Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

348. országos ülés 1903 noi samtól, hogy ez szavazás alá nem kerül, nehogy pillanatig is kétségben legyen a t. ház, vagy bárki álláspontom felől, kijelentem, hogy elvileg hozzájárulok és bizalmatlanságomat feiezem ki az elnök iránt. (Élénk helyeslés és éljenzés a hal- és a szélsőhalóidalon.) Endrey Gyula jegyző: Bakonyi Samu ! Polónyi Géza: Megvárják, niig kényszerutlevelet állitunk ki! Bakonyi Samu: T. ház! A házszabályokhoz kívánok szólni. Azok után, a miket napok óta tapasztalunk hol a t. többség magatartásában, hol a miniszterelnök ur részéről, a ki már attól sem riad vissza, hogy a legsúlyosabb természetű invektivákkal támadjon rá a nemzet jogáért küzdő ellenzékre, hol pedig, a mi a legsúlyosabb sérelem, az elnöki székből, nem lehet azon csodálkozni, ha a szenvedélyek ^tomboló viharban törnek ki erről az oldalról. És minél tombolóbb ez a vihar, és minél indokoltabb e viharnak tombolása, annál inkább meg kell követelnünk az elnöki tiszt kezelőjétől, hogy a házszabályokat . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Bakonyi Samu: . . . annál inkább meg kell követelnünk az elnöki tiszt kezelőjétől a legteljesebb pártatlanságot és azt, hogy egyforma mértékkel mérjen a ház minden oldalán. Ezt a kötelességet a ház mostani igen t. elnöke ismételten a legsúlyosabban megsértette. (Zaj a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Rendre! (Felkiáltások a jobboldalon: Rendre! Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Micsoda dolog ez?) Elnök: Kérdem a t. képviselő urat, mondja meg, kire vonatkozott ezen kijelentése? Bakonyi Samu: Eögtön elmondom! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Azonnal mondja el. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Kérem, méltóztassanak a szónokot nem zavarni! (Elénk mozgás halfelöl.) Bakonyi Samu: Biztosithatom az elnök urat, hogy én nem adok alkalmat a rendreutasitásra. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék kérdésemre a választ azonnal megadni. (Nagy mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Nessi Pá!: Azért beszél, mert a miniszterelnök parancsolta! (Zaj a szélsöbcdoldalon.) Elnök: Nessi képviselő urnak nincs most joga szólani. Nessi Pál: De van! (Zajos félkiállások a jobboldalon: Rendre!) Elnök: Kérem Bakonyi Samu képviselő urat, legyen szíves szavait megmagyarázni. (Nagy zaj.) Bakonyi Samu: Nem felelhetek, mert nem értettem az elnök ur kérdését. (Folytonos zaj balfelöl.) Elnök: Kérnem kell a t. képviselő urat, szíveskedjék szavait megmagyarázni, és előbbi kijelentését ismételni. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon ; felkiáltások: Mit ?) )ember 28-án, szombaton. 459 Csendet kérek, t. ház. Altalánosságban az elnökről beszélt, méltóztassék nevet említeni. (Nagy zaj a hal- és a szélsébaloldalon.) Most én vagyok az elnök! (Felkiáltások balfelöl: Csak elnöklő alelnök!) Csendet kérek! Szatmári Mór: Tessék mindenekfelett a méltóságát megtartani. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Bakonyi Samu: Nagyon csodálom, hogy ily félreértésre adtam alkalmat. Én, t. ház, nem általánosságban beszéltem. Megmondtam szórólszóra, hogy az elnöki tiszt mostani kezelőjéről beszélek, és nézetem szerint, a mint mindjárt megkísérlem indokolni, a mostani igen t. elnök ur ujabb házszabálysértést követett el. Elnök: A képviselő urat ezen szavaiért rendreutasítom. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Int a gazdája! Elnök: A házszabályok 222. §-a értelmében az elnök által tett figyelmeztetés ellen felszólalni nem lehet. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem arról van sző! Nagy zaj.) Lengyel Zoltán: A római pápánál is pápább! (Nagy zaj.) Elnök: Engedelmet kérek, a képviselő urak folyton zajonganak; képtelenség a szavakat megérteni. Lukáts Gyula: Csend volt, figyelt volna az elnök ur. (Nagy zaj.) Bakonyi Samu: Bocsánatot kérek, igazán nem vagyok tisztában a helyzettel. Leszkay Gyula: 0 sincs tisztában a helyzettel! Elnök: Képtelen vagyok a szónokot meghallani. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Bakonyi Samu: Feltételezem a t. elnök úrtól, hogy ha meghallja felszólalásom tulajdonképení tárgyát, önmagával szemben is lesz annyi igazságszeretettel, . . . Lukáts Gyula: Soha parlament annyira nem sülyedt, mint ez! (Zaj és ellenmondás a jobboldalon.) Ennyire nem, hogy a miniszterelnök cselédjét ültetik oda! (Nagy zaj a jobboldalon.) Ennél még a szerb skupstina is tisztességesebb ! (Nagy zaj.) Bakonyi Samu: . . . hogy az én rendreutasitásomat tárgytalannak fogja nyilvánitani. (Zaj, elnök csenget. Lukáts Gyula közbeszól.) Lengyel Zoltán: Gyula, ne tüzelj. Lukáts Gyula: Nem tüzelek, csak odaszólok. Elnök: Kérem Lukáts képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot zavarni. Lukáts Gyula: Magamagát figyelmeztesse az elnök ur! Elnök: Lukáts Gyula képviselő urat rendreutasítom. Lukáts Gyula: Eleget hallgattam, de most már elég. Bakonyi Samu: T. ház, a t. elnök úrról (Nagy zaj. Elnök csenget.) feltételezem, hogy 58*