Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-319
319. országos ülés 1903 Julius 29-én, szerdán. 85 mentnek, mint ilyen tudom azt, .hogy valahányszor én önzetlenül — mert valahányszor harczba szegődtem, mindig önzetlenül tettem azt — a nemzeti ügynek szolgálatába álltam, mindig el kellett készülve lennem arra, hogy előbb vagy utóbb, de becsületemet fogják megtámadni. Most is tisztában voltam vele, hogy az előbb-utóbb bekövetkezik. Az én becsületemet, t. képviselőház, megvédelmezi az én becsületességem. De ha valaki a képviselőházban ilyen támadásra vállalkozik, a nélkül, hogy csak tudná vagy sejtené is azt, hogy ehhez joga van, e felett én nem akarok ítéletet mondani, erről mondjon ítéletet a ház, mondjon ítéletet a nemzet, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) én csak annak a kijelentésére szorítkozom és tartozom szorítkozni, hogy én erről az egész esetről ma reggelig — mint becsületes ember mondom — még csak sejtelemmel sem bírtam. A képviselő úrtól függ, hogy azon tényállás után azon szavait, melyeket alkalmazott, miként kívánja jóvátenni. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: Polónyi Géza ur személyes kérdésben történt felszólalására kötelességem a ház tudomására hozni, én ugy emlékszem, hogy a közbekiáltás nem nyílt ülésben történt, hanem a szünet alatt. Gajáry Géza képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani Gajáry Géza: Személyes kérdésben kérek szót. A legelsőben én is hozzájárulok az elnök ur azon kijelentéséhez, hogy a Polónyi Géza képviselő ur által diffamálónak tartott kijelentést a szünet közben tettem . . . Fáy István: Megsérteni valakit, arra nézve mindegy, hogy mikor történik. (Helyeslés és zaj a szélsobaloldalon.) Gajáry Géza: ... Én most Polónyi képviselő úrhoz beszélek, és pedig személyes kérdésben, tehát kérem, hogy ne méltóztassanak zavarni. (Halljuk ! Halljuk !) A szünet alatt, azután, mikor ez az eset itt a név megemlítése nélkül közölve lett, azt mondtam, hogy ez Polónyi-fogás. Ugyebár így méltóztattak hallani? (Egy hang a szélsobaloldalon: Ugy mondta!) Én azt mondtam, hogy Polónyifogás, és nem azt mondtam, hogy a pénzt is Polónyi adta. Polónyi Géza: Még csak az kellene ! (Derültség a szélsobaloldalon.) Gajáry Géza: Hanem én őt olyannak ismerem, a kinek az országban is közismert, u. nPolónyi-fogásai vannak. (Zaj a szélsobaloldalon és felkiáltások: Ez Gajáry-fogás!) Hogy azután ezt Polónyi' Géza sértésnek veszi-e vagy nem, ez az ő dolga, erre nézve nem akarok és nem fo gadok el tőle semmiféle »enyhítő körülményt.« De ne legyen olyan nagyon érzékeny Polónyi Géza képviselő ur, és hogyha már a szünetben neki ezen oldalról mondottam kijelentést olyan zokon veszi, engedje meg, hogy most — a midőn megtudtam, hogy egy volt ellenzéki képviselő és egy volt ellenzéki lapnak a főszerkesztője tette ezt — bár még bebizonyítva azt nem látom, hogy kinek a mandatáriusaként jelent meg, de most kénytelen vagyok elhinni Pap Zoltán képviselő urnak, hogy ehhez az ügyhöz Polónyi képvi-elő urnak semmi köze; — figyelmeztessem az »Egyetértés« 1898. nov. 8-iki számából egy ellenzéki képviselőtársam által . . . (Nagy zaj a szélsobaloldalon és felkiáltások: Ez most nem tartozik ide!) Polónyi Géza: Készült reá, erre a támadásra. (Hosszantartó nagy zaj és mozgás a szélsőbal-Maion és a jobboldalon.) Rákosi Viktor: Gondosan előkészített rögtönzés ! Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Méltóztassanak csendben lenni, t. képviselő urak ! Gajáry Géza: Nem készültem rá. (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! A menynyiben Gajáry képviselő ur a személyes kérdésen túl kíván menni... (Folytonos zaj.) Gajáry Géza; Nem kívánok. (Zajos felkiáltások a szélsobaloldalon: Az nem tartozik ide!) Elnök (csenget): Méltóztassanak csendben lenni. Minthogy Gajáry képviselő ur, ugy látom, túl akar menni a személyes kérdésen, kérdenem kell a házat, hogy azt megengedi-e? (Felkiáltások a szélsobaloldalon és jobbfelöl: Nem lehet!) Méltóztassanak az elnököt meghallgatni. Csendet kérek. t. ház! Minthogy ilyen alkalommal az elnökség mindig meg szekta kérdezni a házat, hogy megengedi-e a szónoknak, hogy a személyes kérdésen túlmenjen, akként teszem fel a kérdést, megengedi e a ház, hogy Gajáry képviselő ur a személyes kérdésen túlterjeszkedőleg is nyilatkozhassak? (Zaj. Igen! Nem!) Csendet kérek, t. ház. máskép nem tudom kötelességemet teljesíteni. Azt hiszem, hogy a ház mindkét oldalán felhangzott közbeszóíásokból konstatálhatom, hogy a ház nem engedi meg Gajáry képviselő urnak, hogy a személyes kérdésen túlterjeszkedők. (Helyeslés és zaj. Halljuk! Halljuk !) Gajáry Géza: Ennélfogva kijelentem először is, hogy ezt az irást nem a Polónyi Géza képviselő úrral szemben tartani szándékolt felszólalásom czéljából hordom magammal. (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget): Méltóztassanak a szónokot meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Gajáry Géza: Csak ki kell magyarázni magamat. (Folytonos zaj a szélsobaloldalon és a jobboldalolt.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak nyugodtan lenni. Csendet kérek! (Eqy hang a szélsobaloldalon: Másra akarja terelni a dolgot. Tessék leülni! Hosszantartó nagy zaj.) Csendet kérek! Méltóztassék reám bízni, hogy ha a szónoknak a ház egyszer nem engedte meg, hogy elmondja, amit akar, hogy abban a tekintetben én intézkedjem; de hogy ezt tehessem,
