Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-297

76 297. országos ülés 1903 Julius 2-án, csütörtökön. nek, (Ellenmondás a szélsöbalóldalon.) a mely a quóta rendezéséről intézkedik. Tökéletesen ugy áll a dolog, a mint a törvényt ezitálva a t. képviselő ur is előadta, hogy a bizottságok hivatvák vinni a tárgyalásokat a két állam között a quóta megállapítására vonatkozólag. Ez meg is történt, de sajnos, késő időben történt, ugy, hogy nem terjesztethetett be az országgyűlésnek az erre vonatkozó jelentés olyan időben, a melyben a tárgyalást még foganatotitani lehetett volna. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőhaloldalon: Ki akadályozta? Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A mint tudni méltóztatnak, a két bizottság, a magyar bizottság és az osztrák bizottság, egyező határozatokat hozott ugyan, de olyan időben végezte el munkáját, hogy a beterjesztés a magyar országgyűlésen nem történhetett meg azért, mert időközben kormányválság állott be és nem volt kormány, a mely a benyújtásért a felelőséget vállalhatta volna. Ez az oka annak, hogy csak az utolsó napon terjesztethetett be a bizottság jelentése, mert épen csak június 30-án állott az országgyűlés előtt megint felelős kormány, a mely ilyen javaslatot felelőség mellett előterjeszthetett. Miután természetesen június 30-án a javaslatot már tárgyalni nem lehetett, kötelessége volt a kormánynak arról gondoskodni, hogy a törvénynek megfelelőleg azon intézkedés történjék meg a korona részéről, a mely a törvény 21. §-ában nyer kifejezést. Ezért ugy hiszem, hogy nem indokolt a t. képviselő urnak azon kifejezése, hogy az eljárás ne lett volna törvényes. (Felkiáltások a szélsöbalóldalon: Bizony nem volt törvényes!) A tárgyalások a törvény alapján indíttattak meg, be is fejeztettek a bizottságok részéről, (Egy hang a szélsőbaloldalon : A bizottság az semmi!) azoknak eredménye azon jelentésben foglaltatik, melyet június 30-án volt szerencsém beterjeszteni. Hogy előbb nem terjesztethetett be, ennek okait előbb megmondtam, és azért állítom, hogy nem történt semmi olyan, a mi a törvény kikerülését czélozta volna. Polczner Jenő: Az országgyűlés tárgyalása kerültetett ki! Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök : Kérem, fizikailag lehetetlen volt tárgyalni, mert a mit a kormány 30-adika előtt nem volt képes benyújtani . . . Polczner Jenő: Ilyen lehetetlenséget a törvény nem ismer! (Zaj jobb felöl.) Barta Ödön: Játék a koronával! Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Bocsánatot kérek, a fizikai lehetetlenséggel számolni kell szerintem, ez kikerülhetlen dolog. (Zaj a szäsöbaloldalon.) De ha tárgyalhatta volna is a magyar országgyűlés, még akkor sem vezetett volna ez eredményre, miután az osztrák parlamentben sem lett ez a törvény tárgyalva és elfogadva; már pedig csak akkor, ha a javaslat mind a két állam parlamentje által elfogadtatnék, válnék az törvényerejűvé és kerültetnék ki a királyi döntés. Miután, mint előbb mondtam, a fizikai lehetetlensége állott elő a törvényjavaslat benyújtásának, másrészt úgysem volt kilátás arra, hogy megegyező határozatok hozassanak . . . (Zaj és ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Barta Ödön: A király joga nem a kilátáson alapszik, hanem a törvényen! Bakonyi Samu: Ezek szép kilátások! Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: . . . ismétlem mivel amúgy sem volt kilátás reá, hogy a két állam parlamentje egyező határozatot hozhasson, (Zaj a szélsöbalóldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon^} a törvényben előirt időben: ennek következtében kötelessége volt a kormánynak arról gondoskodni, hogy a törvényben előirt módhoz forduljon, mely a 21. §-ban van meghatározva, és a királyi döntést provokálja. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőhaloldalon.) így tehát ezen, a kormány felelősége mellett kiadott és most felolvasott királyig leirat a törvény intézkedésének megfelel. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Rátkay Lászlő: T. ház! Méltóztassanak nekem megengedni, hogy félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén felszólaljak. (Zaj a szélsöbalóldalon.) A miniszterelnök ur két szempontból adhatta volna meg feleletét; kiindulási pontul vehette volna azt, a mit alkotmányos miniszternek vennie kell, hogy a teljes alkotmányosság és a magyar parlament tárgyalási joga semmi körülmények közt megkerülve ne legyen. Ha ebből a szempontból indult ki, akkor bekövetkezik ugyan a quótaex-lex, de meg lett volna tartva a szentesitett törvény. De a miniszterelnök urnak, ugy látszik, nincs érzéke az iránt, mi a magyar parlament joga és kötelessége. (Ellenmondás jobbfelöl. Zaj és felkiáltások a szélsöbalóldalon: Más iskolába járt! Horvát rendszer!) Mivel pedig abból a szempontból indult ki, hogy első kötelessége a quótát fentartani minden körülmények közt, még törvénytelenség árán is; hogy kimutassam, hogy több érzékem van a 67: XII. t.-cz. szellemének fentartása és helyes alkalmazása iránt, mint a miniszterelnök urnak, én kérem azt, a mit ő elmulasztott, hogy a quótadöntésről szóló kézirat tárgyalásra tűzessék ki. (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Ugron Gábor: T. képviselőház! Nagyon sajnos, (Mozgás a jobboldalon.) hogy ő Felségének ezen döntése, a mely felolvastatott, be kellett, hogy következzék. Sokkal sajnosabb az, hogy azon módon következett be, a melyképen az most előterjesztetett. Az 1867: XII. t.-cz. megalkottatott azért, hogy Magyarországon a jogfolytonosság fentartassék és az alkotmányos uralkodás és kormányzás törvényes alapokra helyeztessék. Ugyané törvény 25. §-a az alkotmányos kormányzást és uralkodást feltételéül tűzi ki Ausztriában is. Ugyanezen törvény kimondja