Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-353

120 353. országos ülés 1903 akkor a kellő tisztmennyiség nevelésére elég lesz egy intézet a az arzenálbelit fel fogják hagyni, mert ez az intézet különben is utjokban van nekik, annak a helye az ő tisztjeiknek szemük­ben nagyon kellemetlen, ezt méltóztatik bölcsen tudni; azért akarják idővel azt az intézetet meg­szüntetni, és akkor évtizedeken át nem építenek tüzériskolákat s a delegácziók határozatait ki­játszBzák, mert nem lesz szükség ujabb iskolákra. Ezt akartam megjegyezni (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és hozzátehetem, hogy nagyon sok kormánypárti képviselőtársam mélységes szo­morúsággal fogadta a hadügyi bizottságban azt, hogy ilyen módon Magyarországnak a tüzér­iskolák létesitésére vonatkozó igényei ki nem elégittetnek, hanem egyszerűen lehetetlen időkre elodáztattak. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbal­oldalon. Halljuk az előadót!) Münnich Aurél előadó: T. ház! Kötelessé­gem egész röviden egy tévedést helyreigazítani. t Halljuk! Halljuk!) Pichler Győző képviselőtársam azt mondja, hogy a delegácziónak egy határozata áll fenn, mely szerint Magyarországon tüzérhadapród­iskola létesítendő. Ez nagy tévedés, mert ilyen határozat nem áll fenn; csak annyit mondtunk ki a delegáczióban, hogy ha végleges had­apródiskolára lesz szükség, akkor ezt az igényt majd ki kell elégíteni. (Mozgás és ellenmondá­sok a szélsőbaloldalon.) Ez az egyik tévedés. Lengyel Zoltán: Mindenképen kell Magyar­országon tüzériskola! Várady Károly: Szépen határozgatnak ott! (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: Jól védik Magyarország érdekeit! Münnich Aurél előadó: Jobban, mint a képviselő ur; erről meg lehet győződve! Molnár Jenő : Ez legalább is kétes. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, tartózkodjanak a közbeszólásoktól. Münnich Aurél előadó: A második tévedése abban rejlik, hogy a képviselő ur azt mondja, hogy a traiskircheni intézet mintájára kellett volna egy hadapródiskolát létesíteni, csakhogy egy szempontot szem elől téveszt a képviselő ur, és ez az, hogy a delegácziót épen technikai szempontból . .. (Folytonos mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Hallgassanak meg már, ha azt kívánják, hogy nyilatkozzam; hiszen ilyen zaj­ban nem adhatok semmiféle felvilágosítást. Nem passzióból beszélek. Molnár Jenő: Azt elhiszszük! Münnich Aurél előadó : . . . hanem köteles­séget teljesítek. A delegäczió 5 évre 41.522 ko­ronát állit be évente a költségvetésbe, ez tehát öt év alatt összesen 200.000 koronát fog ki­tenni, mig ellenben, ha 4—5 évre ideig­lenes tüzérhadapródiskolát kellene felállítani, ez 3,500.000 koronába fog kerülni. Nem olyan bor­zasztóan nehéz tehát belátni itt azt, hogy a deczember 7-én, hétfőn. delegáczió teljesen és csupán csakis takarékos­sági szempontból járt el igy. (Mozgás és zaj a szelsöb'Aoldolon.) Ha tényleg szükséges lesz majd a tiszti létszám kiegészítése végett uj tüzér­iskolát létesíteni, ugy ezt föltétlenül Magyar­országon fogják felállítani. (Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hányszor mondták már ezt ? Mikor lesz szükséges?) Lengyel Zoltán: Személyes kérdésben ké­rek szót. Elnök: Én figyelemmel hallgattam az elő­adó ur beszédét, de az egész beszédben nem hallottam, hogy a képviselő ur meg lett volna személyesen nevezve. Lengyel Zoltán: Azt mondta, hogy jobban védi Magyarország érdekeit, mint én védem. Annyi bizonyos, hogy én azon a téren a t. elő­adó urat nem követem és a haza védelmére vele konkurrens vállalatot nem fogok alapítani, ha­nem egyet konstatálok — a megjegyzésem is erre vonatkozott: hogy 36 esztendő alatt a de­legáczióban az urak ugy védték meg Magyar­ország érdekeit, hogy ma Magyarországnak még egyetlen egy tüzériskolája, műszaki iskolája, egyetlen egy szakiskolája sincsen. Molnár Jenő: Korneuburgból a magyar gyermekeket visszaküldik a vasúti iskolából. (Zaj. Elnök csenget.) Ezt tessék megczáfolni. Lengyel Zoltán: És a mint már bátor vol­tam több izben kijelenteni, rám a legszomorúbb hatást gyakorolja, ha egy ilyen hosszú küzdelem után ott kell állanunk, hogy a t. előadó ur egy tüzériskolára vonatkozólag is kénytelen bizonyí­tani azt, hogy Magyarország akkor sem fog hozzájutni, mert el van halasztva felállításának ideje a lehetetlenségig. Mert igenis, ennek az országnak legelső kötelessége lett volna legalább annyit megcsinálDÍ, hogy iskolák legyenek Ma­gyarországon mindenféle szakra a katonai téren, és legyen nyugodt a t. előadó ur, minél rosz­szabbul teljesitik ők kötelességüket a delegá­czióban, annál erősebben fogunk mi állani önök­kel szemben itt. Elnök: Kubinyi Géza képviselő ur szemé­lyes kérdésben kivan szólanh Kubinyi Géza: T. ház! Én megvallom egész őszintességgel, hogy nem igen vagyok barátja a személyes természetű felszólalásoknak. Bizonyí­tottam ezt azzal is, hogy kapcsolatosan azzal a chlopyi-féle ügygyei, melylyel annyiszor voltak szívesek engemet a túloldalon aposztrofálni, még sem szólaltam fel, mert feleslegesnek tartottam. A mai napon azonban Rakovszky István t. kép­viselő ur aposztrofált oly értelemben, hogy kí­váncsi rá, mikor fogom én beváltani a chlopyi ügygyei kapcsolatosan tett nyilatkozatomat. Leg­alább barátaimtól igy értesültem. (Felkiáltások bal felöl: A Körber-ügyben!) Hát a Körber­ügyben tett nyilatkozatomat. Méltóztassék meg­engedni . . . Kovács Pál: Jó, hogy Héderváry kiment, legalább meg nem hallja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom