Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-330
330. országos ülés 1903 november 7-én, szombaton. 307 És tudja-e a t. ház, hogy ennek mi az eredménye? Az, hogy az általam felhozott bolognai népbank tiz év alatt, kerekszámban beszélve, 1100 egyénnek adott a becsületére és munkaerejére hitelt és az összes tőkének, a melyet ilyen alakban kiosztogatott, a vesztesége csak 2 1 /s°/o volt. íme tehát, t. ház., milyen moralizáló hatással volt ez a munkásokra, a kik igénybe vették ezt a tőkét; és milyen nagy jótétemény volt ez a munkások számára! Az uzsoratörvény is szigorítandó lenne. (Helyeslés a bal- és a szélsobalóldalon.) A váltóképesség is korlátozandó volna, bár erre nézve, megvallom, még nincsen egészen kidomborodott véleményem. Különösen a nőknek bevonása káros a váltók aláírásába, a mely Magyarországnak igen sok helyén végtelen nyomorba sodorja a legszegényebb osztályt, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) A zálogházak kamatlábának leszállítása. Az árurészletügylet szabályozása, ez mind igen fontos kérdés a kis exisztencziák védelme szempontjából. Az intervallumok szerinti illeték mérséklése az eladásoknál, a mi szintén meg van Ausztriában, mig nálunk, ha egy év múlva kénytelen valaki eladni birtokát, ugyanannyi illetéket fizet, mintha 10 év múlva adná el. így pusztul el az érték az állam javára a többszörös eladások alatt. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) A városok képezik a művelődésnek és a vagyonosodásnak góczpontjait, (Ugy van! a szélsobalóldalon.) tehát a városok fejlődésének előmozdítását is czélba kellene venni, a mi megtörténhetnék, hogyha az adómentesség, a mely Budapesten pl. az építkezéseknél bizonyos utczákra nézve megvan, kiterjesztetnék minden vidéki városra is. A tagositási eljárás egyszerűbbé és olcsábbá tételét kívánom a majorizálás korlátozásával és ennek megfelelően a kisebbség védelmével. Óhajtom, hogy a telekkönyvek helyesbbitésével kapcsolatban addig is, míg a rendezés létrehozatik, a túlságos eldarabolás a gazdasági és az értékesítés által megszabott határig korlátoztassék. (Igaz! JJgy van! a szélsobalóldalon.) A végrehajtási eljárásra vonatkozólag, ha a foglalás alá vehető ingóságok oly csekély értéket képviselnek, hogy abból az árverési költségeknél több nem kerülne ki, a foglalás már úgyis mellőzendő az 1881 : LX. t.-cz. szerint. De ebben a törvényczikkben nincs meghatározva a minimális érték és ez óriási viszszaélésekre ad alkalmat (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) és a szegény népnél borzasztó nyomort von maga után. A foglalás alóli kivételeknek ki kell terjesztetniük, illetve tovább kell vitetniök, mint az a már említettem törvény 50. §-ában van. Pl. a foglalást szenvedővel egy háztartásban élő háznépnek szükséges fejenként három rendbeli fehérnemű, egy asztal, minden személyre egy szék és minden tiz évnél idősebb családtag számára egy ágy; mert borzasztó látni, midőn egy szívtelen hitelező mindenét elviszi a szegény embernek és családjának. Ezek a részletek, az igaz, és talán sok ilyen részlet benne lesz olyan törvényjavaslatokban, a melyek készülnek és talán 10 —15 év múlva a ház elé terjesztetnek, de mig egyrészt ezt én nem tudhatom, másrészt meg vagyok győződve, hogy a gyors intézkedés által a szegény magyar nép sorsán nagyon segítenénk. (Helyeslés a néppárton és a szélsobalóldalon.) Nem akarok a t. ház türelmével visszaélni, mert látom, hogy már kissé fáradt, (Halljuk! Halljuk!) de azért mégis folytatnom kell, A már említettem törvény 67-ik §-ában a mezei gazdálkodással foglalkozó egyének javára fennálló korlátozás akként módosittassék, hogy ezen egyének azon igavonó jószágai és gazdasági eszközei, a melyek tiz katasztrális hold szántóföldet meg nem haladó és általuk házilag művelt földbirtokon folytatott gazdálkodáshoz okvetlenül szükségesek, csak magának ezen földbirtoknak végrehajtási zárlat alá vonásával egyidejűleg és csak mint ennek tartozéka a földbirtokkal együtt legyenek végrehajtás alá vehetők és csak annak az ingatlanak megengedett árverése után elárverezhetők. Mert most megtörténik az, hogy elárverezik annak a szegény embernek minden fölszerelését és az ő kis birtoka ott marad műveletlenül. (Ugy van! Ugy van! a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Akkor látjuk az igazságtalanságot, ha meggondoljuk azt, hogy abban a törvényben, a melyet emiitettem, pl. a kovácsnak nem lehet lefoglalni a kalapácsát, mert azzal dolgozik, de a szegény földmivesnek le lehet foglalni az ekéjét, pedig azzal szánt. Lehetetlen nem érezni, hogy itt sürgős intézkedésekre van szükség ; (Ugy van! Ugy van! a néppárton és a szélsobalóldalon.) mert higyjék el, ha a gazdagabbak várhatnak, a szegény ember, a ki kenyértelenül van családjával együtt, nem várhat, hanem kivándorol az országból, mert itt éhen hal. (Helyeslés a néppárton és a szélsobalóldalon.) Kívánnám azt is, hogy az ingatlanra vezetett végrehajtás esetén ugy a végrehajtató, mint a végrehajtást szenvedő a végrehajtási behajtás tárgyát képező tartozásnak az ingatlan jövedelmeiből zárlati kezelés utján való kifizetését követelhesse. Megmondom, hogy ez miért szükséges. Nálunk, különösen Felső-Magyarországon sokszor megtörténik, hogy valaki, a ki pl. korcsmai hitelt adott bizonyos szegény embernek, és ezen hitel következtében kisajátít egy földdarabot és részbirtokosává válik valamely ingatlannak, ez az ember azt követelheti, hogy a többi részbirtokos is adja el a tulajdonát csak azért, mert egy embertől, a ki leitta az eszét és eladta birtokrészét, a vampir megvehette azt. Ezen az utón tiz család is tönkre megy, ezen is valahogy segíteni kell. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) 39*
