Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-322

322. országos ülés 1903 szeptember 24-én, csütörtökön. 153 Holló Lajos: T. képviselőház! A házszabályokhoz kívánok szólani, de előttem szólott t. képviselőtársam szavaira is kell reflektálnom, a ki nem tartja az időt alkalmasnak arra, hogy a képviselőház most tárgyalja azt a hadiparancsot, a mely sérelmesnek van jelezve. Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy az az izgalom, a mely ennek következtében létrejött, a szabadelvű pártot arra birta, hogy a miniszterelnök kérését nem teljesítette, hogy t. i. szerdán estére halassza el értekezletét, hanem az ügy sürgősségénél fogva már szerdán délelőtt ülést tartott. Ez azt jelenti, hogy ez az aggodalom nemcsak bennünk, nemcsak a szabadelvű pártban, hanem az egész országban jelentkezett és ennek következtében helyes és jogos volna, hogy a képviselőház álláspontot foglaljon, hogy e tekintetben a nemzeten és a nemzet jogain esett-e sérelem vagy nem? A felségjogoknak olyan tág magyarázása lett abba a hadiparancsba szerintünk belecsempészve vagy beleültetve, a mely a nemzet jogaival és alkotmányával semmiképpen sem egyezik meg. Ezt kikorrigálni, ezzel szemben a képviselőháznak álláspontját körvonalazni, szerintem, feltétlenül szükséges, hiszen a szabadelvű párt is szükségesnek találta a maga részéről, hogy ezt körvonalozza sürgősen. Ha a szabadelvű párt a maga körében álláspontját kifejezi, nem hiszem, hogy ugyanazt ebben a házban kifejezni ne akarja. A helyzet akkor is az volt, hogy felelős kormánynyal nem állottunk szemben, de egy ilyen sérelem, a mely az alkotmányosságon és a törvényhozási jogon esik, nem enged meg elnapolásokat és feltétlenül megkívánja a törvény álláspontjának preczizirozását és fixirozását. Ebben nem rejlik az ellenzék részéről arra való törekvés, hogy a képviselőházi tárgyalásoknál bizonyos idő nyeressék ; ez egyszerűen nem jelent mást, mint hogy a pártoknak alkalom adassék nyilatkozataikat kellő formában megtenni és a képviselőház elhatározását e szerint provokálni. Én az elnök ur magyarázatát csak részben tartanám helyesnek és elfogadhatónak, t. i. azt, hogy a mennyiben a képviselőház már kimerítette annak a vitának anyagát, hogy helye van-e képviselőházi ülés tartásának, hogy akkor a napirendre nézve intézkedés történjék, de a mig az kimerítve nincsen, amíg jobbról és balról még hozzászólások vannak annak megvitatására, hogy szükséges-e a jelen helyzetben a képviselőház ülésezése, hogy — a mint a miniszterelnök ur indítványozta — helyes-e az elnapolás, (Zaj. Elnök csenget.) ezt, szerintem, jogában van a háznak megvitatni. (Helyeslés balfelöl.) Erre nincsen megszabva az, hogy ezt egy ülésben kelljen megvitatni, és ha két óra már, ha elmúlt a mai ülésnek ideje, akkor ennek megvitatását a következő ülésre át lehet tenni. {Helyeslés balfelöl.) Mert a képviselőház határozatának nem prejudikálhat sem egy képviselő, sem maga az elnök ur, hanem ennek a képKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVIII, KÖTET. viselőháznak közakarata kell, hogy megérlelje azokat az argumentumokat, a melyek arra bírják, hogy az elnapolás megtörténjék, vagy arra, hogy az ülések fonala továbbra is felvétessék. Ennek következtében én tehát azt kérném a t. elnök úrtól, hogy ne szakítsa meg most két órakor az egész vitát, és ne tegye határozathozatal tárgyává az egész kérdést, hanem tegye át holnapra, a mikor a hozzászólások megtétethetnek. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. képviselőház ! Nekem természetesen erről a helyről ahhoz, hogy a ház mit tart czélszerünek az üléseknek folytatása, vagy félbeszakítása tekintetében, nincsen hozzászólásom. Erről a helyről csak arra nézve kell nyilatkoznom, hogy a házszabályok mit tartalmaznak. A házszabályokat pedig nem alkalmazhatom egyéni Ízlésem, vagy hajlamom, vagy másoknak egyéni Ízlése és hajlama szerint, hanem a szerint, a mi azokban van, azokon magamat túltennem még akkor sem volna szabad, ha érdemileg óhajtanám is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy óhajtom, mert erre nézve nekem semmi jogom nincsen. Hogyan állunk tehát a házszabályokkal? A háznak van egy határozata, a melyben kimondja, hogy üléseit felfüggeszti mindaddig, mig az uj kormány be nem mutatkozik. (Felkiáltások a szélsobalóldalon: De nem hetekig.') Polónyi Géza : Hát arról nincs határozat, hogy a parlamenti bizottság jelentését a vesztegetési ügyben tárgyaljuk? Elnök: Tökéletesen igaza van a közbeszóló képviselő urnak, hogy olyan határozata is van a háznak, hogy üléseit addig felfüggeszti, inig az ismert vesztegetési ügyről a kiküldött bizottság a maga jelentését be nem adja. E szerint, t. ház, nem egy, hanem két határozat van, a mely szerint a ház üléseit felfüggeszti egy bizonyos terminusig. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A vesztegetési ügy be van fejezve!) Gabányi Miklós: Azt is el akarják sikkasztani! (Zaj.) Elnök: Engedelmet kérek, ha én nem jutok ezen a helyen abba a helyzetbe, hogy a házszabályok magyarázatára való nézeteimet nyugodtan kifejthessem, akkor bajos a házszabályokat alkalmazni. Méltóztassanak elhinni, én semmi körülmények közt nem fogom nyugalmamat elveszteni. A háznak van két határozata, a mely szerint a ház üléseit bizonyos terminusig felfüggeszti, de ez a terminus még ma nem következett be. Ilyenkor fennáll a házszabályok azon határozata, hogy 20 képviselő mindenkor kérheti az ülés összehívását, és ezt az ülést meg kell tartani, (Zaj.) de a házszabályok arra, hogy ennek az ülésnek — a melyet 20 képviselő összehivat — mi legyen az ökonómiája, semmi konkrét és specziális intézkedéseket nem tartalmaznak. Ezt a kérdést, a mikor az az én el20