Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-342

342. országos ülés 1903 november 21-én, szombaton. 249 parlamentben hivatalos tudomásunk ninca, váj­jon ezt a t. képviselőház, vagy a t. többség elfogadta-e? (Egy hang jobbfelöl: Igen!) Kérem, akkor sem ér semmit, ezt is bebi­zonyítom. Ha el is fogadta a szabadelvű párt, akkor sem ér semmit, mert akkor ez legfölebb egy párthatározat, de nem is párthatározat, csak párttöredék-határozat, mert gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársam és remélem, elv­barátaink legnagyobh része egyszerűen kijelen­tették, hogy ha a 8. pontot egy alkalmas for­mában a ház elé hoznák, nem taktikai szempontokból, akkor ő ezen szabadelvű párti programmtervezet ellen kénytelen fellépni és azt dezavuálni. Sándor Pál: Csak a, nyolczadik pontot! Rakovszky István: Én is azt mondtam. Pap Zoltán: Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon. B. Feilitzsch Arthur: Melyik párt hozza a képviselőház elé programmját szentesités végett ? Holló Lajos : Határozati javaslatainkban benne van a mienk. Rakovszky István: Valamennyi párt ide­hozza az ő programmját és az itt vitattatik meg, még a szabadelvű párt is igy tett eddig. De egy dolog nem történt egy párttal sem; az csak egy emberrel történt és ez Herostrátes volt, ki azért égette fel Diana templomát, hogy ő nagy és örök hírnévre tegyen szert, és akkor a görögök halálbüntetés terhe alatt tiltották meg, hogy az ő nevét kimondják. Csak a sza­badelvű párttal történt, hogy nem egy nemzet volt mely neki megtiltotta, hogy pro­grammját a házba hozza, hanem volt Polónyi Géza t. képviselő ur. (Elénk derültség balfelöl.) Én egy ilyen unikumot, én egy ilyen komiku­mot nem láttam, hogy mikor nagy harcz dúl a nemzetben egy éven át, ezen harcz lecsillapítá­sára, egy párt, az ellenzéki akczió abbanhagyása czéljából egy pártprogrammot hoz, azzal a nyíl­tan bevallott akarattal, hogy ezt a pártpro­grammot ő sohasem fogja a képviselőházban kép­viselni, sőt az egyenesen meg van tiltva neki Polónyi Géza t. képviselő ur által. (Igaz! Ugy van! balfelöl. Mozgás a jobboldalon.) Holló Lajos: Igazán komikus, hogy saját programmját nem szabad idehozni. Rakovszky István: Polónyi Géza t. képviselő ur 1903. november 2-án következőkép referált azon beszélgetésről, mely közte és a miniszter­elnök ur közt a pénzügyminiszter ur meghívá­sára, tehát félig-meddig hivatalos formában tör­tént (olvassa): >Ötödször, végezetül azon súlyos aggodalom eloszlatása szempontjából, hogy a szabadelvű párt által a felségjognak a nyelvre vonatkozólag elfogadott programm rész nemcsak mint pártprogramm kezeltetnék« — nem értem, mit jelent ez, hogyan kezelik a pártprogrammot, ugy látszik egészen specziálisan — »de bármely módon, deklaráczió, vagy instituczió alakjában a ház elé hozatnék, ugy nevezetesen, hogy az KÉFVH. NAPLÓ. 1901 1906. XIX. KÖTET. akár törvényben elismertessék, akár programm­nyilatkozatra adott bizalmi nyilatkozat alakjá­ban szentesittessók. akár interpelláczióra adandó választ elfogadó többségi határozat tárgyává tétessék, akár indítvány vagy határozati javas­lat alakjában többségi elfogadás tárgyává tétet­nék, félreérthetlen határozottsággal jelenti ki a miniszterelnök, hogy sem a kormány, sem az ő általa vezetett párt, sem egyik, sem másik alak­jában a felségjog ezen terjedelmét többségi ha­tározat vagy megállapítás tárgyává tenni nem kívánja, sőt azt egyenesen kizárja, és azon esetre is, ha az ellenzék bármely oldaláról ezen kérdés bármely alakban szavazás tárgyává té­tetnék, a kormány álláspontjának érvényesítése nélkül csak az esetleges határozati javaslatnak leszavazására szorítkozik.« T. képviselőház ! Komoly politikusokkal van dolgunk, vagy — politikai szemfényvesztőt én nem mondok, azok az urak ezt nem akarták — előkelő honfiakkal, a kik a közjogi téren dilet­tánskodva akarnak eljárni, hogy ártatlan poli­tikusok lelkiismeretüket megnyugtassák? De komoly férfiakhoz, komoly párthoz, komoly po­litikai akczióhoz ilyen bohózat nem illik. (Igás! Ugy van! a néppárton és a szélsőbal­oldalon.) T. képviselőház! Ebből ki lehet azt venni, hogy nem akarják ezt megvalósítani; és erre ujabb támpontot nyújt az is, hogy gróf Ap­ponyi Albert t. képviselőtársam szintén kijelen­tette, hogy ezen törvényjavaslathoz ő semmi szin alatt ilyen alakban, a 8-dik pontnak ily alakban való fentartása mellett, hozzá nem já­rulhat. Akkor tehát ez az egész munka, a mit a t. kilenczes-bizottság végzett, semmit sem használ és semmi értékkel nem bir, csak arra volt szánva, hogy itt az ellenzéket félrevezessék, akcziójában megbénítsák és az országnak ha­mis látszatot mutassanak, azért, mert az egyes kormánypárti kerületből jöttek a vészhirek, hogy ez meg ez a kerület elveszhet. (Igaz! Ugy van! a néppárton és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! Én mindig gyanúsnak lá­tom azt, hogyha a t. szabadelvű párt elvi álláspontra helyezkedik. Elveket akkor hajtogat a t. szabadelvű párt — elveket, a melyeket rendesen más párttól kölcsönöz — hogyha reá nézve egy kényelmetlen helyzetből akar kisza­badulni, a mely az ő hatalmát veszélyezteti. De mihelyt az a veszély elmúlt, elmúlik az elvekhez való hű ragaszkodás is. A hatalomért a t. sza­badelvű párt mindent megtesz, az elvekért csak annyit, a mennyit a mindennapi szükséglet múlhatatlanul megkövetel. (Helyeslés a nép­párton és a szélsőbaloldalon.) De, t. képviselő­ház, én nem bizom még az esetben sem a t. szabadelvű pártban és a kormány álláspontjá­ban, hogyha ezen kilenczes-bizottsági tervezet nem is volna ezekkel a hiányokkal ékesítve. Meggyőződtem rövid politikai pályafutásom alatt arról, hogy a t. szabadelvű párt elvi meg­32

Next

/
Oldalképek
Tartalom