Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-327

327. országos ülés 1903 november k-én, szerdán. 233 volt, és e tudattal választotta meg őt e képviselőház ; e tudattal ültettük oda közakarattal és ajándékoztuk meg bizalmunkkal, (Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) hogy a képviselőház tanácskozásait vezesse. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőhaloldalon) Hosszú ellenzéki életpályáján, az igaz, hogy azok a szálak, a melyek őt az ország szive dobbanásához kötik, nem szakadtak el; baj is lett volna, ha elszakasztotta volna azokat önmaga; (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) ezek a szálak továbbra is összekötve maradtak az ország szive dobbanásával (Igaz! a középen) és ez a mi bizalmunkat csak növelte irányában, (Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) mert tudtuk, hogy ilyen férfiú az elnöki széken a frakczióknak eszköze soha sem fog lenni, (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsobaloldalon.) és hogy kezében a házszabály nem visszaélés bármi czélra, hanem az igazságszolgáltatás eszköze lesz. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Mint justum ac tenacem propositi virum láttuk őt az elnöki szóken a házszabályokkal kezében, a kit sem a hatalmak kegymosolya, vagy haragos szemhunyoritása, sem a háborgó szenvedélynek csapongása irányából semmifélekép nem téritett ki; (Ugy van! balfeliil.) osztotta az igazságot a házszabályokkal kezében, jobbra, balra egyformán, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) a miről e háznak minden pártja tanúságot tehet. (Felkiáltások bal felöl: Éljen Apponyi!/ Hoilö Lajos: Szilágyit is kiszorították az elnökségből annak idején! Szederkényi Nándor: Ilyen viszonyok között, — midőn gr. Apponyi Albert a küzdelmek tengerének mélyéből gyűjtött kincsekkel foglalta el bizalmunkból az elnöki tisztet, — most itt egyszerűen tudomásul venni a lemondó-leveiet, nem tartom megengedhetőnek sem az elnöki tiszt méltósága, sem gróf Apponyi Albert személye iránti tekintetből. (Helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) Ha megajándékoztuk bizalmunkkal és nincsen rá ok, hogy bizalmunkat tőié megvonjuk, akkor becsüljük is meg őt, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon) Ezek előrebocsátása után (Halljuk! Halljuk!) van szerencsém azt az inditványt tenni, hogy gróf Apponyi Albert ezen lemondó-levele tudomásul nem vétetvén, gróf Apponyi Albert a ház által felhivatik lemondásának visszavételére. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) Endrey Gyula Jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz': (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház ! Annak a pártnak nevében, a melyhez tartozom, legnagyobb elismerésemet akarom kifejezni azon pártatlanságért, a melylyel gr. Apponyi Albert ennek a háznak tanácskozásait vezette. (Helyeslés a bal- és a. szélsobaloldalon.) Az egész idő alatt, a mig elnökösködött, a házszabályokat a vitatkozási jog meg nem szoritása értelmében alkalmazta, pártatlan és igazságos volt; (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbal- ' KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVIII. KÖTET. oldalon.) és megtette azt is, hogy elnökileg fogadta ebben a házban a magyar nemzet, a magyar nép akaratának megnyilatkozását tolmálcsoló küldöttségeket. (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Ez fáj odaát! Ez fáj Bécsben! (Zaj.) Kossuth Ferencz: Itt. most, ünnepélyesen ezért is köszönetet mondok neki. (Éljenzés a bal- és a szélsobaloldalon.) Az a párt. a melyhez tartozom, midőn utolszor elnökválasztás volt, nem gr. Apponyi Albertre szavazott; ez a párt hagyományait követte akkor és hagyományait követi most is, midőn semmi 67-es emberre, mint elnökre nem szavaz. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Endrey Gyula jegyző: Darányi Ferencz! Darányi Ferencz: T. ház! Előrebocsátom azt, hogy nem annak a pártnak nevében és megbizásábói, a melyhez tartozni szerencsém van, hanem, azt hiszem, utólagos jóváhagyásával beszélek. (Halljuk! Halljuk!) Én is helyeslem és pártolom Szederkényi Nándor t. képviselőtársam indítványát, de a mennyiben ez eredményre nem vezetne akár a ház határozata folytán, akár pedig azért, mert a lemondott elnök ur szándékához visszavonhatatlanul ragaszkodik, ugy a magam részéről egy másik inditványt volnék bátor (Halljuk! Halljuk!) a t. ház elé terjeszteni és pedig azt, hogy az elnök lemondása tűzessék ki napirendre, (Helyeslés a baloldalon.) még pedig azon oknál fogva, mert ez a lemondás nem egy ember egyszerű akarata és ténye, hanem csak következménye a közelmúlt politikai nagy eseményeknek, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) a melyek ugy e házat, mint az egész nemzetet egyformán érdeklik és a melyek elől közjogi vonatkozásuknál és tartalmuknál fogva egyszerűen kitérni nem lehet, nem szabad; hanem kell, hogy azok itt e házban politikai diskusszió tárgyává tétessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Nekem meggyőződésem, hogy nincs senki e házban, a ki ennek a tételnek jogi alapját kétségbe vonná, még akkor sem, ha azt a sokszor hangoztatott másik nagy érdeket akarnók előtérbe tolni, mert ez az u. n. nagy érdek bevallottan igenis a mi közállapotainknak a gyógyítása és rendbehozása, be nem vallottan pedig Bécsnek az akarata, (Ugy van! a baloldalon.) hogy hallgassunk és meghunyászkodjunk. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Azt hiszem, hogy nem csalódom, a mikor azt állítom, hogy a jelen sajnálatos esetben is ennek az akaratnak a keze van benne. Szükséges tehát, hogy ennek a lemondásnak okairól, körülményeiről ugy a nemzetet, mint az egész hazát, és e házat bőven, terjedelmesen, minden kérdésre kiterjeszkedve tájékoztassuk. (Helyeslés a baloldalon.) Ép azért tisztelettel vagyok bátor a következő inditványt beterjeszteni: »Az elnök lemondását tűzze ki a ház napirendre«. (Elénk helyeslés a baloldalon.) 30