Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-302

302. országos ülés 1903 Julius 8-án, szerdán. 207 A mint én nézem a t. miniszterelnök ur beköszöntőjét, bocsásson meg, épen a mai napon történtek, a mai napon tett nyilatkozata, a mely a szólásszabadságra vonatkozik, azt mutatják, hogy a t. miniszterelnök urnái, nemcsak a sza­vakat, banem még a szavak mögött rejlő gon­dolatokat is szinte keresnünk kell, bogy tisztá­ban legyünk vele, mit akar. Azt mondja a t. miniszterelnök ur beköszöntőjében, bogy a had­sereg kérdésében fentartja az előző kormány által tett nyilatkozatokat. Szó szerint ez van: »nyilatkozatokat«. Hát az előző kormányok igen sokféleképen nyilatkoztok, különösen igen sok­féleképen nyilatkozott Széll Kálmán kormányá­ban Széll Kálmán miniszterelnök és báró Fejér­váry Géza bonvédelmi miniszter. Báró Fejérváry Géza volt honvédelmi miniszter összegezte azo­kat a kedvezményeket, a melyeket a nemzeti párt kivánt, azokat két csoportba vette, és azoknak első csoportjáról azt mondotta, hogy ezek keresztülvihetők, a többire azonban: azt mondotta, hogy majd talán a jövőben lassan-lassan-lassan. Igen, de a t. volt honvé­delmi miniszter ur nemcsak ezeket a nyilatko­zatokat tette ám, t. miniszterelnök ur, hanem azt a nyilatkozatot is tette, — február 17-iki beszédét méltóztassék megnézni, ha nem csaló­dom, — hogy a hadügyi kormány hajlandó a magyar parlamenttel szóba állni a nemzeti ked­vezmények tekintetében, ha azok a hadseregnek egységét nem érintik. Ezt a nyilatkozatot is tette. Ezt is fentartja és belefoglalja programm­jába a t. miniszterelnök ur ? A t. miniszter­elnök ur is elismeri, hogy van egy hadügyi kormány, a melyikről igy lehet beszélni, mint báró Fejérváry beszélt, hogy a hadügyi kor­mány hajlandó a magyar parlamenttel szóba­állani. Nem érzi a t. miniszterelnök ur, hogy mekkora lealázás van ebben a szóban, hogy egy szerv, azt is mondhatnám, hogy az úrral szem­ben a szolga, kikötéseket tesz és azt mondja, hogy hajlandó szóbaállni, és ezt a kifejezést használja még ugy, hogy a hadsereg egysége érintetlen maradjon? Ha a t. miniszterelnök ur ezt is fentartja és fentartja b. Fejérváry Géza volt bonvédelmi miniszter urnak azon kijelenté­sét is, hogy a Gotterbalte magyar himnusz, ak­kor, t. miniszterelnök ur, ha ezeket a kormány­nyilatkozatokat is beleveszi programmjába, akkor engedjen meg, de jogunk van azt mondani, hogy ekként a miniszterelnöki székből nem szabad beszélni. A miniszterelnöki székből a legnagyobb nyíltsággal, őszinteséggel és tisztán kell a program mot előadni. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Mert ne felejtse el a t. miniszterelnök ur, bogy a nemzet olyan sorsban sínylődik, bogy nemcsak a miniszterek tévesztik meg őt ígére­tekkel, hanem maga a törvény is megtéveszti. Maga a szentesített törvény is igen sokszor nincsen végrehajtva. (Igaz! Ugy van! a szélsö­balóldalon.) Nekem, t. miniszterelnök ur, a saját személyemet illetőleg, mert csak ekként szólha­tok az igen t. miniszterelnök urnak adott programmjával szemben, bogy a hadsereg kér­désében az. előző kormány nyilatkozatait tartja fenn, de nem nyilatkozik a nemzeti jogokról, jogom van a t. miniszterelnök úrral szemben azt mondani, hogy a hadsereg kérdésében ne ekként jöjjön és ne félhomályban maradjon nyi­latkozataival, banem mondja meg világosan, bogy azért jött-e t. miniszterelnök ur, hogy tételes törvényt hajtson végre, mert a nemzeti jogok a tételes törvényben az 1867: XII. t.-cz.­ben benne vannak, a melyet a t. miniszterelnök ur politikájának alapja és sarkcsillagaként je­lentett ki, vagy pedig mondja meg nyíltan, hogy a tételes törvény végrehajtására jött-e, vagy a tételes törvényeknek semmibevevésére; és akkor a katonai kérdésekben a t. miniszterelnök ur programmjával tisztában vagyok. (Elénk helyes­lések a szélsobaloldalon.) Ne méltóztassék azt hinni, hogy nekünk függetlenségi képviselőknek a nemzeti jogok, — a melyeket a t. miniszterelnök ur, ha meg tudna valósítani — ezek volnának a czéljaink. A mi ezélunk a független önálló magyar hadsereg, (Élénlc helyeslés a szélsobaloldalon.) de tudjuk azt, t. miniszterelnök ur, hogy az önálló magyar hadsereget, hogy megteremthessük, először eze­ket a kedvezményeket is meg kell szerezni, a melyek nem is kedvezmények, de nemzeti jogok. (Elénk helyeslések a szélsobaloldalon.) De tisztá­ban kell lennünk azzal is, hogyha ezen kisebb nemzeti jogok Becsesei szemben meg nem sze­rezhetők, akkor az a czél, a melyért mi küz­dünk, az önálló magyar hadsereg, csak a fegy­ver jogán fog közöttünk valamikor eldőlni. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) T. képviselőház! Méltóztassék nekem meg­engedni, hogy a t. miniszterelnök urnak a gaz­dasági kérdésekben tett programmnyilatkozataira is feleljek. A miniszterelnök ur szerint eléggé tisztáztuk az 1899 : XXX. törvényczikket. A t. miniszterelnök ur azt mondja, ha nem szükséges, akkor nem nyúl az 1899: XXX. tör­vényczikk megváltoztatásához, de ha a nemzet érdekei ugy hozzák magukkal, ha nem tudnánk a külfölddel a lejáró szerződésekkel szemben szóba állani, akkor szükség esetén hozzányúlna. Lengyel Zoltán: Hát akkor miért volt a programmban? Babó Mihály : Mondja meg egyáltalában vilá­gosan, hogy nem nyúl hozzá! Nyílt kártyával tessék játszani. (Zaj és mozgás.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Rátkay kép­viselő urnak van joga ez idő szerint szólani! Rátkay László: Sikerül nekem majd magam­nak is tisztázni ezeket a kérdéseket a t. minisz­terelnök úrral szemben, de őszintén megvallom, mentől többször nyilatkozik ebben a házban, annál kevésbbé látok tisztán. (Igás! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azt a benyomást tették — és ezt saját szavaival tudom bebizonyítani — a

Next

/
Oldalképek
Tartalom