Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-319
319. .országos ülés 1903 Julius 29-én, szerdán. 87 Azonban (Zaj- Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Sálijuk! Halljuk!) épen tegnap egy fontos esetben a ház kivételt tett, a mennyiben egyhangú határozattal a bileki esetben sajnálkozását fejezte ki és 10 percznyi szünetet adott. Én nem mondom, hogy a tegnapi eset nem volt fontos; nagyon fontos, nagyon hazafias cselekedet volt a képviselőháztól, hogy ezt a határozatot hozta; de a mai esetben, a mint Tóth János t. barátom volt szíves mondani, a nemzet becsülete, a parlament becsülete van szóban. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ne vegyék rossz néven, — én soha nem gyanúsítok senkit, — de (Zaj a jobboldalon.) ne tegyünk most különbséget, most nem arról van szó, hogy a kormánypártnak, vagy a néppártnak, vagy a függetlenségi pártnak mi az érdeke, most a nemzet érdekéről van szó. (Fel kiáltások a szélsőbaloldalon: Ugy van! A nemzet becsületéről!) Mert, legyünk őszinték, ha ki fogunk lépni ebből a parlamentből, — hiszen ne titkoljuk az igazságot — az egész ország azt fogja mondani, hogy ezen megvesztegetéseket nem az a Dienes Márton, nem az a Singer Arthur tette, hanem a miniszterelnök... (Zajos ellenmondások a jobboldalon és felkiáltások: Ilyet nem lehet mondani! Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.)... azért, hogy a bécsi politikát érvényesítse. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én, kérem, tiszta vizet akarok a pohárba. Én a parlament becsületét akarom megmenteni. Én a nemzet becsületét akarom megmenteni, s azért én kérem, hogy parlamenti bizottság gyűljön össze, az ezt az ügyet vizsgálja meg, addig pedig ülést ne tartsunk, mert nem fogunk tartani. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon. Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Hetlebronth Géza: Ugy van! Az ilyen piszkosság, az ilyen gyalázatosság között rendet kell csinálni! A piszkossägot akarjuk leleplezni! (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök többször csenget.) Olay Lajos: Komoly a dolog. Én kérem a t. képviselőházat, hogy az a parlamenti bizottság rögtön üljön össze, pl. már az ülés után, az a parlamenti bizottság választassák meg azonnal, tartson éjjel is ülést, ugy, hogy holnapra yagy holnaputanra ez a dolog tisztáztassék, (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) mert nem szabad, hogy ez a nemzet és annak képviselete ugy álljon a külföld és az egész világ előtt, hogy itt egyes képviselőket pénzért meg lehet venni. (Zaj a szélsobaloldalon.) Hiszen mondjuk meg nyíltan: már nyíltan beszélték a képviselők egymás között, hogy Bánffy idejében kezdetét vette ez a korrupczió; most a bán folytatja, a mit Bánffy megkezdett... (Nagy zaj a jobboldalon és felkiáltások: Rendre! Rendre !) Én nem azt mondtam, hogy így van! (Nagy zaj. Elnök csengeti) . Sréter Alfréd: Bánffy nem miniszterelnök ma, de Bánffy magyar ember! (Nagy zaj.) A magyar ember lelke szólal meg az emberben, a mikor gyanúsítanak olyas valakit, a ki ártatlan! (Folytontartó nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, jobbról és balról egyaránt. (Zaj a szélsobaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Halljak az elnököt!) A képviselő urnak olyat méltóztatott mondani, a mi a házszabályokba . . . (Nagy zaj a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Csendet kérek. Méltóztassék megengedni, hogy az elnök intézkedjék. (Halljak! Halljuk !) A képviselő ur állítólag olyat mondott, a mi a ház tekintélyébe, egyszóval a házszabályokba ütközik, tehát elnöki közbelépésnek volna helye; miután e szavakat a nagy zavarban nem hallottam, méltóztassék tehát utolsó szavait ismételni ! (Zaj.) 0!ay Lajos: A mint méltóztattak hallani, én nem azt mondtam, hogy a dolog igy van. (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak nyugodtan lenni, különben nem vagyok képes hallani. Szatmári Mór: A mi becsületünk is van olyan drága, mint a miniszterelnöké! Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak. a ház minden oldalán! Sréter Alfréd: Bánffyt nem lehet meggyanúsítani! Annál kevésbbé szabad ezt tenni, mert nincs itt. (Nagy zaj az elnöki emelvény előtt. Elnök csenget. Felkiáltások: Helyre ! Helyre!) Olay Lajos: Én azt mondtam és mindenki tudja, hogy igy van, hogy itt kétségtelen ténynek látszik, az újságok is azt írják . . . (Nagy zaj a jobboldalon.) Megint lármáznak? Talán önök is érdekelve vannak és el akarják a dolgot tussolni? (Zaj.) Magyar embernek egyformán kell gondolkoznia ebben a dologban. (Nagy zaj.) Itt én konstatálom azt a tényt, hogy a lapok és bizonyosan az egész külföld is, mint tényt fogják tárgyalni ezt az esetet. Lehet, hogy nem tény, adja Isten, hogy ne igy volna, de az én meggyőződésem is, hogy tény az, hogy Pap Zoltánt és a » Magyarország «-ot és Isten tudja még kiket, meg akartak vesztegetni, meg akartak nyerni, hogy az obstrukczió szereljen le. (Folytonos nagy zaj a jobboldalon.) Én ebből következtetve azt mondtam, hogy nagyon természetes, hogy minden lap a maga szájaíze szerint fogja a dolgot fejtegetni és igen sok független lap, igen sok független ember lesz, a ki azon fog gondolkozni, honnan jöhetett az a pénz. S meg vagyok győződve, hogy nagyon sok esetben a végeredménye ennek a gondolatmenetnek az lesz, amint hogy sajnálom, de az én szubjektív meggyőződésem is az, hogy ez a pénz csak a bántól jöhetett. (Hosszantartó nagy zaj a jobbóldalon. Zajos felkiáltások: Rendre! Zaj a szélsőbaloldalon. Egy hang: Ezért küldték ide!)
