Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-303

222 303. országos ülés 1903 csoportonkint vitték a börtönbe, és a t. miniszterelnök ur rá volt utalva, hogy a statáriális bíráskodást léptesse életbe, azt a bíráskodást a mely, hogy milyen messzire esik ma a magyar földtől és a magyar jogszolgáltatástól, azt legjobban bizonyítja az, hogy a mi ujabb büntetőjogszolgáltatásunk a statáriumról egjszer és mindenkorra lemondott, és még rendkívüli időkre sem vette fel a mi büntető perrendtartásunkba. A második magyar születésű és származású, de diplomácziai simasággal és kormányzati művészettel rendelkező másik magyar ember, a ki iránt a korona ezen nagy művészetéért elismeréssel van, húsz évi kormányzatát szintén ugy végezte be, hogy lázongva, bebörtönözve, statáriumban ott hagyta az ő népét és annak kormányzását. Väzsonyi Vilmos: A közszeretet tolakodása elől idemenekült. (Derültség a szäsobaloldalon.) Visontai Soma: Ha ez igy van, akkor ne méltóztassék azon csodálkozni, és ne méltóztassék valami rendkívüli, a parlamenti renddel ellentétben álló diskussziónak deklarálni azt, a mire mi nem is czélzunk, hogy a t. miniszterelnök ur beköszöntője ós programmbeszédje erősebb bírálatban részesült, mint az parlamenti szokások szerint divatban van, és a mint ez a parlamentáris államokban el van fogadva. (Ugy van! balfelöl.) Rakovszky István: Bukik már a miniszterelnök ! Gajáry már ott van! (Felkiáltások a néppárton: Gajáry! Gajáry! Zaj. Elnölc csenget.) Gajáry Géza: Én már láttam Rakovszky képviselőtársamat is itt beszélni és nem csodálkoztam rajta! (Derültség balfelöl.) Hát engedelmet kérjek talán? (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak, ne tessék diskurálni! Visontai Soma : Azért mondom, t. ház, hogy ezen aggályok nem annyira politikai, mint lélektani aggályok, mert majdnem lehetetlen az, hogy a ki egészen ellenkező felfogással, ellenkező politikai meggyőződéssel és ellenkező eszközökkel kormányoz egy országban, az arra vállalkozzék, hogy azután Magyarországon a horvátországi viszonyoktól eltérő felfogással, szellemmel, irányzattal vezesse az ügyeket. k.z igaz, t. képviselőház, hogy ha én a t. miniszterelnök ur programmbeszédét és különösen hétfői beszédét mérlegelem, akkor nem tehetek róla, de reám azt a benyomást teszi, mintha a t. miniszterelnök ur valósággal nem valami messzebb időkre menő kormányzásra vállalkozott volna Magyarországon. Gabányi Miklós: Próbál szerencsét ! (Derültség.) Visontai Soma: Erre nézve világos nyilatkozatot ^ kérnék tisztelettel a t. miniszterelnök úrtól. Én azt is értem, ha a t. miniszterelnök ur egészen világosan megmondja, hogy ő nem is jött másért ide, csak azért, hogy a költségvetés július 9-én, csütörtökön. nélküli állapotból és e válságos helyzetből az országot kiragadja, hogy 6 egy u. n. átmeneti miniszterelnök, a kinek az ország aspiráczióival, ambiczióival összefüggő egyéb tervei nincsenek. Mondja meg! Ha megmondja, akkor ón tőle programmot nem is kívánok, j>rogrammjának mélyebb latolgatásába nem is bocsátkozom. Már pedig ennek igy kell lennie, én igy látom, mert az ő hétfői beszédében például azt mondja, hogy ő a vezérférfiakkal mindig a felett tárgyalt, hogy kijussunk a törvénytelen állapotból. (Olvassa): »Másra nem is vállalkoztam, egyenesen megmondtam, hogy miután sem magamat, sem a kormányt, sem pedig a pártokat jövőre lekötni nincs szándékom, a jövő kérdéseiről nem is akarok szólni, azokat arra az időre kell hagyni, a mikor bekövetkeznek, mert a politikát mindig az aktualitás szempontjából kell bírálni.* Ezt mondta a t. miniszterelnök ur hétfői beszédében. Ha tehát egyszer Magyarországon nehéz viszonyok között, a mikor a legerősebben burjánoznak fel a nemzeti érzések pártkülönbség nélkül, a három részre szétosztott kormánypártban épugy, mint a függetlenségi pártban, — legerősebben a kormánypárt abban a részében, a mely azelőtt a nemzeti pártot képezte, — megnyilatkoznak a követelések egész tömegei, és ezt mondja a t. miniszterelnök ur, akkor, t. ház, szívesen belenyugszom, nem firtatom programmját, tekintem a miniszterelnök urat mint egy paczifikátor miniszterelnököt, a kit azért küldtek, a mint már jeleztem, hogy békét csináljon és a törvénytelen állapotból kivigye az országot. De hogy ennek igy kell lennie, és hogy ez tisztán csak ily átmeneti korszak, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) arra nézve, t. kéjjviselőház, énnekem egy nagyon érdekes támpontot nyújt maga a t. minisztérium, a melyet a t. miniszterelnök ur megalkotott. (Halljuk! Halljulc! a szélsőhaloldalon.) Az, a mi Magyarországon most történt, a kormányra 'vállalkozás és a kormányalkotás fényénél nagyon érdekesen világítja meg azt, t. képviselőház, hogy egy parlamentáris minisztérium az elvtelenségnek lejtőjén lassacskán hogyan alakul át hivatalnok-minisztériummá. Vázsonyi Vilmos : Ugy van! fagyon helyes ! Visontai Soma: Nagyon érdekes, hogy egy minisztérium, a mely nagy időkben arra vállalkozott, hogy meghatározott elvek alapján és a kormányelnökkel való szoros szolidaritásban fogja vezetni Magyarország ügyeit, lassacskán hogyan változik át egyszerű kormányzati eszközzé, a mint azt különösen a félalkotmányos országokban látjuk, egyszerű u. n, Beamtenminiszteriummá. (Ellenmondás a jobboldalon.) Nagyon érdekes volna, ha a minisztérium minisztertanácsi jegyzőkönyveit valahogyan meg lehetne örökíteni az utókor számára. Hánjszor voltak szolidaritásban a miniszterek a miniszterelnökkel, hány elvi kijelentéssel, hány elvi