Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.
Ülésnapok - 1901-296
296. országos ülés 1903 Julius 1-én, szerdán. 51 (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A házszabályok szerint ez nem lehetséges, s azért kötelességemnek tartottam ez ellen tiltakozni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Gabányi Miklós: Paklizás az egész! (Zaj a baloldalon.) Elnök: T. képviselőház! A napirendelőtti (Zaj a szélsöbaloldalon,) felszólalásnak megengedése vagy meg nem engedése az elnöknek diskreczionális jogkörébe tartozik, fenmaradván annak a képviselőnek, a kinek esetleg az elnök megtagadta a felszólalást, az a joga, hogy a ház döntését kérje az elnöki tagadó intézkedéssel szemben. (Helyeslés.) Polónyi Gréza t. képviselő urnak és más képviselőnek is tagadhatatlanul joga van szólani, •— ha ugy tartja — hogy az elnök e diszkreczionális jogával a házszabályok vagy legalább a házszabályok szellemének ellenére élt. (Ugy van! jobbfelöl.) Polónyi Géza: Rakovszky képviselő ur a napirenden levő kérdéshez beszélt! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Ebből kifolyólag én azon nézetemnek adok kifejezést, hogy elvileg teljesen osztom azt az álláspontot, hogy a napirenden levő tárgynak érdeméhez napirendelőtti felszólalás alakjában hozzászólani nem helyes. (Általános helyeslés.) En erre nem is adnám és nem is adtam meg az engedélyt. (Helyeslés.) De vannak komplikált természetű ügyek, a melyekben, ha egy országos pártnak képviselője annak nevében egy kérdést nem a maga érdemének szempontjából, hanem pártjának megállapított jogköre szempontjából akar napirend előtt szóba hozni, (Élénk helyeslés a balközépen.) én, a ki mindig iparkodtam elnöki diszkreczionális jogommal liberális irányban élni, nem tartom helyesnek a képviselő úrtól megvonni az erre vonatkozó jogot, (Elénk helyeslés a balközépen.) annál is inkább, mivel a t. képviselő ur megmondotta és meg is tartotta azt, hogy a kérdéshez csakis ebből a szempontból, t. i. az ő pártjának valamint a többi országos pártok megállapított jogköre szempontjából szólt. (Elénk helyeslés a balközépen.) Ez az eljárás nézetem szerint a házszabályokkal nem ellenkezik. (Elénk helyeslés a bálközépen. Zaj a szélsöbaloldalon.) Az én eljárásom a ház bírálata alatt áll. Jogukban van tehát a képviselő uraknak rosszaló indítványt beadni és tessék ezt megtenni. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Most Nessi Pál képviselő ur kivan napirend előtt szólani. Előbb azonban a miniszterelnök ur kivan nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István képviselő ur felszólalása arra indit, hogy kérdésére egyenesen feleljek. (Halljuk! Halljuk!) Teszem ezt annál inkább, mert ugy látom a kérdésnek feltevéséből, hogy feleletem talán nemcsak őt, hanem a t. házat egészében tájékoztatná az iránt, hogy mit gondoltam azon nyilatkozatom alatt, a melyet ezen ügyre vonatkozólag tegnapi beszédemben tettem ? (Halljuk! Ralijuk !) Előzőleg azonban arra szeretnék utalni, hogy a t. képviselő ur azt mondotta, hogy mindaz, a miket elősoroltam a mostani szituáczió tisztázása érdekében, megfelel annak, a mit szóbeli tárgyalásaink, vagy helyesebben beszélgetéseink alkalmával előadtam, ugy a többi pártok vezéreivel, mint vele szemben is. (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Eelemliti a t. képviselő ur, hogy nóvumnak tekinti azt, a mit e tekintetben mondtam. Igenis,elismerem, hogy e kérdésről nem szóltam. Én csak a dolgok folyamán jöttem arra rá, hogy valószínűleg nagy nehézségbe ütközött volna a kiegyezési törvényjavaslatoknak még a szünidő előtt való letárgyalása. Mindnyájan emlékezünk talán arra, hogy' beszélgetéseink folyamán utaltam mindazon ügyekre, a melyek elsősorban sürgősen volnának elintézeudők. Ezek között az ország érdekében levőnek, sőt mint egyik legsürgősebb teendőt épen a kiegyezési tárgyalásoknak befejezését emiitettem, különös tekintettel épen arra, hogy az ország érdekét a külállamokkal való viszonyunkban gazdasági tekintetben minél hathatósabban megvédhessük. Én részemről ma is azt mondom, amint tegnap is volt alkalmam beszédemben ezt kifejteni, hogy igen nagy érdeke az országnak ezen alap megteremtése a kiegyezési törvények elfogadása által, mert ekkor szabad kezünk lesz a törvények alapján a külállamokkal tárgyalni, a mit ma nem tehetünk meg. Ezért mondom ma is, hogy jobban szeretném, kívánnám és óhajtanám az ország érdekében, hogy ezen kiegyezési törvények mielőbb megalkottassanak. Kijelentem azt is, hogy ha a t. ház hozzájárul, én rögtön kész vagyok arra is, hogy az egész nyarat itt a házban töltsük azért, hogy tüzetesen megvitassuk a kiegyezési törvényeket, mert a világért sem szeretném a dolognak azt a színezetet adni, mintha ezen törvények letárgyalását siettetni akarnám, tartalmuk elbírálásának kárára. (Helyeslés.) Í)e, ha azt e nélkül el lehet érni, én azt hiszem, mindnyájunknak ezen kellene lenni, félretéve minden személyes kényelmi szempontot és hozzá kellene ehhez látni, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) mert ekkor magától elesnék a szüksége egy olyan intézkedésnek, a melyről tegnap szóltam. Azon feltevésben azonban, hogy talán még sem tudjuk e javaslatokat a szünet előtt letárgyalni, gondoltam arra, hogy figyelmeztessem a t. házat, hogy előállhatnak olyan viszonyok, amelyek az ország érdekében oly törvényes intézkedéseket követelnének, a melyek, legalább egy bizonyos keretben, lehetővé tennék az ország érdekeinek megvédését. Ez nem volna egyéb, mint hogy — a mint ezt már tegnapi beszédemben, bárcsak igen tág értelemben, mondtam — a kor-
