Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-303

303. országos ülés 1903 ket. Azt mondja, hogy az 1899 : XXX. t.-cz. megváltoztatásának ő elvileg ugyan nem barátja, ő ezt ugy tekinti, mint egy szilárd biztosítékot, melyet Széll Kálmán hátrahagyott, és melyet ő, mint annak a politikának a folytatója, kell, hogy fentartsa. De ha épen szükséges lesz, még visszatér arra, hogy egy meghatalmazási pótlással ennek a törvénynek a szellemét, ennek a törvénynek kiinduló pontját megváltoztassa. Az önálló vámterületnek, azt mondja, ő elvileg ugyan nem barátja, só't azt mondja, hogy ez az önálló vámterület teljesen ellentétben van az 6 elveivel. De azért Kossuth Ferencz t. barátom propozicziójára, a melynek kiinduló pontja az önálló vámterület, az adott viszonyok és körülmények között majd vissza fog térni, ha épen a viszonyok és körülmények ezt kívánják. A ház feloszlatása eszméjének nem barátja, mert hiszen minek oszlassa fel a házat, ha az nem szükséges. Sőt ex-lex-állapotban, a mint mondta, ennek épen nem barátja ; de azért ha az ellenzék nem viselkedik jól és nem teljesiti azokat a reményeket, a melyeket az ellenzékhez az egyetértés — nem a paktum, vagy megegyezés, hanem egyetértés — követelményei szerint fűzött, akkor a házat fel is fogja oszlatni. De, t. képviselőház, minek folytassam ezt ? Csak azt akarom még bizonyítani, hogy a t. miniszterelnök ur tényleg ezeket a diplomáeziai fokozatokat ismeri, és különösen a klotür behozatalára nézve érdekes kijelentést tett. Nyilatkozata nálam négy grádusban van beosztva. Az első grádusban azt mondja a t. miniszterelnök ur: »A t. képviselő ur azt mondja, hogy, a mit a házszabályokra vonatkozólag mondottam itt, anyagát képezheti annak a vádnak, mintha én bármely e téren való kezdeményezés által a szólásszabadságot megszorítani kívánnám, (Helyeslés.) Egyenesen kinyilatkoztatom, hogy ezt bármely időben, bármily opportunitási alapon sem fognám sohasem tenni. (Altalános élénk helyeslés) « Polónyi Géza: Aztán jön a rókatáncz! Visontai Soma: Ha már most egy államférfiú ilyent mond, lehet-e feltenni, hogy ugyanabban a beszédben és ugyanazon uralkodó felfogás mellett mást érthetett, mint azt, hogy semmiféle opportunitási alapon, — és mit nevezünk opportunitásnak ? nemde, a parlamenti czélszerüségi szempontokat, — mondom, hogy semmiféle parlamenti czélszerüségi szempontokból sem fogja a szólásszabadság korlátozását megkisérleni. Ez az első fokozat. Ez általános paczifikáczió és a napló szerint általános helyeslés fogadta. Ez igen üdvös kijelentés. De már ugyanabban mondatban jön a »numero zwei«. (Derültség.) »Megbeszéléseink folyamán mondottam azt«, — ez ugyanannak a mondatnak a folytatása, »hogy valószínűnek igenis tartom, hogy bekövetkezhetik egy idő, a midőn szükséges lesz KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVII. KÖTET. Julius 9-én, csütörtökön. 225 a házszabályokat bizonyos revízió alá venni, azért, hogy a törvényhozásnak működését egyszeresitsük, a nélkül, hogy ez kárára legyen az ügyek komoly tárgyalásának, és olyan módokat találjunk, a melyek a szólásszabadság biztosítása mellett (Felkiáltások a jobboldalon: Biztosítása mellett!) mégis gyorsabb elintézést biztosítsanak az ügyeknek.* (Helyeslés a jobboldalon.) Mit bizonyít ez? Szatmári Mór: Hogy képzelhető ez a szólásszabadság sérelme nélkül? Fából vaskarika. Visontai Soma: A második mondatban a miniszterelnök ur azt sejteti, mintha ő csak a házszabályok revízióját akarná, de a klotürt a világért sem, mert hiszen az első mondat azt mondja, hogy a szólásszabadság? megszorításától borzasztóan távol áll. Most jön a harmadik grádus. Mindjárt odaérünk a klotürhöz, a mely külföldön nagy üdvösséget gyakorolt. (Derültség a szélsőbaloldalon.) A harmadik grádusban gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök ur ezt mondja: »T. képviselőház ! Nem szeretném, ha ez a kérdés, a melyet itt tárgyaltam, megbeszéléseink során ugy tekintetnék, mintha az egyedüli és a legjobb módja volna a tárgyalások gyorsításának, de nem zárkózhatom el az elől, hogy, mikor más törvényhozások ezt a maguk szempontjából helyesnek és jónak tartották, esetleg nálunk is . . .« Most gondolatjelek következnek a gyorsírói jegyzetekben és még mindig nem tudjuk, hogy klotür-e, vagy nem ? Vázsonyi Vilmos: Hátsó gondolatjelek. Visontai Soma: »Csak azért emiitettem meg ezt,« — azt mondja — »mert nem szeretném ugy odaállítva látni a dolgot, mintha valami, a mi mindenütt lehetséges, csak épen Magyarországon nem volna lehetséges.« Ez a negyedik grádus. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Tehát mikor már kinyilatkoztatásának végére ért, és mikor már most erősebben felmerült a klotür aggályának kérdése, akkor a t. miniszterelnök ur már egészen eltért előbbi álláspontjától, és azt mondta, hogy ha a klotür lehetséges és üdvösnek bizonyult más országokban, — ez felelte a közbeszólások alakjában hozzá intézett kérdésekre — miért ne lehetne Magyarországon behozni ? Polónyi Géza: Azt mondta, nem ő fogja behozni, hanem a képviselőház! Visontai Soma: És mikor azután itten közbeszólók és felszólalók is hivatkoztak arra, hogy hiszen a t. miniszterelnök ur a megbeszélések folyamán teljesen kizártnak jelentette ki azt, hogy ő a klotürnek, a házszabályok megszigorításának és a szólásszabadság megszorításának bármely nemét behozná, akkor ő a felelőséget azzal a csodálatos móddal tolta el magától, hogy azt mondta, hogy hiszen ennek behozatala Magyarországon nem ő tőle, hanem a képviselő29