Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-327

327. országos ülés 1903 Polczner Jenő: Vád alá kell helyezni az elnököt. (Folytonos zaj.) Holló Lajos: Én azt hiszem, t. ház, hogy a t. miniszterelnök ur bármilyen elhatározással foglalta is el a helyét, az nem lehet ambicziója, hogy mindjárt az első napon ilyen házszabály­ellenes, ilyen törvénytelen és alkotmánysértő intézkedések tétessenek. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Nem áll!) Az lehetetlenség, t. képviselőház, hogy a ház egyértelmű akaratnyilvánitása nélkül abból az elnöki székből ilyen elhatározások jelentesse­nek ki. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Ez lehetetlenség. A mi alkotmányunk vérrel van szerezve, (Tetszés és helyeslés a szélsobaloldalon és a néppárton. Zaj a. jobboldalon.) és azt nem lehetséges elnöki önkénynyel elkobozni. Én azt hiszem, hogy a mai nap meggyőzhetett mind­nyájunkat arról, hogy az álarcz lehullott arról a rendszerről, a mely ártatlan formában, jegyző­könyvi hitelesítések alakjában és más ilyenekkel akar házhatározatokat enuncziálni. Hol van az megirva és nem lehetünk-e elkészülve arra, hogy ennek a nyomán majd törvényjavaslatok és^más határozatok fognak itt enuncziáltatni ?! (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon. Ellenmondás jobb­felöl.) Ha ez lehetséges, t. képviselőház, akkor ezt mondják ki nyiltan. Ne tessék ezt az útját választani a kormányzásnak, mert ez az ut már az alkotmányosságnak nemcsak nem az_ álarcza, de egyenesen a nyilt abszolutizmus. (Elénk he­lyeslés a szélsobaloldalon. Ellenmondás és zaj a jobboldalon.) Akkor tessék ezt az álarczot levetni és tessék ezzel a nemzettel szemben akként elbánni, hogy ezen eszközökkel szemben a nemzet is meg tudja választani azokat az eszközöket, a melyekkel magát védeni képes. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon. Zaj jobb­felöl.) Igenis, t. képviselőház, ha valahol, akkor ebben az esetben áll az a régi közmondás, hogy »principiis obsta«. (Igaz! Ugy van! a szélso­baloldalon.) Ha valahol kell az első lépést meg­ragadnunk, hogy mindent elkövessünk, hogy ennek az eljárásnak vége vettessék és minden ilyen eljárásnak a további lehetőségét megaka­dályozzuk, akkor ez az az eset. (Elénk helyes­lés a szélsobaloldalon. Zaj és ellenmondás jobb­felöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: (Halljuk! Halljuk! jobb felől. Egy hang a szélsobaloldalon : No, halljuk hát! Mozgás a jobboldalon.) Ezt a kegyes biztatást, t. ház, felhasználom arra, hogy a t. ház minden tagjához azon kérést intézzem, nyújtsunk segédkezet abban, hogy ez az inczi­dens a kedélyeknek minden további nyugtalaní­tása nélkül véget érjen. (Nagy zaj és felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Semmi inczidens! Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) november 4-én, szerdán. 247 Hellebronth Géza: Ki kell lökni az elnöki székből! (Nagy zaj jobb felöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Fontoljuk meg, miről van szó. Én azon hivatalos köteles­ségemet teljesítettem, hogy egy legkegyelmesebb királyi kéziratot adtam át. (Zaj és felkiáltások a szélsobaloldalon: Mikor ?) A ház általános, változatlan gyakorlata volt és gondolom, nem is lesz magyar képviselőház soha, a mely ezen a téren más eljárást köves­sen, hogy a beérkezett legkegyelmesebb királyi leiratot kihirdette, felolvasta, vita nélkül hó­doló tudomásul vette. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsobaloldalon.) Utánanéztem az összes pre­cedenseknek. Vita nélkül tudomásul vette és a főrendiházhoz átküldötte. Azután igenis megin­dult a vita. Meg fog indulhatni most is; a mint egyszer a kormánynyal áll szemben a t. ellen­zék, nagyon természetesnek, nagyon jogosultnak találom, ha felveszi a harczot. Nem is fogunk kitérni előle. Most azonban nem történt egyéb, mint hogy a dolog természetének, a magyar közjog sarkalatos alaptételeinek megfelelően a legkegyelmesebb királyi kézirat tudomásul véte­tett éá a ház intézkedett annak a főrendiház­hoz való átküldéséről. (Nagy zaj a szélsobalol­dalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Holló Lajos: Nem kérdezték meg a házat! /Ellenmondás jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Méltóztas­sék megengedni, de ez olyan intézkedése a ház­nak, a mely egyszerűen magától értetődik. (He­lyeslés jobbfelöl.) Senkinek eszébe sem juthat, hogy a kérdésnek ezen mozzanatát illetőleg vita induljon meg, mert, ismétlem, itt még a királyi kézirat kezelése körüli intézkedésről van szó, és én a magam részéről egészen természetesnek tartom azt, a mi történt, daczára annak, hogy ! a háznak a túloldalon ülő igen t. tagjai meg­lehetős nagy iparkodást fejtettek ki, hogy lárma fejlődjék ki. Ez a háznak tisztán technikus intézkedése, a mely szabályszerűen, az eddigi intézkedéseknek megfelelően keresztülvitetett. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Zaj a szélsöbalol­I dalon. Felkiáltások: Erőszak.) Ez egyáltalában | nem jelenti azt, hogy el van intézve a vita és a ház tanácskozásai elől elvonatik mindaz, a mi | az uj kormány kinevezésével összefügg. A kor­mány bemutatkozása a szó parlamenti értelmé­ben nem is történt meg. Meg fog történni akkor, a mikor abban a helyzetben leszünk, hogy programmbeszédemet a kormány nevében elmondhassam. Buzáth Ferencz: Süsse meg! (Nagy zaj jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Nem tehe­tem meg ezt a szolgálatot t. képviselőtársam­nak, mert megvallom, attól félek, hogy még sülve sem izlenék neki. (Derültség és tetszés jobbfelöl.) A kormány kötelességének fogja tartani el­mondani a maga programmbeszédét. Nem fog

Next

/
Oldalképek
Tartalom