Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-338
120 338. országos ülés 1903 november 17-én, kedden. Tekintettel az osztályok létszámában fennálló hézagokra, Konkoly-Thege Sándor a második osztályba soroztatik. Bemutatom Nyitra és Arad vármegyék közönségének feliratait a magyar nemzeti követelményeknek a hadseregben való érvényesítése iránt; Arad és Szabolcs vármegyék közönségének feliratait a kiszolgált katonák hazabocsátása végett; Fogaras vármegye közönségének három rendbeli feliratát a közutakról és vámokról szóló 1890 : I. törvényczikk módosítása és az 1883 : XLIY- törvényczikk reformja, valamint az 1876 : XIV. törvényczikk módosítása érdekében; Szabolcs vármegye közönségének feliratát Rákóczi Ferencz és társai hamvainak hazahozatala iránt; Nyitra vármegye közönségének feliratát a választói jog reformja végett; Pozsony vármegye közönségének feliratát a külföldön lakó magyar földbirtokosok külön megadóztatása iránt; Zólyom vármegye közönségének feliratát az 1886 : XXII. törvényczikk módosítása iránt. Mindezek a kérvények és feliratok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. T. ház! Mielőtt a napirenden lévő törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatására térnénk át, Molnár Jenő képviselő ur, a ki megválasztatott a bíráló-bizottságba, le fogja tenni a házszabályokban előirt esküt. Hertelendy László jegyző (olvassa az eskümintát. Molnár Jenő leteszi az esküt.) Elnök: A képviselő ur az esküt letévén, erről az illető bizottság elnöke a jegyzőkönyv kapcsán értesíttetni fog. Következik az 1889. évi VI. törvényczikk 14., valamint az 1890 : V. törvényczikk harmadik szakasza rendelkezésének az 1903. év végéig való fentartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 404, 410) általános tárgyalásának folytatása. Endrey Gyula jegyző: Eitner Zsigmond! Eitner Zsigmond : T. ház! Midőn a létszámmegállapítási és ujonczmegajánlási javaslatokhoz egy. esztendei vita után ismételve hozzászólok, teszem ezt hazafias meggyőződésemből, lelkiismeretben kötelességeimnek teljes tudatában. Mint a népnek igaz képviselője, kötelességemnek tartom, hogy a magyar nemzet minden egyes tagjának nyelvét, jogait és igaz ügyét védjem. (Helyeslés a szélsöbaloldahn.) A jelen vitában a 48-as és függetlenségi párt teljes erejével sikraszállott azon merénylet és a bécsi katonai hatalom azon nyomása ellen, a mely ellen a magyar nemzet már évszázadok óta küzd. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ebből a küzdelemből én is ki akarom venni a részemet, hogy bizalmatlanságomnak adjak kifejezést a kormány iránt, hogy aggodalmaimat tolmácsoljam és hogy azokat meg is okoljam. (Helyeslés a szélsöbaloldahn) Ezen ujonczmegajánlási törvénynél engedje meg a t. honvédelmi miniszter ur, hogy elsősorban az ő beszédével is foglalkozzam egy kissé. S köszönetemet fejezzem ki azon hazafias nyilatkozatokért, a melyeket hangoztatott, azonban azt, a mit beszédének első részében a törvény- és alkotmánytiszteletről és a forró hazaszeretetről mondott, beszédének egy utóbbi passzusa, a melyben a harmadéves katonák hazabocsátásáról nyilatkozott, teljesen lerontja... Kubik Béla : Ellentétben van ! Eitner Zsigmond: . . . azzal teljesen ellentétben áll a miniszter ur következő kijelentése (olvassa): »Egy igen fontos indok továbbá, a miért ezen törvényjavaslatok megszavazása igen sürgőssé vált, az, hogy az általános legénységi változás után a tényleges szolgálatban tovább bent tartott legénységet mentől előbb szabadságra lehessen bocsátani, a mire nézve megjegyzem, hogy azon feltétel mellett, hogy sikerül a sorozást még ez évben befejezni, ugy van tervezve, hogy a gyalogságnál a szabadságolások mindenesetre még karácsony előtt megtörténjenek. A lovasságnál természetesen, a drága lóanyag ápolására való tekintettel, a mely egy napig sem szünetelhet, kénytelenek vagyunk a szabadságolást csak deczember 31-ével eszközölni.« Ez a drága lóanyag az a katonai dresz, a mely alól a katonaság magát emanczipálni nem tudja; mert az, hogy ott a lovakat a magyar ember vérénél, a magyar ujoncznál drágábbra lehessen taksálni, nem mutat alkotmányos felfogásra, ez lealázása az embernek, Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Egészen más az! Eitner Zsigmond: Én meg vagyok róla győződve, t. honvédelmi miniszter ur. hogy ha a bileki katasztrófánál nem 18 magyar ifjúnak a vére festette volna meg a jiorondot, hanem 18 kincstári ló pusztult volna el, ez esetben a a vizsgálatot már régen befejezték volna, befejezték volna pedig oly értelemben, hogy azt az illető ezredest már régen elcsapták volna; de mivel csak 18 embernek, 18 magyar ifjúnak véréről volt szó, a vizsgálat még most is a legnagyobb csendben és titokban tovább folyik, s az illető büntetve sem lesz. (Zaj a szélsőbaloldalon, Elnök csenget.) Engedjék meg, hogy ezután foglalkozzam egy kissé a miniszterelnök ur programmjával is, mivel meg vagyok győződve, hogy ez a programm, a melyet a miniszterelnök ur Bécsből hozott és itt a házban elmondott, sem ebben az országban, sem a házban a békét megteremteni nem tudja, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldahn,) mert sem az ő személye, sem az ő politikája az ellenzéken, sőt mondhatom: az egész országban bizalommal nem találkozik. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldahn.) Engedje meg a miniszterelnök ur, de ezt a bizalmat, az. ujoncz-