Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-325

226 325. országos ülés 1903 október 3-án, szombaton. mondhat, (ügy van! ügy van! a szélsöbaloldalon.) Ilyen a terület, ilyen a politikai nemzet jellege, ilyen a törvényhozás maga és ilyen a nemzeti nyelv kérdése is. (Elénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) Ezekről soha lemondani nem lehet, de nem is mondott le a magyar nemzet soha és sehol. Merőben közjogi hamisítás azt is állitani, hogy Magyarországon az 1867 : XII. t.-cz. közös hadsereget statuálna. Még ez sem való. Az 1867 : XII. t.-cz. statuálja a pragmatika szankczióhól folyó közös ügyeket s taxative felsorolja azokat, de uj közös ügyet az 1867 : XII. t.-ez. egyet sem állapított meg. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a jogfolytonosság elvén felépült törvény csak a közös ügyek kezelésének módja tekintetéhen tartalmaz nóvumot; (ügy van! a szélsőbaloldalon) de nem statuált uj közös ügyeket. 1867 előtt sem volt soha közös hadsereg, hanem volt közös védelem, a melyről az 1867. évi XII. t.-cz. kifejezetten azt mondja, hogy »n közös védelemnek másik eszköze a hadügy.« Vészi József: De nem a közös hadügy! Polónyi Géza: De nem a hadsereg, hanem a hadügy. Vészi József: A hadügy sem közös, csak némely része! Polónyi Géza: Hogy ilyen közös hadsereg sohasem létezett, és hogy az 1867 : XII. t.-cz. ilyet nem statuált, annak igazolására egyebet sem szükséges tudnom, mint annak a törvénynek 12. §-át, a mely kifejezetten és világosan fen tartja az ország törvényhozása számára azon jogokat, a melyek abban részletesen felsorolvák, s a melyek minden más befolyástól menten, kizárólag a magyar törvényhozás jogköréhe tartoznak. De végezetül gr. Khuen Héderváry múltkor fejtegetett alkotmányjogi elméletére térek át, a mely megint nem egy közjogász tollából, hanem egy olyan statisztikusnak a tollából került ki, a ki eddig inkább azzal foglalkozott, hogy azt számította ki, mennyit tojtak Magyarországon a tyúkok. (Derültség. Ügy van! a szélsöbalóldalon.) Ebből a tollból származik az a híres mondás, a melyet itt találtunk, (ügy van! a szélsöbalóldalon.) hogy az osztrák kormánynak befolyás engedtetik Magyarország törvényhozási jogaira, mert ott van a 13. §. De hiszen épen ez a szakasz bizonyítja legjobban, t. ház, hogy nincs közös hadsereg, (Ügy van! a szélsöbalóldalon.) mert ha az a hadsereg közös volna, akkor annak a törvénynek előkészítési módja sem az volna, hogy az országgyűléshez és esetleg regnikoláris depu táczióhoz tartoznak fordulni a kormányok, hanem akkor a delegáczió elé kellene vinni ezt a dolgot. (Helyeslés a szäsöbdloldalon.) Tehát maga ez a szakasz kioktat mindenkit arról, hogy nem lehet a hadsereg közös, és hogy az osztrák kormánynak sem a felségjogok kérdésében, sem a 12. §. tekintetéhen semmiféle beleszólási joga nincs. A 13. §. esetében pedig, a hol a védrendszer előkészítéséről van szó, a hol tehát csak arról van szó, hogy megegyezik-e a két nemzet törvényhozása bizonyos általános elvek tekintetében vagy sem, az osztrák kormánynak csak kizárólagosan az az előkészítési joga van meg, a mely a magyar kormánynak is megvan, és ha nem jut a két törvényhozás egyetértésre, akkor nem az következik, hogy nem történhetik meg az, a mit Magyarország törvényhozása akar, hanem az következik, hogy annak meg kell történnie. (Élénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) Osak addig legyen törvény a törvény, a mig az történik vele, a mit Körber ur akar? De ha még ki kellett valakit oktatni arról, hogy Magyarországon nincs közös hadsereg, hát Körber ur alaposan kioktatott bennünket. Az lehetséges, hogy Ausztria intézkedhessek Magyarország hozzájárulása és meghallgatása nélkül, t. i. elrendeli októberben az ujonczozást a mi hirünk-tudtunk nélkül, elrendeli a kiszolgált katonák hazabocsátását és októbertől fogva nincsen kétféle katonaság az osztrák hadseregben, nincsen más ujonoz a hadsereg osztrák részében, mint a milyen lesz a magyar hadsereg magyar részében. Micsoda alkotmányjogi elméletek azok, a melyek hirdetik azt, hogy Magyarországon a közös hadseregre semmiféle befolyása nem lehet a magyar törvényhozásnak és hogy ez csak fejedelmi abszolút jog, a melyet csak ugy lehet gyakorolni, ha az osztrák németség érdekében németül neveljük és kommandirozzuk azt a hadsereget, a melyhez Magyarország adja az ujonczot és a pénzt! Isteni és emberi törvények szerint ezt a nemzetet a nemzeti nyelvhez, a szolgálati és vezénynyelvhez jog illeti meg és erről a jogáról ez a nemzet soha senkinek a kedvéért, még királyának kedvéért^ sem fog lemondani, mert le sem mondhat. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbalóldalon.) Hát az oktatás kérdésében hogy vagyunk? Hát közösügy az oktatásügy? Melyik paragrafus mondja az oktatásügyet közösnek, milyen alapon lehet az oktatásügyet Magyarországon közösügynek tekinteni, mikor a hadsereg maga sem közös az 1867: XII, törvényczikk alapján? Ha közös lenne is az a hadsereg, hát vájjon azon gyermekek oktatása, a kik még nincsenek hadköteles korban, a közös hadsereg elmélete alapján történik-e, nem a magyarországi oktatásról szóló törvények alapján? És nem volt-e valóságos betörés a magyar alkotmányba, hogy 37 év óta megtűrték önök, hogy a mikor az 1867: XII. törvényczikk 27. §-a kifejezetten eltiltja a közös minisztereket attól, hogy bármely belkormányzati ügybe beleavatkozzanak, akkor a közös hadügyminiszter évtizedek óta tart fenn iskolákat magyar pénzen, német állampolgárokkal német nyelven oktatva gyermekeinket, csupán azért, hogy 37 esztendő múlva aztán kiszámíthassa Hieronymi Károly t. kandidátus