Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-313

414 313. országos ülés 1903 Julius 21-én, kedden közös zászlót, átteszik a magyar honosságú tiszteket magyar ezredekhez és hogy a honvédségnek tüzérséget adnak, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A mi a honvédségnek tüzérséggel való felszerelését illeti, ez régi óhajunk nekünk és már rég meg lehetett volna tenni. A ki ismeri a hadsereg szervezetét, tudja, hogy már provideálva van, hogy háború esetén a hadtest-tüzérezredeknek egy hadosztályezrede be lesz osztva a honvédséghez, sőt ez az ordre de bataille szerint már ma is meg lévén állapitva, azok már ma is magyarul leveleznek. Semmi akadálya sem volna tehát annak, hogy minden hadtestből egy hadosztály tüzérezred kiszakittatnék ós egyszerűen a honvédséghez osztatnék be. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De a hadügyi kormánynak nem az a czélja, hogy ezek a nemzeti aspirácziók megvalósíttassanak. Hiszen látjuk, hogy milyen játékot űz a katonai iskolákkal is a delegáczióban. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A delegáczió évekkel ezelőtt elhatározta, hogy a legközelebb felállitandó katonai intézet Magyarország területén lesz. És most épen azért nem állitanak fel uj iskolát, hogy azt ne a mi számunkra állítsák fel, hanem kibővítik az osztrák iskolákat, a minek természetesen soha határa nincsen. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Régi óhaja ma már a volt nemzeti pártnak. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) — mert ma ugy látom, hogy még az ó-liberálisokon is túltesznek, ha Bécsfelé kell Hezitálni, — mondom, a volt nemzeti pártnak régi óhajtása és régi princzipiális nagy elve volt az, hogy a katonai oktatást kell megmagyarositani, azt mondván, hogy ez által elérjük azt a czélt, hogy idővel meglesz a kellő tiszti anyagunk és nem kell ezért küzdeni, a mikor majd meg akarjuk valósítani az önálló magyar nemzeti hadsereget. T. képviselőház! Harminczöt esztendő elég lett volna erre. És ha a t. nemzeti párt, a mely húszéves múltra tekinthet vissza, ezen húsz év alatt az ő eszközeivel nem tudta kivívni azt, hogy elérje elveinek megvalósítását, és ha nem tudta ezt elérni akkor, a mikor ezen czélok elérése végett a kormánypártba beleolvadt, akkor tisztán áll előttünk az, hogy azon az utón, a melyen önök azt elérni akarják, nem fogjuk elérni, hogy tehát erősebb és drasztikusabb eszközökre van szükség. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) S ez a párt, a melyhez tartozni szerencsém van, nagy kötelességmulasztást követne el, ha ezt a kritikus időt fel nem használná és nem küzdene ezen eszmék és elvek megvalósításáért és azért, hogy ezen eszmék és elvek megvalósításához szükséges eszközöket meg tudjuk nyerni. Mert hiszen kétségtelen dolog, hogy ma a kormány ujonezozni nem tud; kétségtelen dolog, hogy az ujonezokra szüksége van és szüksége lesz, és kétségtelen dolog, bogy adót szednie nem volna szabad. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Elég szomorú az, hogy ennek az országnak erkölcse ma már annyira sülyedt, hogy mégis akadnak igen sokan, ezren és százezren, a kik adójukat megfizetik egy olyan kormánynak, a mely az adók beszedésére felhatalmazva nincsen. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ott vannak régi törvényeink; azok infámiával sújtják azt, a ki az adót ilyen törvénytelen kormánynak megfizeti. És daczára ennek, én azt tapasztalom, hogy bármerre menjünk az országban, a lakosság nagy része a fináncztól való félelmében megfizeti adóját, daczára annak, hogy tudja, hogy ez az adó nem esedékes, mert nincs senki, a ki jogosítva volna ezt az adót beszedni. Kubik Béla: Kern hisz már semmiben sem! Nessi Pál: Megnyugvással vettem a pénzügyminiszter ur legújabb rendeletét, a melyben jog és igazság szerint elrendeli azt, hogy az ex-lex-ben esedékes adó után késedelmi kamat nem szedhető, annál is inkább, mert tudom azt, hogy az országnak igen sok területén tényleg szedtek ilyen késedelmi kamatokat. Itt volt pl. a pestmegyei adőfelügyelő, a ki elrendelte azt, hogy a késedelmi kamatok, ha az illető megfizetni nem akarja, terhére előirassanak és később majd behajtassanak. Hát ilyen törvénytelen eljárással szemben szükség volt erre a miniszteri rendeletre. De én kívánom, hogy az szigorúan hajtassák végre; hiszen a késedelmi kamatok behajtásából megint csak a szegény embernek lenne kára. A közigazgatási bíróság ugyanis a múlt ex-lex alkalmából kimondotta azt, hogy az ex-lexben esedékes adók után kamatok nem fizetendők. Ennek daczára nemcsak előírták, hanem tényleg be is hajtották azokat. (ügy van! ügy van! a szélsöbaloldalon.) Már most mi következhetik ebből ? A szegény embernek nincs arra pénze, hogy ügyvédhez szaladjon reklamálni, s igy azután kegyetlenül behajtották rajta ezen törvénytelen késedelmi kamatokat. Ez a közigazgatási bírósági határozat csak a gazdag embereknek volt javára, mert az f elvi vén ügyét a bírósághoz, adótörlést kapott ottan. Tehát itt is, mint mindig és mindenütt, csak a szegény ember kárát okozza az állam. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen tudjuk azt, hogy ez a 35 éves közösügyes kormányzat a szegény magyar nép érdekében soha semmit sem tett. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És bár kétségtelen, hogy önök a szegény magyar nép érdekében semmit sem tettek, hanem mindig csak a hatalmat szolgálták és mindig csak a bécsi parancsnak engedelmeskedtek, mégis most azzal állanak elő, hogy mi nem nemzeti küzdelmet folytatunk, és fel akarják izgatni a tisztviselőket ellenünk, a kik az ő érdekeikért küzdünk, sőt ezzel sem elégedve meg, reánk uszítják az iparosokat és kereskedőket is, azt hongoztatva, hogy mi akadályozzuk