Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-334

33í, országos ülés 1903 november 12-én, csütörtökön, 11 rint Pichler Győző képviselő ur mentelmi joga erre az esetre felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Olay Lajos képviselő ur mentelmi ügyében (írom. 357). Kubik Béla: A legkellemetlenebb félreértések fognak ebből a csendes beszédből származni. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Engedelmet kérek, én azt hiszem, elég hangosan beszélek. (Zaj a szélsÖbalóldalon.) Kubik Béla: Nem elég hangos, mert nem eléggé halljuk. Nem* hallunk semmit sem! (Zaj.) Elnök: Én igyekezni fogok hangosan beszélni. Méltóztassanak meghallgatni a mentelmi bizottság jelentését. Maróthy László előadó: T. képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1903. évi január 29-én 579. sz. alatt kelt felterjesztésében azért kéri Olay Lajos orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert ellene Bonitz Ferencz, mint az »Alkotmány« czimü lap szerkesztője, sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentést tett a »Magyarság« czimü lapnak 1902. aug. 29. és szept. 2 án megjelent 203. és 206. számában »Napi hirek« közt megjelent, Olay Lajos aláírásával ellátott és ugyancsak a »Magyar Szó« czimü lapnak 1902. augusztus 30-án megjelent 204. számában »Lássunk valahára tisztán« czim alatt szintén Olay Lajos aláírásával megjelent czikkek miatt. Miután a jelzett lappéldányok az iratok közt bemutatva vannak s az azokban foglalt czikkek tényleg olyan tartalmúak, melyek az »Alkotmány« czimü lap embereiről oly dolgokat állítanak, melyek valódiságuk esetén büntető eljárás megindítását vonnák maguk után és oly kifejezések használtatnak, melyek meggyalázó jellegűek, és mert a tanukép kihallgatott Olay Lajos orsz. képviselő e czikkekért a felelőséget elvállalta: zaklatás esete fenforogni nem látszik és a felterjesztés illetékes hatóságtól érkezett, mindezeknél fogva tisztelettel indítványozza a mentelmi bizottság, hogy Olay Lajos képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyre vonatkozólag felfüggeszteni méltóztassék. Elnök: Kivan valaki a tárgyhoz szólani ? (Nem!) Ha szólani nem kivan senki, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni ? (Igen!) A ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát és e szerint Olay Lajos országgyűlési képviselő mentelmi joga ezen esetben felfüggesztetik. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Sacelláry György országgyűlési képviselő mentelmi ügyében (írom. 358). Maróthy László előadó: T. képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1903. február 1-én 600. sz. alatt felterjesztésében kéri Sacelláry György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert Pfender Emil budafoki lakos ellen a »szemtelen« szót használta jelzőül (Derű s e miatt nevezett sértett őt bepanaszolta. Minthogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az iratok felszerelve lévén, zaklatás jellegét nem viselik, tisztelettel javaslatba hozza a mentelmi bizottság, hogy kimondani méltóztassék Sacelláry György képviselő ur mentelmi jogának a fenforgó esetre való felfüggesztését. (He/ysslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan valaki a tárgyhoz szólani ? (Nem!) Ha szólani nem kíván senki, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni ? (Igen!) A ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát és e szerint Saczelláry György országgyűlési képviselő mentelmi joga ezen esetben felfüggesztetik. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Hollaky Imre orsz. képviselő mentelmi ügyében (írom. 359). Maróthy László előadó: T. képviselőház! A nagyváradi kir. főügyészség 1903. február 8-án 217. sz. alatt kelt felterjesztésében azon okból kéri Hollaky Imre orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert nevezett egy, az arad vármegyei közigazgatási bizottsághoz intézett beadványában oly kifejezéseket használt az ezen bizottság kebeléből a Milkó Vilmos és fia szegedi czég által Acsuván épített iparvasut műtanrendőri bejárására kiküldött bizottság ellen, hogy e miatt a bizottságban eljáró Schill József jegyző, Lengyel Sándor főszolgabíró, Keller Izsó főmérnök és Faragó István bizottsági tagok, ugy az aradvármegyei közig, bizottság panaszára ellene az aradi kir. ügyészség az eljárás megiaditását indítványozta. Bár megjelent az ülésen Hollaky Imre orsz. képviselő s előadta, hogy a megyénél, magán ügyeiben zaklatva lett, mindazonáltal a bizottság a dolgok érdemébe behatolni feljogosítva magát nem érezvén, — miután az eredeti beadvány az iratok közt bemutatva s abban használt kifejezések tényleg olyanok, melyek, ha beigazolódnak, az illető egyéneket legnagyobb mértékben kompromittálnák, mert a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett és zaklatás jellegét az ügy magán nem viseli: tisztelettel indítványozza a mentelmi bizottság, miszerint a t. képviselőház kimondani méltóztassék, hogy Hollaky Imre képviselő ur mentelmi joga a fennforgó esetre nézve felfüggesztessék, (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan valaki a tárgyhoz szólani? (Nem!) Ha szólani nem kivan senki, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát és e szerint Hollaky Imre orsz. képviselő mentelmi joga ezen esetben felfüggesztetik. Következik a képviselőház, mentelmi bizottságának jelentése, Nősz Gyula orsz. képviselő mentelmi ügyében (írom. 360). Maróthy László előadó: T. képviselőház! A budapesti kir. főügyészség f. évi február hó 23-án 1054. sz. alatt kelt felterjesztésében kéri Nősz Gyula orsz. képviselő mentelmi jogának 2-