Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-317
48 311. országos ülés 1903 Julius 25-én, szombaton. egyik dokumentumát találom annak, hogy ő a végrehajtó hatalmat nem nemzeti irányban és szellemben óhajtja gyakorolni, hanem dinasztikus irányban és Bécs érdekében. (Igaz! TJgy van! a szélsőhaloldalon.) A miniszterelnök urnak az 1899 : XXX. t.-cz. módosítására vonatkozó kijelentését hazám közgazdasági érdekeire nézve különben is veszélyesnek találom. Itt közjogi érzékem késztet arra, hogy egy megjegyzést tegyek gróf Apponyi Albert, érdemes t. képviselőtársunknak e törvény czikkre vonatkozólag tett észrevételére. Gróf Apjronyi Albert t. képviselőtársunk, az 1899 : XXX. t.-czikkről a következőleg nyilatkozott (olvassa): »Az, a mi a t. miniszterelnök ur előadásában leginkább kifogásoltatott és a mi az 1899 : XXX. t.-czikkre vonatkozik, bennem aggodalmat nem kelthet már csak azért sem, mert ez a törvényczikk a pártok közötti megállapodás utján jött létre, és igy csak hasonló utón módosítható,« Bocsánatot kérek, de én gr. Apponyi Albert hazafiságának és egyéni önzetlenségének legnagyobb tisztelete mellett is ezt a kijelentését közjogi falsumnak, hamisításnak kell, hogy deklaráljam, mert én a törvények alkotásának, megszüntetésének, magyarázatának illetékes fórumául csak a törvényhozás két faktorát ismerhetem el, az országgyűlést és a koronát. Egyáltalában a törvényhozó hatalom tényezőit nem képezik a pártok, annál kevésbbé képezhetik pártközi konferencziák. A magam részéről a magyar közélet, a magyar parlamentarizmus kinövésének tartom azt, hogy a nemzetnek kardinális jogai pártközi paktumokkal, pártközi egyezkedésekkel játszatnak el, Széll Kálmán volt miniszterelnök négyévi működésének ránk magyarokra az 1899 : XXX. t.-cz. az egyetlenegy értékes gyümölcse, kormányzatának egyetlenegy értékes alkotása. Várady Károly: Néni vagyunk negyvenen! Elnök: Kérem a jegyző urakat, méltóztassanak a ház tagjait megszámlálni. (Megtörténtje.) A ház tagjai a tanácskozásra elegendő számban vannak jelen. MukitS Simon: Ez a törvény az önálló magyar vámterület felállítása lehetőségének egyetlenegy alkotmányjogi garancziája. Ezt a garancziát akarja a t. miniszterelnök ur törvénymódosítás czimén kivégezni, hogy eltemettessék az önálló vámterület felállításának még lehetősége is. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A t. kormányelnök ur bemutatkozó nyilatkozatában megemlékezvén Széll Kálmán volt miniszterelnök kormányzati politikájáról, dicshimnuszt zengve a felett, a következőleg nyilatkozott: »Miután pedig csak folytatni akarjuk azt, a mit az előző kormány tett, azt hiszem, hogy nem is szükséges, hogy az ország kormányzatának minden ágazataira vonatkozó részletes programmot mondjak el; csak arra szoritkozhatnám, hogy ez a kormány fentartja elődjének a trónbeszéd és a költségvetési tárgyalások alkalmával elmondott részletes j>rogrammját.« A t. kormányelnök urnak ezen nyilatkozatában is alakiaskodása nyilvánul meg, őszintének tehát ezt a nyilatkozatát sem tarthatom, mert ha őszintén akarná Széll Kálmán politikáját követni, akkor nem vállalkoznék kormányzása legbecsesebb alkotásának, az 1899 : XXX. t.-czikknek kivégzésére, nem bolygatná azt a törvényt, a melyről maga Széll Kálmán volt miniszterelnök ur is büszkén nyilatkozott, nem egyszer kijelentvén e házban, hogy annyira ragaszkodik e törvényalkotáshoz, hogy inkább bukik, de azt. módosíttatni vagy eltörölni nem engedi. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ebben nem nyilatkozik meg őszintén a t. miniszterelnök ur Széll Kálmán politikájának folytatása, hanem megnyilatkozik abban a háttérben, abban az alattomosságban, hogy ott, a hol Széll Kálmán kormányzata Bécsnek a dinasztikus érdekeknek, Ausztria érdekeinek kedvezett, abban igenis követi a politikáját; de ott, a hol a magyar érdekek szolgálatában állott a volt miniszterelnök ur, a t. kormányelnök ur nem követi Széll Kálmán politikáját, mert ha követné, a közgazdasági érdekek, a magyar vámterület felállítása lehetőségének garancziáját, az 1899 : XXX. t.-czikket nem bolygatná. Nessi Pál: TJgy van! Ha követné Szélit, lemondana és menne utána! Mukits Simon: Valóságára levetkőztetve, ebben áll gr. Khuen-Héderváry politikája. Az én hitem és meggyőződésem — lehet, hogy csalódom, adja az Isten a magyar nemzet érdekében, hogy csalódjam — hogy a bécsi kamarilla a miniszterelnök urat nem azért küldte Magyarországra miniszterelnöknek, hogy nemzeti jogokat, szabadságot szolgáljon és védjen, mert hiszen a miniszterelnök urnak Horvátországban húszéves politikai múltja épen a közszabadsági jogok letiprásában állott, nem szolgálhat garancziájául annak, hogy ő Magyarországon jogot és szabadságot szolgáljon és védjen, a magyar nemzet jogait érvényesítse a koronánál, hanem azért küldte gróf KhuenHéderváry Károly urat a bécsi kamarilla Magyarországra, hogy itt a magyar nemzet jogainak érvényesítését megakadályozza, (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Én el sem képzelhetem, hogy az az ember, mint a t. miniszterelnök ur, a ki busz éven keresztül jogfosztással, közszabadsági jogok letiprásával, a véleményszabadság elnyomásával, közigazgatási korrupczióval . . . Nessi Pál: Brutalitásokkal. Mukits Simon: . . . töltötte el politikai, közéleti pályáját, a ki húsz éven keresztül hozzá volt szokva ehhez, most húsz év után természetéből kivetkőzve, azt megváltoztatva, jogot és szabadságot iparkodjék adni a nemzetnek, jogot és szabadságot akarjon Magyarországon védeni és érvényesíteni. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Kétségbeejtő tény, de szomorú való,
