Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-353

353. országos ülés 1903 deczember 7-én, hétfőn. 123 volt a mód, a hogy azt itt áterőszakolták. Most, midőn az egjik hibát jóváteszszük és elállunk attól a kívánságtól, hogy abban bárki vezeklést lásson, legyen szives a túloldal szintén a maga részéről hozzájárulni ahhoz, hogy ezen első hiba, a kettős üléseknek behozatala, ne hasonló hibával történjék. Tessék akár most itt folytatólag ezt vita tárgyává tenni, mert az, hogy a jegyzőkönyv hitelesíttetett, magában véve is mulasztás az ellenzék részéről, de ezt ne akarjuk öregbíteni azzal, hogy arra, a mit kardinális hibának vallottunk a múltban, most ráduplázzunk. (Helyeslés halfelöl) Ha mi nem kívántuk a vezeklést a kormánytól és nem kívánjuk a vezeklést annak pártjától, ne kívánják mitőlünk sem azt, hogy önmagunk szankczionáljuk azt, a mit a magunk részérői törvénytelennek nyilvánítottunk. (Elénk helyeslés halfelöl.) Endrey Gyula jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: A házszabályokra való hivatkozással a felvetett kérdéshez hozzászólani kötelességemnek tartom. (Sálijuk! Halljuk!) Mindenekelőtt a tényállásnak helyreállításával szükséges megállapítanunk azt, hogy mi lehet tulaj donképen a véleményeltérés vagy a vita tárgya. A házszabályok az indítványokat megkülönböztetik a napirend kérdésétől és külön kezeli a házszabályok 203. §-a a ház ülési idejének megállapítására vonatkozó indítványokat is. A házszabályok 200. §-a ismer indítványokat, a melyek nem törvényjavaslatok alkotását czélozzák, a melyek felett a ház bizottsági tárgyalások sth. nélkül nyomban határozhat. Az a kérdés, a mely itt most a kedélyeket izgatja és foglalkoztatja, sem nem napirendi, sem nem inditványi kérdés olyan értelemben, a mint a házszabályok 200., illetőleg az azt megelőző szakaszai tárgyalják. A házszabályok módosításakor a ház ülésezési idejének megállapítási kérdése egy külön világos szakaszban, a 203. §-ban lett kodifikálva. A miről tehát szó volt és szó van, az az volt, hogy a házszabályok 203. §-a tartalmazza az intézkedéseket, a melyek az első bekezdésben mondják azt, hogy a ház ülésezésének idejét mindig az ülésszak elején állapítja meg; a második bekezdés tartalmazza azt, hogy ezen, az ülésszak elején a ház ülésezésének idejére vonatkozólag megállapított határozat megváltoztatása, a mennyiben ettől eltérő indítvány tétetnék, — teszem azt pl., hogy délelőtt vagy délután tartson-e a ház ülést — mindig külön írásban benyújtott inditványnyal eszközölhető és az másnap egyszerű szavazással döntendő el. A mi itt félreértés tárgyát képezte, kasz 3-ik bekezdése ezzel a két első bekezdéssel szemben két korlátozást, két tiltó intézkedést tartalmaz. Az egyik az, hogy nem az ülések áthelyezésére, hanem kizárólag az ülésezési idő meghatározásának kérdésében két korlátozás van. Először az, hogy az időmeghosszabbitás a mindénkor megállapított tárgyalási időn túl csak egy órára terjedhet és másodszor csupán meghatározott törvényjavaslat, vagy a költségvetés tárgyalásának tartamára szólhat. Miután ezek tiltó intézkedések a házszabályokban, az ülésezési idő már egy órával meg lévén hosszabbítva egy konkrét törvényjavaslat tárgyalására, egy olyan indítvány, a mely akár nyíltan, akár kerülő utón a már meghosszabbított ülési időnek további meghosszabbítását czélozta, nem volt a házszabályok 203. §-a alapján ugy kezelhető, hogy az minden vita nélkül egyszerűen szavazás tárgyává tétetett a házban. (Úgy van! halfelöl.) Vagyis még világosabban: a képviselőháznak keze nincs megkötve abban, hogy az ülésezési időt ezentúl is ki ne terjeszthetné, ha házszabálymódositásra szóló olyan indítvány tétetnék az ülésszak végén, a mely szabályszerű tárgyalás alá vétetik és csak a jövő ülésszakra érvényes; az évi ülésszakot értem. Mi tehát, a kik ebben házszabálysértést láttunk és látunk ma is ; mi, a kik a határozati javaslatban, a melyet előterjeszteni bátrak voltunk, kifejezetten és világosan belevettük azt, hogy a határozat házszabályellenesen történt: mi e kérdés tekintetében meggyőződésünket egy pillanatra sem változtattuk meg; de nem is kívánhattuk és nem is kívánhatjuk azt sem, hogy a t. többség néhány nap előtt elfoglalt álláspontjával szemben, a mint gróf Zichy Aladár most magát kifejezte, a vezeklés álláspontjára helyezkedjék. Azért történt igenis ezen megállapodás, minden indokolás nélkül a t. miniszterelnök ur részéről azon indítványa előterjesztésére, hogy ^ezen határozat helyeztessék hatályon kívül. És most milyen kérdés vettetik fel, t. ház? Az, hogy miként kell ezt a határozatot hatályon kívül helyezni és t. barátaim részéről az a kétely merült fel, hogy miután a jegyzőkönyvbe bekerült, hogy a 203. §-ra való hivatkozással, hogy ez esetleg arra a magyarázatra adhatna okot, hogy a milyen módon kel étkezett, ugyanolyan módon helyeztetik hatályon kivül. Én, t. ház, óhajtanám, hogy ezen kérdés megoldása általános megnyugvásul szolgáljon. Én sokat tűnődtem e kérdés fölött és szívesen veszem, hogyha valaki engem nézetem ellenkezőjéről megczáfol, hogyha a dolog nem ugy van, mint a hogy én azt gondolom. Nekem t. i. az a véleményem volt, t. képviselőház, hogy már szombaton is hozhatott volna a ház határozatot a hatályon kivül helyezés tárgyában. Nem is értem, hogy miért került a jegyzőkönyvbe a 203. §-ra való hivatkozás, mert hiszen a miniszterelnök ur indítványában a 203. §-ra való utalás nem foglaltatott. Hanem a t. képviselő urak most már csakugyan, mint Batthyány Tivadar t. képviselőtársam mondja, a kérdésnek jelenlegi stádiumában, a mikor hitelesített jegyzőkönyvvel állunk szemben és miután csak a szavazás kérdése van napirenden, igazán nem tudnak a helyzeten változtatni. A kérdés az, szükséges-e ezen változtatni? Az én meggyőződésem szerint ezen változtatni nem szükséges, még pedig épen a 16*