Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-328

264 328. országos ülés 1903 november 5-én, csütörtökön. az első érdemleges ülést, nagyon kevés komolyságot adunk a mi határozatainknak, ha ezen az első érdemleges ülésen azt mondjuk ki, hogy most sem akarjuk érdemleges tárgyalás alá venni ezt az ügyet. Mi különben sem kérünk valami rendkívüli tárgyalást a t. kormánytól, hanem azt, hogy a szombati napon, a melyre különben is, a házszabályok értelmében, a kérvények tárgyalása van kitűzve, hogy ezen a napon tárgyaljuk ezen kérvényt is. Ezt nem befolyásolhatja az az ujabb körülmény, hogy elnökválasztás lesz, mert ilyen formaság az ügynek érdemben való elintézését nem akadályozhatja. Az elnökválasztáson keresztül kell esnünk, azt hiszem, hogy nem hosszú idő múlva, mert a háznak atmoszférája is olyan, hogy vezetés nélkül hosszabb ideig nem maradhat. De viszont tudjuk azt is, hogy korelnökök is voltak hónapokon keresztül, ez tehát a kérdés elintézésének törvényes akadályát nem képezheti. De bármi következzék is be, az ennek az ügynek a tárgyalását nem befolyásolhatja, és azért feltétlenül kérem, hogy ezen kérvénynek tárgyalása a legközelebbi szombati napon elsősorban napirendre tűzessék. (Helyeslés a szélsobaloldalon és a néppárton.) Darányi Ferencz: T. képviselőház! Előttem szólott Holló Lajos t. képviselőtársam indítványát és annak indokait egészen magaméváteszem, mégis kénytelen vagyok azonban az ő álláspontját egy ujabb érvvel gazdagítani. (Halljuk! Halljuk!) A mint beszédéből a zajban kivettem, ő a méltányosság álláspontját hangoztatja és azt helyezi előtérbe; én tovább megyek, és a törvényesség álláspontjára kívánok helyezkedni, én azt állítom, t. képviselőház, hogy azon rendelkezés, a mely a három évet kiszolgált katonákat további három hónajn szolgálatra akarja bentartani, egyenesen a törvény rendelkezéseibe ütközik. Annál inkább kell tehát a törvényhozásnak ezeket az áldozatokat, a kik ilyen törvénytelen intézkedéssel sújtattak, védelmébe venni. (Igaz! TJgy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) A miniszter a véderőről szóló, 1889 : VI. törvényczikk 8. §-ára alapitja rendelkezését ; ez a 8. §. pedig két alapvető tételt állapit meg. Az egyik mindjárt a bekezdésben világosan és félremagyarázhatatlanul megmondja, hogy a szolgálati kötelezettség a közös hadseregnél három kerek esztendőig tart. Később ugyanez a szakasz megállapítja, hogy mikor kezdődik a szolgálati kötelezettség. Megállapítja, hogy ez a szolgálati kötelezettség kezdődik azokra nézve, a kik január 1-től október 11-ig soroztattak be, október 1-én, Összevetve ezt az előbbi rendelkezéssel, világos, hogy október hó 1-én kitelik a szolgálati kötelezettség. Hogy ez igy van, annál inkább kitetszik, mert ugyanezen pont további rendelkezése azt mondja, hogy a ki pedig október hó 1-én túl szolgálatban marad . . . Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, ez már érdemben való tárgyalás. (Félkiáltások a néppárton: Hiszen indokolhatja!) Darányi Ferencz: Kérem, ez az indokoláshoz hozzá tartozik! . . . annak szolgálati kötelezettsége is letelt már október 1-én. Most ezen szakasz utolsó bekezdése szolgálati időről beszél és azt mondja, hogy a szolgálat kezdődik a szolgálati kötelezettséggel, a másik pont pedig azt mondja, hogy végződik a szolgálati kötelezettség azon év deczember 31-dikén, a melyben a szolgálati idő már letelt. Tehát az a pont, a melyre a hadügyminiszter rendelete alapítva van, nem annyit jelent, hogy a szolgálati idő a szakasz ezen rendelkezése szerint egyenlő a szolgálati kötelezettséggel, hanem ellenkezőleg megkülönbözteti a szolgálati időt a szolgálati kötelezettségtől. A szolgálati kötelezettség marad érintetlenül három esztendő, a szolgálati idő azonban irodai* kezelési szempontból mindig deczember 31-dikéig vétetett, azon esztendőt számítva, a melyben letelik a szolgálati kötelezettség. (Helyeslés a néppárton.) Világos tehát, hogy a hadügyminiszter rendelete egyenesen a törvénybe ütközik; én tehát annál sürgősebbnek, annál eminensebb kérdésnek tartom ezt és annál inkább azt hiszem, hogy kötelessége a háznak, hogy ebben &

r kérdésben mentől hamarább határozzon. (Elénk helyeslés a néppárton.) Endrey Gyula jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu: T. ház! A kérdés érdemével természetesen nem foglalkozom, annál kevésbbé, mert pártunk annak idején ismételten kifejtette, hogy a katonák visszatartása beleütközik a védtörvénybe. Azonban bármi legyen is a ház egyik vagy másik oldalának véleménye ebben a kérdésben, az állampolgároknak az a kategóriája, a mely fegyveres kötelezettségét lerótta, igen súlyos terhet visel visszatartatása folytán. Már most ezen meggyőződésünk szerint jogtalan teher megszüntetése nem tehető függővé a miniszterelnök ur kényelmi igényeitől, nem tehető függővé semmiféle formaságtól; ennélfogva hozzájárulok ahhoz az indítványhoz, a mely azt czélozza, hogy a legsürgősebben, tehát a szombati napon tárgyaltassék a kérvényi bizottság javaslata, annál is inkább, mert e kérdés sürgőssége tárgyában a ház már állást foglalt. Ennélfogva ismétlem, hogy ragaszkodom az ezen kérvény tárgyában már meghozott képviselőházi határozathoz és magamévá teszem azt az indítványt, hogy ez a kérdés minden melléktekintet figyelembevétele nélkül azonnal, mihelyt lehetséges, tehát a legközelebbi szombaton tárgyalás alá vétessék. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Gr. Tisza István miniszterelnök :T. képviselőház ! Én biztosítani kívánom a házat arról, hogy a dolog mielőbbi tárgyalását és elintézését én is óhajtom, azért, mert egyfelől óhajtom,