Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-346
351 3i>6. országos ülés 1903 november 26-án, csütörtökön. Ugron Gábor: . . . Vizsgálják meg . . . (Zaj a jobboldalon.) B. Dániel Ernő: Maguk vizsgálják meg! Ugron Gábor: Állítsák fel a mérleget . . . (Zaj jobbfelöl) B. Dániel Ernő: Maguk állítsák fel a mérleget! (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: . . . vizsgálják meg, hogy micsoda rést nyitnak ezzel egy elkövetkezendő gonosz kormányzás részére, (Zaj a jobboldalon.) a mely az alkotmányosság álszinébe öltöztetve, ha egyszer Magyarország törvényhozásába bevonulhat, mert az alkotmányosság biztosítékaihoz nyíltan, direkte és határozottan nem mernek nyúlni, akkor az alkotmányosság biztositékainak egyik része, sőt mondhatnám, nagyon előretolt védmüve, a képviselőház tanácskozási szabályzata van veszélyeztetve. (Zaj a jobboldalon.) Ez a védmű, a képviselőház tanácskozási szabályzata, igen nagy fontosságú. (Felkiáltások jobbfelöl: Tessék példát nyújtani') B. Kaas Ivor: Kapitulálnak az osztrákok előtt ! Ugron Gábor: A képviselőház szabályai az alkotmányos biztosítékok között nagyfontosságúak azért, mert a szabadságot, a jogot, az önkormányzatot, a jogoknak gyakorlását innen ebből a képviselőházból kell ellenőrizni, innen kell védelmezni. (Zaj.) Ebben a képviselőházban a tanácskozási rend által nyújtott védelem és oltalom, a mely az ellenzék számára van felépítve, egyúttal a kormányhatalommal szemben is az egyéni szabadságnak, az önkormányzati szabadságnak, a polgári jogoknak és az egész alkotmányos élet tisztaságának védelmezési joga; mert mindig az ellenzéknek hivatása a hatalommal és a hatalom védelmezőivel szemben, hogy ezen jogoknak éber őre legyen. (Zaj a jobboldalon.) Magyar embernek, a ki nemcsak szolgálni akar felfelé, hanem a ki örökké szivében hordja nemzetének jövendőjét és szabadságát: szabad-e a képviselőház házszabályait áttörni erővel ? Gr. Tisza István miniszterelnök: Bizony nem! (TJgy van! a jobboldalon.) Szatmári Mór: Önök törik át most! Az obstrukezió sohasem törte át! Az csak élt vele! (Zaj.) Ugron Gábor: Tisza Kálmán sokáig kormányzott Magyarországon. Én a politikai életben, mint Tiszának b.ilközépi hive jöttem ide és midőn ő politikai állást változtatott, én nem Lövettem. Attól a. pillanattól fogva Tisza Kálmánnak a legéberebb ellenőrzője, mondhatnám, politikai ellenfele és ellensége voltam mindig. Tisza Kálmán sok mindent elkövetett, a mit kifogásoltunk, a mit kárhoztattunk, a mit elitéltünk, a minek keserű gyümölcseit a nemzet ma is érzi, de egyet sohasem követett el, arra mindig ügyelt, és e tekintetben még czélzatot és szándékot sem árult el, valahányszor barátai jöttek és arra biztatták, hogy nyúljon a házszabályokhoz, kerülje meg a házszabályokat, kerülje meg a házszabályok kifejezéseit és szerezzen akaratának igy érvényt. Pedig 1889-ben szintén volt oly erős harcz, mint most. (Ellenmondás a jobboldalon.) Résztvettem a harezban akkor is, mint résztveszek most és mondhatom, hogy Tisza Kálmán az egész harcz folyama alatt mindenféle erős és érzékeny csapásokat mért az ellenzék férfiaira, a maga erejéhez és tehetségéhez képest, de jól tudta, hogy nem az ellenzék tulajdona a házszabályokban foglalt biztosítékok összege, hanem a nemzet szabadságának a védelmére szolgál az. (Igaz! TJgy van ! a bal- és a szélsobaloldalon.) Voltak akkor is egészen fiatal, még éretlen férfiak, a kik feltolták magukat, hogy Tisza Kálmánnak tanácsot adjanak, voltak neki is szenvedélyes barátai, a kik az ellenzék letiprására szintén a házszabályok változtatásával, vagy félremagyarázásával, vagy csürésével való alkalmat és módot ajánlottak ; Tisza Kálmán mindig visszautasította, mert mindig azt mondta, nem lesz mindig egy Tisza Kálmán itt, ki tudja, ki fog következni, talán olyan, a ki Mugyarország ellen fog működni ? (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) B. Kaas Ivor: A ki eladja, Ausztriának kiszolgáltatja Magyarországot! Szatmári Mór: Akadtak akkor is sihederek. a kik & sajtó rendszabályozását is tanácsolták ! (Nagy zaj és mozgás.) Ugron Gábor : Nem lehet azt mondani, hogy Tisza Kálmán ne tudta volna, hogy mi válik hasznára, de tudta azt is, hogy mi válik az országnak és az ország szabadságának ártalmára és addig ment el a saját maga és pártja hasznára a politikai jogok és szabadságok korlátozásában, a mennyire neki okvetlenül szüksége volt, hogy elvállalt feladatait teljesítse, de a mikor oda jutott, hogy azok az eszközök már nem voltak elégségesek, nem tört át a házszabályokon, inkább tűrte és állotta a vitát és megpróbálta a hareznak tartalmát kiegyenlíteni. Sréter Alfréd: Egy év óta próbáljuk, de visszaélnek vele! (Zaj a szélsobaloldalon. Elnök csenget.) Ugron Gábor: Tisza Kálmánnak nem volt az a politikai metódusa, hogy ellenfeleit nyílt küzdtéren lebunkózza, avagy egy perfid módon kijátszsza és jogaitól megfoszsza, hanem az volt, hogy nyílt harezban leverje, avagy pedig politikai érintkezések és közvetítések utján . . . B. Kaas Ivor: ügy van! Ugron Gábor:. . , egy középponton álló békét és kiegyezést kössön, mert jól tudta, hogy mit tesz és mi értéke van egy országban az ellenzéknek, az, hogy az ellenzék erős, elszánt, férfias legyen, derekát be ne adja, (TJgy van ! a baloldalon.) a mint ezt teszi az önök vezére, a kit Bécsből ide leküldték, ugy, hogy előbb ott bizonyos megállapodások történtek. A mint látom