Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-353

124 353. országos ülés 1903 deczember 1-én, hétfőn. 203. §. alapján. Ismétlem, hogy a ház ülésezési idejére vonatkozó indítványokat tartalmazza a 203. §. és ennek a 203. §-nak a második bekezdése azt mondja, hogy »ezen határozat megváltoztatását czélzó minden indítvány a ház elnökénél írásban adandó be, általa a háznak azonnal bejelentendő és a bejelentést követő ülés végén vita nélkül egyszerű szavazással döntendő el.« De itt most nem egy, az ülés idejének meghosszabbításáról szóló indítványt tárgyal a ház és a ház nem e felett fog határozni. Ellenkezőleg, ez az indítvány annak hatályon kivül helyezését czélzó, de kétségtelenül a ház ülésezései idejére vonatkozó indítvány. Ennek a tilalmát pedig nem tartalmazza a házszabály, sőt ellenkezőleg, a 203. §. 1—2. bekezdése alapján, a ki azt világosan érti és elolvassa, ennek az indítványnak csakis ilyen alakban kell és lehetett létrejönnie és ez a házszabályoknak teljesen megfelel. Miről van t. i. szó? Nem az ülésezési idő meghosszabbításáról és nem arról a sérelemről, hogy már egy órán túl az ülés meghosszabbíttatott, hanem egyszerűen ez az ülésezési időre vonatkozik. Olyan határozatnak a hatályon kivül helyezéséről van tehát szó, a mely megszünteti a délutánra szabott ülésezési időt és annak semmi akadálya nincsen, hogy ez a házszabályok 203. §-a alapján történhessék meg. (Ellenmondások a széls'óbalóldálon.) Méltóztassék ezt a felvilágosítást tőlem elfogadni. Ha annak az a czélzat tulajdoníttatnék, — jól értsük meg egymást — hogy ez verifikácziója akarna lenni a múltkori eljárásnak, a leghatározottabban tiltakoznám ellene, mert ez sem szándékunkban nem volt, sem szándékunkban nem lehetett. Ellenkezőleg, mi azért követeltük a hatályon kivül helyezést, mert házszabályellenes módon létrejöttnek tekintettük a határozatot. Most azonban az én lelkiismeretem teljesen megnyugszik abban, hogy mikor az ülési idő meghosszabbításának hatályon kivül helyezéséről van szó, ez a házszabályok 203. §-a alapján történjék, miután máskép nem is történhetnék. Hogyan is lehetett volna ezt máskép elintézni a házszabályok alapján? Holló Lajos: Önálló inditvány alakjában! Polónyi Géza: Ez nem önálló indítvány, hanem a ház ülésezési idejére vonatkozó inditvány. A ház ülésezésére vonatkozó indítványokat pedig semmiféle más szakasz alá helyezni nem lehet, mint a 203. szakasz alá. Ne tessék összetéveszteni. Házszabályellenes volt a kimondása ennek a határozatnak azért, mert az ülésezési idő meghosszabbítását tárgyazta. Ezért volt házszabály ellenes az a határozat, a mely múltkor meghozatott. E pillanatban azonban nem az ülésezési idő meghosszabbításáról van sző, hanem az ezt tárgyazó határozat hatályon kivül helyezéséről, vagyis egy olyan indítványról, a mely nem esik a házszabályoknak ezen korlátozása alá. Már most azt méltóztatik felelni, hogy önálló inditvány alakjában! Tessék ezt gyakorlatilag venni. T. barátom bead egy inditványt, hogy délután a ház ülést ne tartson. E felett tárgyalunk három napig és az egész világ kinevet minket, hogy szerdán fogunk a felett határozni, hogy szombaton a ház ülést ne tartson. Ezt nem lehet_ komoly parlamentarizmus mellett elfogadni. Önálló indítvány alakjában tehát ezt a hatályon kivül helyezést nem lehet végbevinni, mert a ki a házszabályokat ismeri, az tudja. — még egyszer ismétlem ezt — hogy az ülésezési időre vonatkozó inditványt kizárólag a 203. §. tárgyazza és egyetlen egy más szakasz sem. Épen ezért volt törvénytelen az a határozat. Már most milyen alakban lehetne ezt máskép elintézni? Napirendi kérdés alakjában? Erre nézve csak preczedensekre akartam volna utalni. Haat. miniszterelnök ur hozzájárult volna, lehetséges lett volna, mert a ház már százszor és százszor kimondotta, hogy a meghatározott és kihirdetett ülést sem tartja meg; hogy másnap ülést nem tart. Most azonban nem csupán arról van sző, hogy egy délutáni ülést ne tartson meg a ház, hanem arról, hogy az az egész határozata a háznak, a mely a délutáni ülésekre vonatkozik, egyszer s mindenkorra elimináltassék. Rakovszky István: Egyszer s mindenkorra? Nem! Polónyi Géza: TJgy értem, míg a házszabályoknak megfelelő módosítása nem létesül! Rakovszky István: Az sincs kimondva! Polónyi Géza: Azt csak nem lehet kimondani, hogy mig a házszabályok nem módosíttatnak ! Ez magától értetődik. Ebben az esetben én abszolúte semmiféle sérelmet nem látok abban, hogy a kérdés ugy intéztessék el, a mint az el van rendelve. Különben is nem tudnám módját a reparácziónak és azért én magam részéről abban az értelmezésben, hogy senkinek eszébe nem jutott, — a miniszterelnök urnak sem, remélem, — hogy ez az intézkedés azt jelentené, hogy az verifikácziója a ház előbbeni határozatának, a házszabályoknak megfelelőnek tartom az intézkedést és annak megfelelően fogok szavazni, ha a kérdés fel fog tétetni. Rakovszky István: Nem vagyok abban a helyzetben, hogy előttem szóló t. képviselő urnak nézetéhez csatlakozzam, bármennyire bámulom is azt a művészetét, a melylyel érveit okoskodása mellett felépítette, a melyhez képest a krétai labirintus valóban kismiska volt. Én, t. ház, nem helyezkedhetem a képviselő ur álláspontjára, sőt az ellenkezőt vallom magaménak. A miniszterelnök ur által beadott inditvány legkevésbbé sem aggályos az ő formájában, mert sehol sem hivatkozik a 203. §-ra és nem is áll semmi útjában annak, hogy ezt az indítványt elfogadjuk. Nem itt történt a hiba, hanem az elnökség részéről történt az akkor, a mikor a jegyzőkönyvbe olyas valami, t. i. a 203. §-ra való hivatkozás vétetett fel, a mi a határozatban