Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-317
317. országos ülés 1903 Julius 25-én, szombaton. 49 hogy a mikor a véderő kérdéséről, a közgazdasági érdekekről és különösen a magyar vámterületről van szó, akkor a nemzet mindig szemben találja magát a koronával, és ekkor a magyar király helyett mindig az osztrák császár parancsol, mert a magyar király közjogi személyisége az osztrák császár személyiségében megsemmisül. (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Annál szomorúbb és kétségbeejtőbb az, hogy a magyar nemzet érdeke ellen való császári parancsra magyar államférfiak mindig kaphatók, mint ezen császári parancs végrehajtásának kész eszközei. (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Á t. kormányelnök ur bemutatkozó beszédében megemlékszik a szabadelvüségről, azt államfentartó és államgyarapitó tényezőnek és erőnek mondván. Szavait szószerint idézem. A következőket mondta: »Nem megszokás, nem előszeretet késztet engem ennek kimondására, hanem annak megfigyelése, a mi tagadhatatlan tényen alapszik, hogy alkotmányos életünk történetében a szabadelvüség volt az államalkotó elem, és pedig azon szabadelvüség, a mely osztály- és felekezeti különbséget nem ismer. S ezért lesz következetesen ezentúl is államfentartó és államgyarapitó tényező«. Hát, t. báz, én ebből a szabadelvüség fogalmát kiolvasni nem tudom. Én ezt a miniszterelnöki kijelentést másnak, mint a magyar szótárból összeszedett, pongyolán összehalmozott és maga által is talán frázisnak gondolt, értelemnélküli szóhalmaznak találom. (Ugy van! Ugy van!a szélsőbaloldalon.) Én, t. ház, a magyar szabadelvüséget nem a társadalmi osztályok, felekezetek és nemzetiségek már megszokott, közönséges frázissá vált egyenlőségének hangoztatásában találom ; hanem abban, hogy a kormány politikája legyen nemzeti irányú. (Helyeslés Ugy van! a szélsobalóldalon.) A szabadelvüség súlypontja a magyar nemzeti jogok és szabadság védelme legyen, annak megoltalmazása minden külbefolyástól. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) Az én szabadelvüségem magyaros gondolkozást, magyaros érzelmet, a tett és akarat erejét, szilárdságát követeli. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) Azt a szabadelvüséget, melyet a t. túloldal hirdet, Bécsben árulják, az a szabadelvüség idegen érdekeket szolgál. Nem frázisokra van szüksége a társadalmi osztályoknak, a vallásfelekezeteknek és a nemzetiségeknek, nem az egyenlőség hangzatos szavainak a közönség közé való dobálására, banem jogra van szükségük, a közgazdasági érdekek kielégítésére van szükségük a nemzetiségeknek, a felekezeteknek, az állampolgároknak, tartozzanak azok akármely társadalmi osztályhoz, felekezethez vagy különböző nyelveket beszélő nemzetiségekhez, jogra van szükségük közgazdasági érdekeik kielégítésénél is. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) Emiitettem, t. ház, hogy a szabadelvüség fogalmát a nemzet jogai és szabadsága védelméKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVIII. KÖTET. ben és érvényesítésében találom, hogy a nemzet alkotmányos jogait minden idegen befolyástól menten érvényesíthesse, védelmezze és biztosítsa, másrészt pedig az állampolgárok politikai és polgári jogainak érvényesítését nem a bitfelekezetek, nem az osztályok, nem a nemzetiségek különbözősége végy egyenlősége által határolja el, hanem az állampolgárok jogai érvényesítésének határát az állam szuverenitása szabja meg. Ez az igazi szabadelvüség, melyre a nemzetnek szüksége van, nem pedig az, melyet a t. kormány Horvátországból hozott, vagy a melyet a t. túloldal hirdet, mert ez a szabadelvüség talmiszabadelvüsóg, idegen érdekek szabadelvüsége, órdekszabadelvüség. A t. kormány és pártja szabadelvüsége folytán a nemzet véderejének, közgazdasági érdekeinek kérdése nem Magyarországon, nem magyar szellemben, banem idegen érdekekből, Bécs érdekéből intéztetik el. Csak kettő marad meg Magyarországnak a t. túloldal szabadelvű elintézésére, az egyik a felekezeti villongás, a másik a nemzetiségi kérdés. Ott, a hol a magyar nemzetbe üszköt kell dobni, ott jelenik meg az önök szabadelvüsége. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Erre a szabadelvüségre ne hivatkozzanak j't. kormány és t. többség, ez a szabadelvüség tönkretette már Magyarországot. Magyarországnak magyar szabadelvüségre, magyar érdekű, magyar szellemű szabadelvüségre és nem idegen érdekű szabadelvüségre van szüksége. (Elén!: helyeslés a szélsobalóldalon.) Nessi Pál: Minden intézménynek magyar nemzeti tartalmat kell adni! Molnár Jenő: Eddig osztrák dugárut csempésztek hozzánk, most már horvát dugárut. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Mukits Simon: Sokat felvetett kérdés itt e házban az obstrukczió kérdése. Én e kérdéssel közjogi szempontból akarok foglalkozni. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy ez az egyetlen közjogi eszköz, a melylyel a királyi hatalommal szemben a nemzeti akarat érvényesülhet. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) Mielőtt a kérdésnek hosszabb taglalására térnék át, reflektálnom kell arra a sokat hirdetett többségi elvre és a szótöbbséggel szemben a kisebbség akaratának erőszakoskodására. Nem akarok vitatkozni parlamentünk két oly kiváló egyénisége, mint gróf Apponyi Albert és Polónyi Gréza után arról, hogy a többség fogalma akkor nyilatkozik meg, a hol a képviselőház a tárgyalás alatt álló javaslatra szavazatát leadja. Az szuperált kérdés, az imént emiitett két felszólalásban is bebizonyított kérdés, hogy itt a parlamentben többségi akarat nincs. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De önök ott a túloldalon a nemzet többsége képviselőinek sem mondhatják magukat. Engedjék meg nekem, hogy ezt bebizonyítsam. (Halljuk! Halljuk! a szélsobalóldalon.) Nevezetesen önök a túloldalon csak formailag képezik 7
