Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-303

303. országos ülés 1903 Julius 9-én, csütörtökön. 217 kedése intő példa lehet előttünk és a legeklatánsabb bizonyíték arra, hogy katonai egyén alkotmányos magyar honvédelmi miniszternek nem való. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Tudjuk, hogy alig ült he a miniszteri székbe, már a másik esztendőben elkezdődtek Bécsben a katonai konventikulumok, a melyek a legképtelenebb követelésekkel állottak elő. Követelték a katonai létszámnak, a hadsereg létszámának felemelését, a honvédség létszámának korlátozását, és azután lassankint S7;óba jött még a honvédeskünek megmásitása is, azon a czimen, hogy a hadsereg esküjével egyenlővé tétessék, a minek tulajdonképeni czélja az volt, hogy a honvédeskünek az a pontja, mely az alkotmányra és a magyar törvényekre vonatkozik, elimináltassék. Ennek a katonai honvédelmi minisztériumnak lett áldozata honvédségünk, e nemzetnek reménysége, B. Fejérváry Géza 19 évre terjedő minisztersége alatt nem hogy emelkedett, számszerűleg fejlődött volna a honvédség, hanem mindinkább összezsugorodott, (Ugy van! a szélsőhaloldalon.) s e mellett, mint igen helyesen mondta egy t. képviselőtársam, elosztrákosodott, a közös hadseregbe beleolvasztatott. Meghamisították az 1867 : XII. t.-cz.nek 13-ik pontját, mely a következőleg szól: »Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. Miután azonban az ily megállapitás épugy, mint a későbbi átalakítás is csak egyenlő elvek szerint eszközölhető czélszerüen, ennélfogva minden ilyen esetben a két minisztérium előleges megállapodása után egyenlő elvekből kiinduló javaslat fog terjesztetni mindkét törvényhozás elé. A törvényhozások nézeteiben netalán felmerülhető különbségek kiegyenlítése végett a két törvényhozás egymással küldöttségek által érintkezik.« Azt kérdem, hogy állunk e tekintetben ? Vájjon megtartátik-e a törvénynek ez a szakasza? Ugy van-e, a mint azt a törvény mondja: a két minisztérium előleges megállapodása után egyenlő elvekből kiinduló javaslat terjesztetik mind két törvényhozás elé? Hiszen azt látjuk, hogy a hadügyminiszter valósággal parancsokat osztogat a két miniszternek, (Ugy van! a szélsőhaloldalon.) azt látjuk, hogy a katonai hatalom szarvai egészen megnőttek. Azt látjuk, hogy utoljára a törvényhozás és a király mellett egy harmadik hatalmasságnak képzelik és tartják magukat odafönn. Míg polgárminiszter ült a honvédelmi miniszteri széken, Szende Bélát értem, azt nem igen kommandérozhatták Bécsbe, hanem végezte dolgait, kötelességét itthon. Polgárminiszterrel nem rendelkezhetnek olyan könnyen, mint egy katonával. En helytelennek, mondhatom, imparlamentárísnak tartom, hogy a magyar alkotmányos honvédelmi miniszteri székbe katonai egyént ültetnek; helytelennek tartom, hogy oly egyén KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVII. KÖTET, helyeztessék abba a székbe, a kit katonának tartanak, a ki a közjogot nem is ismeri, a ki oly közjogi ismeretekkel jön ide, a melyek meg vannak hamisítva; helytelennek tartom, hogy oly egyén ültettessék ide, a kit mint bármely káplárt kommandirozhassanak ide-oda, Bécsbe, vagy máshová, tetszésük szerint. A magyar honvédelmi miniszteri székbe független, önálló ember való, és azért a magam részéről tiltakozom az ellen, hogy oda más, mint polgárember helyeztessék. Ott van azután a honvédelmi eskü. A t. honvédelmi miniszter ur a hadseregből jött át a honvédséghez, mint honvédparancsnok. Bátor volnék kérdezni, hogy a honvédelmi miniszter ur letette-e az esküt hazánk szentesitett törvényeire? Szeretném tudni, hogy az a miniszter, a ki a magyar honvédelem ügyeit fejleszteni, védelmezni van hivatva, mi módon fog gondoskodni arról, hogy a törvények megtartassanak. Itt van, t. ház, a honvédség szolgálati szabályzata, a mely tudom, hogy nem törvény, de mondhatni, törvény erejével bir, a mennyiben ő Felsége a király helybenhagyta és szentesítette. Itt az esküforma a következőleg kezdődik : »Minden honvéd, akár közvetlen felavatás, akár a hadseregből való áthelyezés, akár önkéntes belépés utján jutott a m. kir. honvédség kötelékébe, a következő, a magyar királyi honvédség számára szentesitett esküt tartozik letenni.« Ugy vagyok értesülve, hogy a tábornok urak nem teszik le ezt az esküt, a mikor a hadseregből a honvédséghez áthelyeztetnek, sőt abban sem vagyunk egészen bizonyosak, vájjon a többi tisztek, a kik nem nagy örömünkre jószámmal áthelyeztetnek a honvédséghez, leteszik-e az esküt. Azt hiszem, ha a honvédelmi miniszteri székbe polgárember ültettetnék, erőteljesebben sürgethetné ennek a szabályzatnak a megtartását, függetlenebben és önállóbban láthatná el a miniszteri tárczának feladatait és kötelességeit. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Még egy dologra kívánok reflektálni, és ez az, hogy a t. honvédelmi miniszter ur, úgy látszik, a saját hatáskörével sincs egészen tisztában. Azt olvasom u. i. a Budapesti Hírlapban, hogy Kolossváry honvédelmi miniszter ur a honvédelmi minisztérium polgári és katonai tisztviselőihez intézett beszédében többek között ezt mondotta (olvassa): »Ezen nagy intézmény adminisztrácziójának élére állítva teljes tudatában vagyok a feladat nagyságának és a megküzdendő nehézségeknek.« Tehát azt mondja, hogy nagy intézmény adminisztrácziójának élére van állítva. Hasonlóképen nyilatkozott a Budapesten állomásozó honvédtisztikar előtt, a mely nála tisztelgett. Ezek előtt azt mondotta, (olvassa) : »A magam részéről jelen állásomban, mint a honvédelmi adminisztráczió felelős vezetője, e czélokat előmozdítani nemcsak kötelességem stb.« 23