Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-334

ö 33í. országos ülés 1903 november 12-én, csütörtökön. lóról Csobánkán, hogy az ő nővérét erkölcstelen élet folytatására csábítgatta. Bár a közlött iratokból a feljelentés valósággal ki nem tűnik, mert a hivatkozott és kihallgatott tanuk a dolog érdemére mit sem tudnak előadni, de mert az iratok kellőkép felszerelve vannak, a felterjesztés illetékes hatóságtól érkezett, politikai zaklatás esete pedig fenforogni nem látszik, tisztelettel javaslatba hozza a mentelmi bizottság, hogy Barta Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi jogának ezen esetre vonatkozólag leendő felfüggesztését kimondani méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan valaki szólani ? Barta Ödön: T. képviselőház! Az elmondott eset, a melyet most hallok először, én reám azt a benyomást teszi, hogy ha itt nincs is zaklatás esete azon értelemben, a mely ellen a mentelmi jog védelmezi a képviselőház tagjait, de van egy kötekedési eset, a mely mélyen belevág a képviselő mentelmi jogának a gyakorlásába. (Ugy van! JJgy van! a szélsobaloldalon.) Hiszen akármelyikünk juthat abba a helyzetbe, hogy indittatva érzi magát egy közfunkczionárius ellen felettes hatóságánál feljelentést tenni azért, mert az az illető képviselő felfogása és meggyőződése szerint — erkölcstelen életet él vagy olyan tényeket követ el, a melyek épen a közérdek szempontjából az ő felettes hatóságának tudomására juttatandók. Már most, hogyha az illető megtudja valami indiskréczió utján, hogy az a képviselő ezen dolgokat feljelentette és ha ezen a czimen becsületbeli vagy bármely eljárásnak helye volna, az egyenesen lehetetlenné tenné a közfunkcziónáriusok olyan mérvű ellenőrzését, a milyenre a közérdek szempontjából szükség van. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) T. képviselőház ! Én a fennforgó esetben azt a tényálladékot nem látom, a mely megtorlásra alkalmas lenne s azért kérem a t. házat, hogy a mentelmi bizottság javaslatának félretételével Barta Ferencz képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését megtagadni méltóztassék. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki hozzászólani ? Rátkay László: T. képviselőház! Távol áll tőlem a szándék, hogy védjem az egyes képviselőket, illetőleg az igazságszolgáltatás karjai és hatósága alól őket ki akarjam vonni. Lehetetlen azonban egy-két megjegyzés és bírálat nélkül hagynom azon indokolást, a melyre való hivathozással a mentelmi bizottság előadója Barta Ferencz képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. Az előadó ur ugyanis azt mondja, hogy a mentelmi bizottság átnézte az iratokat és azt látja, hogy a tanúvallomások semmit sem bizonyítanak, de mégis, mert az iratok kellően fel vannak szerelve, azon indítványt terjeszti a ház elé, hogy Barta Ferencz mentelmi joga függesztessék fel. Hát, t. képviselőház, a mentelmi bizottságnak nem szabad a mentelmi jog kérdésével ilyen könnyelműen és felületességgel játszani. (Ugy van! JJqy van! a szélsobaloldalon.) Ha az indokolás egyedül abban áll, hogy az iratok kellőleg fel vannak szerelve, akkor a mentelmi jog kérdése a t. bizottság előtt egészen üres semmiséggé válik, a hol nem a dolog lényegét nézik, hanem a külső formalitásokat, hogy vájjon az iratok kellőleg fel vannak-e szerelve vagy sem. Én tehát a bizottságnak azt a tanácsot adnám, hogy előbb a mentelmi kérdés lényegével méltóztassék tisztába jönni és határozatait a mentelmi jog lényege értelmében, ne pedig a külső formalitásokra való tekintettel méltóztassék meghozni. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Kubik Béla: T. ház! A mennyiben utalás történt azokra az iratokra, a melyeket mi nem ismerünk: én azt javasolnám a t. háznak, hogy azokat az iratokat olvastassuk fel, hogy teljesen tisztán lássuk az ügyet, miután ebben a kérdésben nézeteltérések merültek fel. Hogy tehát állást foglalhassunk ez ügyben, részemről nagyon kívánatosnak tartanám, hogy azon iratok felolvastassanak. Elnök: Az előadó ur kíván szólani. Maróthy László előadó: T. ház! Azokra a tanácsokra vonatkozólag, a melyeket előttem szólott Rátkay László t. képviselőtársam a mentelmi bizottságnak adott, hogy a mentelmi bizottság által a jövőben milyen szempontok legyenek követendők: az a szerény megjegyzésem, hogy a mentelmi bizottság azt az álláspontot foglalta el, hogy nem bocsátkozik bele a dolgok érdemébe, hanem igenis a mentelmi bizottságnak kötelessége konstatálni, hogy nem forog-e fönn egyrészt politikai zaklatás esete, másrészt pedig, hogy azok az iratok, a melyek a mentelmi bizottsághoz jutnak, kellőképen és szabályszerűen fel vannak-e szerelve és illetékes hatóság által küldettek-e oda. (Helyeslés jobbfelőli) Mert ha a mentelmi bizottság a dolgok érdemébe bocsátkoznék, akkor birói funkcziókat teljesítene, a mire szerény véleményem^ szerint a mentelmi bizottság nincs hivatva. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) A mi pedig Kubik Béla t. képviselőtársam azon indítványát illeti, hogy a mentelmi bizottság által átnézett iratok itt felolvastassanak: azt hiszem, ez feleslegessé válik, ha megmondom, hogy a mentelmi bizottság jelentésének indokolásába miért vétetett be azon körülmény, hogy »bár az iratokból nem tűnik ki az állított eset.« Ez azért történt, mert a kihallgatási jegyzőkönyv szerint Zsilinszky Mihály államtitkár ur, hivatkozással hivatalos állására, a valomástételt megtagadta, (Helyeslés.) egyéb tanuságtételre pedig nincs hivatkozás, és igy mi erre nézve más indokolással nem élhettünk. (Helyeslés.) Mindezeknél fogva tisztelettel kérem a t. házat, hogy miután a mentelmi bizottság a dolgoknak érdemébe nem bocsátkozhatott, az általam előterjesztett javaslatot határozattá méltóztassék emelni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.)