Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-334

334. országos ülés 1903 november 12-én, csütörtökön. 31 selőtársam az előbb előadott és azon házszabálysértésekre, a melyeket a zárt ülés folyamán felhoztunk, de a melyekre vonatkozólag itt a nyilt ülésben is el kell mondani véleményünket. (Sálijuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Mikor én az előttem szóló t. képviselő ur beszédét hallottam, azok után, a mik ma itt történtek az elnökség és a miniszterelnök ur részéről, azt mondottam, hogy az uj ára megkezdődött, bevonult az erőszak politikája a maga kicsinyes kortes eszközeivel. A t. képviselő ur elmondotta azt a két indokot, a mivel Magyarország közönségét az önök politikájának javára meg akarják nyerni, t. i. a közgazdasági nagy károsodást és a hároméves katonák visszatartását. Ezt sokat hangoztatták önök és az önök lapjai, de bizonyos dolog az, hogy azt a közgazdasági kárt, ha az csakugyan létezik, nem a mi obstrukcziónk rovására írják, (TJgy van! a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelol.) hanem az önök politikájának rovására; (Zajos ellenmondásolt jobbfelol. TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsőhaloldalon. Egy hang jobbfelol: Még Zilahon se! Zaj. Elnök csenget.) annak a négy évtizedes politikának a rovására, a melynek következménye ez a betegség, és a melyből mi ezen országot ki akarjuk és ki is fogjuk vezetni. (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelol.) Gabányi Miklós: Igenis ki fogjuk vezetni! (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: A mi pedig a hároméves katonák visszatartására vonatkozó érvet illeti, ez egyszerűen semmis érv. a mennyiben a törvény értelmében a hároméves katonákat az önök értelmezése szerint sem szabad január elsején túl visszatartani. (Mozgás jobbfelöl.) Addig pedig még a t. képviselő urak, sőt a honvédelmi miniszteri rendeletnek a kedvező számítása szerint is ujonczokat besoroztatni és bevonultatni teljeséggel lehetetlen, még az esetben is, hogyha a törvényjavaslatot rögtön megszavazzák. (Felkiáltások jobbfelöl : Próbáljuk meg ! Zaj.) Ne méltóztassék tehát a hároméves katonák visszatartásával érvelni, mert azokat, szabadon fogják bocsátani, bizonyosan tudom, január 1-én. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelöl.) B. Kaas Ivor: Ok tartották vissza azokat, és nekünk tesznek szemrehányást! (Derültség a jobboldalon. Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Nevetés jobbfelol.) Pap Zoltán: TJgy látszik, kérődzik ott valami ! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Lengyei Zoltán: Ezért ne méltóztassék azt mondani, t. képviselő ur, hogy a hadsereg iránti bizalom ez által meg fog gyengülni. Legyen nyugodt a t. képviselő ur; ha idebenn az országban érti ezt a bizalmat, akkor sincs már minek meggyengülni, ha pedig a külföldi hatalmaknál lévő bizalmat érti, akkor sincs minek meggyengülnie. (Mozgás a jobboldalon. TJgy van ! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Egyet mondok minden körülmények között, és ez az, hogy az, a mit önök csinálnak, a midőn egyenesen proklamácziót intéznek a hároméves katonákhoz és családjaikhoz, a melyben a függetlenségi pártot okolják benntartásukért. (Felkiáltások, jobbfelöl: De ez igaz! TJgy van!) Bakonyi Samu: Mert a nemzeti jogokat követelik ! Lengyel Zoltán: Minél inkább beismerik a t. képviselő urak ezt, annál inkább igazam van nekem abban, hogy önök ez által meghonosítják a kortespolitikát a hadseregben . . . (Ellenmondások és derültség jobbfelöl.) Bakonyi Samu: Ott van a szegedi példa; ott sem hitték el a mit hirdettek! (Zaj. Elnök csenget.) Ott van Debreczen is! Lengyel Zoltán : . . . épen azt a kortespolitikát, a melyet az önök által védelmezett hadsereg mindenféle szabályaiban egyaránt tilalmaz. T. ház! Mielőtt a dolog érdemére térnék át, még egyszer tiltakozom a t. elnök ur azon házszabálymagyarázata és házszabálysértése ellen, (Mozgás jobbfelöl. Halljuk! a szélsöbaloldalon.) a melyet elkövetett, és a melynek következménye az volt, a mit a mai ülés folyamán tett. T. ház! A házszabályok 202. §-a értelmében az elnök részéről benyújtott, és a napirendre vonatkozó indítványhoz csupán négyen szólhatnak, és az a megszorítás van oda téve, hogy erre vonatkozólag egyszerű szavazással kell a háznak határoznia. Itt az elnökség részéről indítvány nem tétetett, és a házszabályokhoz való szólást semmiféle formában korlátozni nem lehet. Az elnök ur azt mondotta, hogy egy előzetes kérdést akar eldöntetni, t. i. azt, hogy az összes felszólalókat beleértsék-e a négy felszólalásba, vagy sem, e mire én a zárt ülésben egy példával rámutattam arra, hogy ez képtelen felfogás, mert ennélfogva a túloldal négy szónoka a házszabályokhoz való hozzászólás czimén elkonfiskálhatja azon egész jogunkat, hogy a napirendhez hozzászólhassunk, sőt még azt is, hogy elleninditványt tehessünk. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Az a magyarázat, a mit mi később kaptunk, nem elégit ki bennünket, nem teszi jóvá a házszabály sértést. Mert a t. elnök ur nem magyarázhatja ki a logika szabályai szerint helyesen, hogy az elnöknek a szándéka az volt, hogy tudni akarja, vájjon a ház megengedi-e, hogy a házszabályok keretében maradjon, mert ez nem a háznak a joga, hanem elnöki jogkör, és mi ezen elnöki jogkör megtartását kérjük és követeljük. Egészen röviden a miniszterelnök ur indítványára vonatkozólag azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az beleütközik először is a házszabályokba; a mennyiben a házszabályok értelmében a további teendőkről való intézkedés pontját egyszerűen konfiskálja és a mi szólás-