. Most azonban van a háznak egy többségileg meghozott, kihirdetett határozata, a mely (Egy hang a, szélsöbaloldalon: Helytelen!) — helytelen, de meg van — a mely az ülési időnek meghosszabbítását tartalmazza. Még egyszer állítom, hogy minden az ülési időre vonatkozó kérdés a 203. §, alapján tárgyalható csak, semmi más szakasz alapján. Miután pedig az ülési időre vonatkozólag van a háznak egy határozata, ennek a határozatnak hatályon kivül helyezését, igenis, a 203. §. alapján lehet és kell megtenni. Ez világos álláspont, itt semmiféle labirinthusról beszélni nem lehet, de
