Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-353

353. országos ülés 1903 deczember 7-én, hétfőn. 121 Kubinyi Géza: Az igen t. képviselőtársam azt mondja, hogy jó, hogy Héderváry kiment. Méltóztassék megengedni, én egész őszinteséggel és nyíltsággal kijelentem, hogy én gr. KhuenHéderváry személye iránt a legnagyobb tisztelettel, szeretettel és bizalommal viseltetem. (Zaj balfelöl) Bocsánatot kérek, itt most személyről van szó, nem politikájáról. És mert most gr. Khuen-Héderváry egy politikai irányzatnak sem áll az élén, tehát aposztrofálva csak mint egyszerű képviselő lehet, én kijelentem, hogy bár személye irányában teljes tisztelettel, bizalommal, szeretettel és lojalitással viseltetem, mégis abban a pillanatban, (Zaj balfelöl. Elnök csenget.) a melyben a képviselőházban oly természetű kijelentést tett, a mely az én hazafias érzületemmel, gondolkozásommal összhangba hozható nem volt, abban a pillanatban itt a képviselőház szine előtt nyíltan levontam a konzekvencziát és bár tudja azt mindenki, hogy én azon árnyalathoz tartoztam, a melyik legfőkép a gr. Tisza István személyében csucsusodott ki és azt sem titkoltam sohasem, hogy az ő személyiségéhez erősebb szeretetbeli és bizalmi kötelékek is fűznek, mégis, politikai szűkebb körű barátaim előtt tettem fájó szívvel azt a kijeltést, hogy sajátságos lenne az, ha akkor, midőn az az árnyalat jött ki a hosszasan tartó nagy küzdelemből diadalmasan, a melyhez én is tartozom, esetleg mégis kénytelen volnék a konzekvencziát a Körber-ügyből kifolyólag levonni és a pártból kilépni. Én soha életemben kétféle politikát nem űztem. Ha van hibám, ugy ez talán az, hogy a mi a szivemben rejlik, azt mindig egész nyíltsággal és határozottsággal egyenesen ki szoktam mondani mindenki előtt, akár barátom, akár ellenfelem legyen az. Én tehát nagyon kérem a t. képviselőtársamat, ismerje be azt, hogy a Körber-féle ügy olyképen bonyolódott itt le a házban és ebben az országban, hogy, ne mondjam: egész AusztriaMagyarországon, a mely a mi gondolkozásunkkal is megegyezik, t. i. azzal a gondolkozásunkkal, mely megfelel azon szavaknak, a melyek a gróf Khuen-Héderváry kijelentése alkalmával részünkről elhangzottak és nekem semmi körülmények közt sem lehet inkonzekvencziát a szememre vetni, hogy én a Körber-féle ügyben nem helyesen jártam el akkor, midőn a gróf Tisza István miniszterelnök urnak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjában teljesen osztozom. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Holló Lajos képviselő ur a házszabályok 203. §-ára való hivatkozással kér szót. Minthogy azonban a házszabályokra való hivatkozás csak akkor történhetik, ha azoknak helyes alkalmazása vonatik kétségbe, már pedig a jelen esetben a tanácskozás rendjén nem vagyunk ott, hogy a 203. §. helyes, vagy nem helyes alkalmazásáról lehetne szó, hanem még mindig a törvényjavaslatok tárgyalására szánt időben vagyunk, kérem a t. képviselő urat, sziKÉPVH, NAPLÓ. 1901—1906. XX. KÖTET. veskedjék erre vonatkozó felszólalását arra az időre hallasztani, midőn a 203. §. alkalmazásáról lehet szó. (Helyeslés jobbfelöl.) Holló Lajos: Meghajlok az elnök ur figyelmeztetése előtt és ha oly természetű volna az én felszólalásom, mely czélszerüséggel az ülés végére maradhatna, teljes készséggel tenném azt, hogy megvárjam azt az időt. De a 215. §. értelmében a házszabályokhoz való jog feltétlen joga a képviselőnek és kérem, ezen jogomat ne méltóztassék most megakadályozni azért, mert én nem a vita tárgyához akarok hozzászólni, hanem a 203. §-nak miként való alkalmazásához. Én a 203. §. alkalmazását azért akarom itt szóvá tenni, hogy a ki még esetleg a kormány részéről, vagy a t. túloldal részéről hozzá akar szólni, azt megtehesse, hogy igy a kérdés megvilágittassók. mielőtt határozathozatalra kerülne a sor. Mert mi ahhoz hozzájárultunk, hogy a 203. §. értelmében beadott indítvány a miniszterelnök ur részéről visszavonassák és nem is tartom valami nagyon helytelennek azt, ha nem akarják azt, mint gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam is mondta, hogy ez valami lealázó formában történjék, hogy t. i. kijelentessék az, hogy alkotmánysértés volt, mint ezt Kossuth Ferencz t. képviselő ur is magyarázta; de annak módja, hogy ezt az indítványt is a 203. §. alakjában akarják keresztülvinni, ez, nemine contradicente, megerősíteni látszanék azt a felfogást, hogy a kéjtviselőház, ime, most már ellenmondás nélkül ismeri el, hogy a miniszterelnök ur javaslatára most visszavonandó, régebben pedig báró Podmaniczky által elfogadtatni kért indítvány valósággal a 203. §. alapján áll. Bocsánatot kérek, éu nem mondom azt, hogy menjünk odáig, hogy ez megalázásnak tekintessék a kormánynyal szemben és hogy kimondjuk, hogy ez házszabálysértést képez. Ezt valljuk ugyan, de nem akarjuk, hogy a kormányra ráerőszakoltassék, de azt hiszem, hogy azt, hogy most minden ellenállás nélkül elfogadtassák az, hogy az indítvány a 203. §. alapján fog visszavonatni, hogy annak alapján tétetik ez az ülés végén egyszerű szavazás tárgyává szó és ellenmondás nélkül, nem fogadhatjuk el. A mai jegyzőkönyvben benne van és nagyon sajnáltam, a mikor hallottam, hogy a jegyzőkönyvben is igy van felvéve, hogy ma az ülés végén a 203. §. alapján fog ezen indítvány felett határozat hozatni. A mennyiben ma fogunk határozatot hozni, és nem fogunk ez ellen kifogást tenni, hogy e felett ma határozzunk, a 203. §-ra való hivatkozást e kérdésnél hagyjuk el és ne ezen az alapon történjék ebben az irányban döntés. Kérem a t. miniszterelnök urat, legyen szives ehhez hozzájárulni, hogy ne igy kifejezetten ismét a 203. §-ra alapítva hozassák a határozat, a mi elismerését jelentené annak, hogy a ház azt az előbbi határozatot az emiitett szakasz alapján hozta. Mi mindnyájan elleneztük ezt a határozatot és a gyakorlat iga16