Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.
Ülésnapok - 1901-309
50,9. országos ülés 1903 Julius 16-án, csütörtökön. 347 szilárd elhatározásban van, hogy minéleló'bb meg kell adni az országnak nyugalmát, igenis hivatkozhattam a nemzetre. (Hosszantartó elérik helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Vészi József: Választunk ex-lexben? Lesz-e ex-lex-választás ? Ez a kérdés! (Nagy zaj a jobboldalon.) Kubinyi Géza: A bizottságban mit beszéltél, az a kérdés! Vészi József: Megmondtam itt a ház szine előtt, hogy mit beszéltem! (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Gajáry Géza: Előbb a felemelt létszámot nagyon támogattad, most meg a régi létszámot sem szavazod meg! (Zaj.) Vészi József: Ti megszavazzátok az ujonczjutalékot! Nektek mindegy, megszavaztok mindent ! Ez az elvhűség! (Folytonos nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Méltóztassanak az egymással váltandó üzenetek folytatásától tartózkodni! Következik a napirend: a további teendők iránti intézkedés. A szó Marjay Péter képviselő urat illeti. Marjay Péter: T. képviselőház ! (Halljuk! Hálljuh!) Polónyi Géza képviselőtársam kilátásba helyezte a miniszterelnök ur szakállának leborotválását; azt mondotta, hogy a borbély már ott a közelben van. így tehát megvan a szakáll és nekem módomban van a szakállt simogatni és felborzolni. Mielőtt azonban ehhez a munkához fognék, fontosabbnak tartom rámutatni a borotválandó ember helyett arra a nagy betegre, a mely körül minden jóérzésű honfinak gondolata, minden jóérzésű magyar hazafinak aggodalma csoportosul. (Halljuk I Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Kétségtelen dolog, t. képviselőház, hogy a magyar politikai élet nagy beteg, olyan nagy beteg, hogy úgyszólván egyetlen ize sincsen helyén. A nagy betegnek orvosra van szüksége és czélszerü orvosi szerekre. Tapasztalati igazság, hogy a betegséget a házi orvos, a ki a beteg szervezetét, természetét, életrendjét ismeri, sokkal jobban gyógyíthatja, mint az idegen. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A házi orvos azonban, a ki ismerte a nagy beteg politikai közéletet, el lett távolitva és jött helyette messziről egy idegen, a ki magát orvosnak adja ki, de nincs róla bebizonyítva, hogy nem csak közönséges kuruzsló-e? (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Szavaiból nem lehet arra következtetni, hogy a diagnózist meg tudja-e állapítani, sőt arra sem, hogy komoly, jóakaratú szándéka-e a betegséget meggyógyítani? Orvosszereket sem hozott magával, legfeljebb — a mint már itt előttem igen helyesen mondták — Zágrábon keresztül egy bécsi rongyot, azt a hitvány pirositót, a melylyel a szeplőnek apraját kevés időre el lehet fedezni, de a mely hirtelenséggel lehull az arczról és a fekélyek, sebek annál szcmbeötlőbben és undorítóbban tátonganak elénk. Mi kuruzslóval nem akarunk kísérletezni. Hogy miképen jött ide az orvosszerepre vállalkozott bán. azt ő tegnap maga megmondotta, tudniillik, hogy nem volna itt a helyén, ha a függetlenségi párt határozata neki a vállalkozásra biztatást nem nyújtott volna. De ez nem igaz, mert erősen hiszem, hogy ha a függetlenségi párt vezérférfiaival soha szóba sem állott volna, akkor is idejött volna. Nagyon nagy hatalom lenne a függetlenségi párt, ha csak az ő biztatása után mernének kormányalakításra vállalkozni. De hiszen a bán urnak már régi idők óta erős akarata volt, hogy Magyarország miniszterelnöki székébe jöjjön. Többször kísérletezett már, de mindenkor a küszöbről visszautasították, ügy tett, mint a kit a polgári életben a mulató társaságban az ifjú emberek kötekedő, izgága természetéért kidobnak kétszer, de az aztán visszamegy harmadszor és azt mondja: fiuk, megértem én a tréfát! Ha a közvéleményben csakugyan hitelre talált volna, a mint hogy nem találhat, hogy a függetlenségi párt biztatására foglalta el a miniszterelnöki széket, ez blamázs lenne a függetlenségi pártra és azért mi ezt elutasítjuk magunktól; megtette Bartha Miklós is, más is, megteszszük mindnyájan. De ha már itt van a miniszterelnök ur, akár tolakodva jött, akár rendes utón, számolni kell vele. Miből ismerhetjük meg az ő politikai álláspontját? Színtelen kijelentéseiből nem, mert most is negyedóráig bizonyítgatta Polónyi Géza, hogy egyetlenegy kérdésben sem lehet ráismerni az ő álláspontjára és czélzataira. A mi keveset igért akkor, a mikor a kormány megalakítására vonatkozó tárgyalásokat folytatta, azt is visszavonta. Azt mondta, hogy sohasem ígérte a katonai javaslatok teljes visszavonását, hanem csak felfüggesztését. Azután egyik nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy gazdasági önállóságunk egyik biztositékát, az 1899 : XXX. t.-cz.-et módosítani akarja. Azután eddigi nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy semmibe sem veszi a nemzeti közakaratot és a mit egy párt hónapokig tartó harczczal követel, a had-, sereg magyarosítását és a törvényekben biztosított jogok érvényesítését, megvalósítani nem akarja. A ki igy kezdi a szereplést, a ki egyik szavával a másikat megsemmisíti, a ki színtelen ígéreteit visszavonja vagy érthetetlen módon magyarázza, az elvesztette jogát ahhoz, hogy az adott szó megtartására valakit figyelmeztessen, sőt ha valaki szavát adta is az ilyen férfiúnak, másik fél magatartása miatt fel van mentve az adott szó megtartásának kötelezettsége alól. A miniszterelnök ur 15 napi itt tartózkodása alatt három izben történt merénylet a magyar nemzeti szabadság, a sajtó és a szólásszabadság ellen: itt Budapesten, a mikor a 44*
