Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-341

222 Ml. országos ülés 1903 november 20-án, pénteken. Gabányi Miklós: Azt hiszem, eredménye lesz : felolvasásomnak, mert "az egész ország, az egész nemzet a mi hátunk mögött áll. (Ellenmondás [ jobbfelöl.) B. Feilitzseh Arthur: Kicsit kétségbevonom. | Gabányi Miklós: Az összes katonaság a há- j tünk mögött áll; a nemzet jövője, az ifjúság hátunk mögött áll. Önök azt mondják, mert | többen vannak, hogy önök a nemzet képviselői. Hogy lehet ilyet állítani ? 900.000, vagy 930.000 választója van Magyarországnak, ennek a fele hivatalnok. Csak a másik fele szavazott ránk, az sem egészen; tehát nincs képviselve a nemzet. Az igazság az lenne, a miért mi küzdünk: behozni az általános szavazati jogot, a mit én már szüzbeszédemben ... B. Feilitzsch Arthur: Ez egy szűz felolvasás lesz! (Derültség jobbfelöl.) Gabányi Miklós: ... a melyet 1902. február 15-én tartottam, sürgettem; azért akarom ezt idézni, hadd tudják meg a szocziálisták, mit mondtam már akkor nekik. Én akkor követeltem az általános szavazati jogot, a községenkinti titkos választást és azt mondottam : »A harmadik főkellék, a melyre okvetlen szükség van, az általános szavazati jog behozatala, még pedig én szerintem ugy, hogy minden 24 dik életévét betöltött férfiember szavazd legyen, tekintet nélkül arra, hogy van-e vagyona vagy nincs.« Ezt azért mondom el újból, hogy, ha ezt behozzuk és akkor elrendeli a miniszterelnök ur ő Felsége rendeletére a választást, akkor fog igazán megnyilatkozni a nemzet. Ha akkor kisebbségben jövünk be vagy nem jön be senki, akkor megérdemli ez a nemzet, hogy pusztitsák el, hogy Ausztria zsoldosává, talpiijalójává, lakájává legyen. (Zaj a jobboldalon.) Azután azt mondtam, hogy az általános titkos szavazati jogot községenkint otthon gyakorolják, még pedig leírtam akkor, hogy miképen, leírtam, milyen legyen az a választás, nehogy rászedjék az ellenzéket. Ezek voltak akkor is saját szavaim. Veszem az én kerületemet, a diósadit. . . B. Feilitzsch Arthur: Mennyiért vette ? (Derültség jóbbfelől.) Gabányi Miklós: Hetven község van benne... Elnök: Mennyiben tartozik ez a tárgyhoz? Gabányi Miklós: Annyiban tartozik, hogy ebből akarom kimutatni, hogy előbb be kellene hozni az általános titkos szavazati jogot, azután elrendelni a választást és akkor volna joga a túloldalnak azt mondani . . . Elnök : Engedelmet kérek, arról, hogy miért kell behozni az általános titkos szavazati jogot, akkor méltóztassék beszélni, ha ez a kérdés szőnyegen lesz. Most szíveskedjék kizárólag a katonai javaslatokhoz szólani. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Gabányi Miklós: Azt akarom kihozni belőle, hogy ha az általános szavazati jogot behozzuk, ugy hogy minden 24 éves embernek szavazati joga legyen — itt le akartam irni, mikép csinálják a titkos választást — és igy kérdezzük meg a nemzetet, akkor aztán megszavazhatja ez a képviselőház az ujonczlétszámot, ha lesz majd itt rá többség. Elnök: Ez ellen, a mit most méltóztatott kijelenteni, nem tettem észrevételt, de mivel a részletekbe kívánt belemenni a szónok ur, az ellen szólottam. Gabányi Miklós: Szóval, a mint már elmondottam, ha az általános szavazati jog behozatala után kérdeznék meg a nemzetet, ha nem is ugy, mint Tóth János képviselőtársam és alelnököm kifejtette volt, akkor tessék feloszlatni a házat, és azután, a mint önök jönnek be többségbe, vagy mi, mégszavazzuk majd az ujonczokat vagy nem szavazzuk, tehát akkor lehet majd az ujonczlétszám megszavazását követelni, ha megnyilvánul a nemzet igaz akarata. Elmondottam, hogy három tagú bizottság mehet el majd az egyik községből a másikba, (Zaj a jobboldalon.) szóval, ismétlem, ha megnyilatkoznék a nemzet, akkor azután előterjeszthetnék az ujonczlétszámról szóló törvényjavaslatot és akkor meg lehetne azt szavazni. T. képviselőház! Olyan kormányt, a mely kormány igy dolgozik és igy működik, a mint azt beszédem elején elmondottam, hogy azt kívánja, hogy ne menjünk tovább, hanem szavazzuk meg az ujonczlétszám felemelését és az indemnityt, mert Magyarországot fejleszteni kell másként, inkább gazdasági téren és hogy inkább fogadjuk el azt is, hogy a vezényleti nyelvről lemondjunk örökre, hogy azt felségjoggá tegyük, mert a földmivelést, ipart és kereskedelmet fejleszteni kell, hogy először gazdaságilag erősödjék meg az ország — igy mondják a bölcsek — azt mi nem támogathatjuk. T. képviselőház! A mikor Széll Kálmán miniszterelnök 1902-ben tárczájának tárgyalása alkalmával azt mondotta itt a képviselőházban, hogy ütött a tizenkettedik óra, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Magyarországnak vagy olyan kiegyezést kell csinálni Ausztriával, hogy 25—30 millióval kevesebbel kell járulnunk a közköltségekhez, a melyeket meg kell takarítani, vagy pedig fel kell állítani az önálló vámterületet, és kurázsija is volt azután ugyanezt egyszer ő Felségének is kinyilvánítani, hogy az ország népe vándorol kifelé és ezt másként meg nem akadályozhatjuk, mint ugy, hogy Magyarországon kell felállítani az önálló vámterületet, különben nem boldogulhat ez az ország, akkor ő Felsége erre felsóhajtott és azt mondta, hogy: Hát akkor én hiába éltem! Erre azután, mint mikor a fonalat elvágják, Széll Kálmán miniszterelnök sem bukása előtt, sem bukása után azt többé fel nem hozta. Pedig Magyarországnak gazdasági boldogulását másként el nem érhetjük, csak ugy, ha egyszer az önálló vámterületet felállítjuk, és most az a kezünkben