Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-296

52 ,296. országos ülés 1903 Julius 1-én, szerdán. mány az 1899 : XXX. t.-czikkel szemben egy bizonyos kivételre nézve felhatalmazást kérne. (Ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Akkor is igen óvatosan formuláztam és igy formulázom e perczben is nyilatkozatomat, mert magamsem tudnám megmondani, mily mérvű volna, mire terjeszkedne ki ez a felhatalmazás és micsoda kikötések mellett lehetne azt igénybe venni, mert korántsem szeretném az ország jogait bármi tekintetben lekötni. (Helyeslés a néppárton.) Ellenkezőleg csak egy módot szerettem volna ezen az utón az ország érdekeinek megvédésére találni, (Helyeslés.) Nem is a törvény elvének módositásáról lenne szó, hanem ez ellenkezőleg csak egy kivételes intézkedés volna. Azt lehetne mondani: exceptio affirmat regulám. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Nem megyünk ám bele!) Különben az 1899 : XXX. t.-czikknek czélja tulajdonképen már el is éretett. (Halljuk! Halljuk!) Emlékezzünk csak vissza az akkori tárgyalásokra. Ez a törvény tulajdonképen azért létesíttetett, hogy Ausztriával való viszonyunkban egy olyan vámtarifa megkötése biztosittassék, a mely az ország érdekeinek jobban felel meg, mint az eddigi. A mint méltóztatnak tudni, a ház asztalán levő törvényjavaslatok közül ez — a mennyiben ezt a sajtó utján közrekerült nyilatkozatokból meg lehet Ítélni — találkozott jóformán közhelyesléssel. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem lehet érteni! Halljuk! Halljuk!) Az a czél mindenesetre eléretett — bármiképen biráltassanak is meg ezek az uj vámtarifák — hogy azok megkötése sikerült, a mennyiben megegyezés jött létre a kormányok között. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) És e czélból alkottatott meg tulajdonképpen az 1899 :XXX.t-cz. Az igen t. képviselő ur felemiitette, hogy miután e törvény paktumszerüleg létesült, (Halljuk! Halljuk!) annak módosítása is csak ezen az utón volna lehetséges. Ezzel szemben azonban figyelmeztetnem kell a t. képviselő urat és a t. házat is arra, hogy egy hasonló tárgyalás alkalmával ha nem csalódom — Széll miniszterelnök elődöm kijelentette itt a házban az egész ház helyeslése mellett, hogy a paktum már konzummálva van, miután elérte azt a czélját, a melyért annak idején köttetett, (ügy van! jobbfelöl.) Ugron Gábor: Feltételei azonban állnak! Perczel Dezső: A pártközi értekezlet nem törvényes faktor! (Tetszés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Különben azt hiszem, nincsen az ország érdekében (Zaj. Halljuk! Malijuk!), hogy ilyen módon intéztessenek el a közügyek. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Én azt hiszem, sokkal jobban felel meg az alkotmányos élet követelményeinek, ha az ország ügyei nyiltan, e ház előtt intéztetnek el (Elénk helyeslés a jobboldalon és a szélsöbaloldalon.) és ne kössék magukat le a pártok és a kormány egymással szemben. A kormány a maga felelősége alatt idehozza a t. ház elé propoziczióit és mindenkinek módjában van azokról a maga véleményét megmondani és eljárását a szerint irányítani. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) De másrészről én nem gondolom, hogy egy ilyen törvényt a pártok hozzájárulása nélkül megteremteni lehetne. Hiszen a pártok itt vannak benn a képviselőházban, a ház tagjai azok, a kik pártokra vannak feloszolva és azoknak itt a nyilt küzdőtéren való megegyezése lényegében az, a mi itt határozatba megy. (Ugy van! jobbfelöl.) Nem zárkózom el az elől, (Halljuk! Halljuk!) hogy ilyen kérdések elbírálásánál minden obligó nélkül a pártok vezető férfiaival érintkezésbe lépjek, hiszen mindnyájunknak érdeke volna, hogy tárgyalásaink simán folyjanak le. (Tetszés a jobboldalon.) Ennek érdekében a magam részéről minden lépésre kész vagyok, de lekötni a kormányt, vagy a pártokat : ez, azt hiszem, csak ujabb esetleges félreértésekre adhatna alkalmat, a melyeket pedig az ország érdekében lehetőleg kerülni kell. (Helyeslés a, jobboldalon.) A dologra magára visszatérve, az én tegnapi nyilatkozatom, a mely elég óvatosan volt konczipiálva, a mint hangsúlyoztam, az Olaszországgal kötendő szerződést illetné. Szatmári Mór: Elsősorban? Nem kizárólag? (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Azonnal megmagyarázom. Remélem, meg fogjuk egymást érteni. Az Olaszországgal való szerződés épen a mi érdekünk szem előtt tartása mellett — a mi részünkről — mondatott fel. Ez a szerződés ez év végén lejár. Gondoskodni kellene tehát arról, hogy e téren valami történjék abból a czélból, hogy egy reánk nézve természetesen kedvezőbb szerződés megkötéséhez jussunk. Erre czéloztam nyilatkozatommal és semmi egyébre. Nem szerződés kötésére kérnénk engedélyt, hanem csak arra, hogy bizonyos tárgyalásokat indíthassunk meg, a melyek nem kötnék sem a kormányt, sem a t. házat, hanem csak előkészítő, előzetes, minden lekötöttséget kizáró lépések volnának . . . (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk a jobboldalon.) azon czélból, hogy a mikorra bekövetkezik az az idő, (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) — mint a hogy mindnyájan remélni akarjuk — a mikor a vámtarifa meglesz, akkorára már egy bizonyos előkészített matériáié legyen a kormány kezében, hogy magához a szerződés kötéséhez hozzáfoghasson. Olyan eset is fordulhatna elő, hogy esetleg szerződéskötésre is külön engedélyt kellene kérni, erről azonban majd annak idején, ha megint az ország érdeke ezt különlegesen követelné, lehetne szó. Remélem, hogy nem lesz erre szükség; remélni akarom, hogy mielőbb letárgyaljuk a kereskedelmi szer-