Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-336

336. országos ülés 1903 november ií-én, szombaton. 73 Már most ezzel szemben felhozatik az az érv, a mely elől nehéz elzárkózni, hogy a mi­niszterelnök ur programmbeszédének, illetőleg bemutatójának megtartása nem lévén napirendre tűzött tárgy, az a felett való vitatkozás nem végződhetnék konkrét határozathozatallal, —• ez az ő álláspontjuk — ez a kérdés tehát itt ér­demlegesen el sem dönthető. Én már egy alkalommal kifejtettem, hogy ez az álláspont nem helyes és nem jogosult, mert hiszen a parlamentnek joga van bizalmat­lansági inditvány alakjában a kormányt bemu­tatkozásának első pillanatában lehetetlenné tenni és a jövendő szempontjából a képviselőháznak ezt a drága jogát feladni nem szabad és nem is lehet. De én számolok azzal az eshetőséggel, hogy akadnak a képviselőházban többen, a kik ezt tartják és azért ennél a kérdésnél tovább nem immorálok. Ha azonban már a miniszterelnök ur pro­grammbeszéde feletti vita megszakittatott, akkor a katonai javaslatoknak napirendre tűzése nem­csak a politikai helyzetnek meg nem felel s nemcsak a házszabályok megsértésével történik, de a képviseleti rendszeren nyugvó alkotmány­nak egyenesen kijátszására vezet. Mert az merő­ben lehetetlenség parlamentáris szempontból is, hogy egy kormány, a melynek sem költségvetése nincsen, sem meghatalmazása bevételek és ki­adásokra, bármiféle olyan organikus törvény­javaslatot tárgyalhasson, melynek végrehajtása bármi tekintetben az állami bevételeket, vagy kiadásokat érinti. (Elélik helyeslés a hal- és a szélsőbaloldalon.) De az ujonczok ínég ajánlásá­nak és illetőleg az ujonczlétszám megállapításának kérdése különösen a magyar parlamentben ma fennálló helyzetnek okából annyira eminenter bizalmi kérdés, hogy az a kormány, a mely bizik az ő többségében és bizik abban, hogy a nemzet nem akarja megvonni tőle azon forráso­sokat, a melyek ilyen törvény végrehajtásához szükségesek, az a kormány egy ilyen javaslat tárgyalása elől lehetetlen, hogy elzárkózzék. Már most mondom, hogy politikai okokból és a népképviseleti rendszer alkotmánya alap­ján az lehetetlenség, hogy előbb tárgyaltassék bármiféle organikus javaslat, mielőtt a kor­mánynak a költségvetéshez való felhatalmazás megszavazva lenne. (Helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) Azért az én indítványom az, hogy ha már a t. képviselőház nem akarja folytatni a miniszterelnök ur programmbeszéde feletti vitát, ugy kötelessége az országgal szemben, kö­telessége a parlamentarizmus alapelveivel szem­ben, hogy ennek a napirendre tűzött katonai javaslatnak a napirendről való levételével a felhatalmazási törvénynek tárgyalását bocsássuk napirendre. És kötelességem itt nyomban kijelenteni, hogy minden félreértést kizárjak, hogy ez az én napirendi indítványom nem jelenti és nem je­lentheti azt, mintha ez bármiféle ígéretet tar­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 —1906. XIX. KÖTET. talmazna a tekintetben, hogy a képviselőházban a függetlenségi és 48-as párt, a melynek meg­tisztelő megbizásából ezen indítványomat elő­terjesztem, akár a taktikáján változtatna, akár ezen javaslatnak elfogadását ígérné. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Sőt ellenkezőleg, minden félreértésnek egyenes kizárásával ez az indítvány provokálás a kormány nyal szemben azon területre való felhívással, hogy méltóztassék nekünk lehetővé tenni azt, hogy alkotmányos módon vívjuk meg a bizalom kérdése tekinteté­ben az ütközetet, és engedjék meg bebizonyíta­nunk azt, hogy itt a parlamentben sincsen többsége a t. kormánynak. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Szavazzunk, majd kitűnik, hogy van-e többség!) Krístóffy József: Próbálják meg az ujoncz­javaslatnál! Gajáry Géza: Ugy van! Próbálják meg en­nél a javaslatnál! (Ugy van! Ugy van ! jobb­felöl. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Fogadjunk, hogy nincs többsége a kormánynak! Felkiáltá­sok jobbfelöl: Próbálják meg!) Elnök (csenget): T. ház! Fogadásokat a házon kivül jobb lesz elvégezni. (Derültség és helyeslés.) Polónyi Géza: Természetes, hogy szavazni fogunk, de előrebocsátom: tanácskozás után. Hogy ezt a tanácskozást miként vezetjük és miként fogunk tanácskozni, ez attól füg, hogy milyen lesz az adjon isten, mert olyan lesz a fogadj isten is. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Most foglalkoznom kell röviden azokkal az indokokkal, a melyek a kormánypártot és a kormányt a megtett indítványnál vezették, an­nak kimutatására, hogy ez indokolás egyrészt hipokrizis, másrészt nem is vezethet ahhoz a czélhoz, a mit a t. képviselő urak maguk elé tűztek. Azt mondják ugyanis, hogy mi lármá­zunk, mi pengetjük, hogy ezeket a három éven túl szolgált katonákat haza kellene bocsátani és most ime, mi akarjuk ezt lehetetlenné tenni. (Ugy van! Ugy van! jobb felöl.) Hát, t. ház, ezek a krokodil-könyek senkit meg nem tévesztenek. (Derültség és mozgás jobb­felöí.) Sőt be fogom bizonyítani, hadd lássa be minden hároméves katona, hogy egyenesen lehe­tetlenné akarják tenni hazabocsátásukat, mert ennek a javaslatnak napirendre tűzése és tár­gyalása igenis lehetetlenné tesz minden kibon­takozást, tehát azt is, hogy a három évet ki­szolgált katonák azon az alapon bocsáttassanak haza, hogy az ujonczjutalék meg van szavazva. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen, engedelmet kérek, t. ház, nem fej­tettük-e mi eléggé ki erről az oldalról azt, hogy ezen katonáknak három éven túl való bentar­tása törvénytelenség ? Nem áll-e a ház előtt a szatmári kérvény is? Hát ha csakugyan nem krokodil-könyek, hanem az aggódó lelkiismeret­nek igaz megnyilvánulása az, hogy haza akar­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom