Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-302

302. országos ülés 1903 Julius 8-án, szerdán. 207 A mint én nézem a t. miniszterelnök ur beköszöntőjét, bocsásson meg, épen a mai napon történtek, a mai napon tett nyilatkozata, a mely a szólásszabadságra vonatkozik, azt mutatják, hogy a t. miniszterelnök urnái, nemcsak a szavakat, banem még a szavak mögött rejlő gondolatokat is szinte keresnünk kell, bogy tisztában legyünk vele, mit akar. Azt mondja a t. miniszterelnök ur beköszöntőjében, bogy a hadsereg kérdésében fentartja az előző kormány által tett nyilatkozatokat. Szó szerint ez van: »nyilatkozatokat«. Hát az előző kormányok igen sokféleképen nyilatkoztok, különösen igen sokféleképen nyilatkozott Széll Kálmán kormányában Széll Kálmán miniszterelnök és báró Fejérváry Géza bonvédelmi miniszter. Báró Fejérváry Géza volt honvédelmi miniszter összegezte azokat a kedvezményeket, a melyeket a nemzeti párt kivánt, azokat két csoportba vette, és azoknak első csoportjáról azt mondotta, hogy ezek keresztülvihetők, a többire azonban: azt mondotta, hogy majd talán a jövőben lassan-lassan-lassan. Igen, de a t. volt honvédelmi miniszter ur nemcsak ezeket a nyilatkozatokat tette ám, t. miniszterelnök ur, hanem azt a nyilatkozatot is tette, — február 17-iki beszédét méltóztassék megnézni, ha nem csalódom, — hogy a hadügyi kormány hajlandó a magyar parlamenttel szóba állni a nemzeti kedvezmények tekintetében, ha azok a hadseregnek egységét nem érintik. Ezt a nyilatkozatot is tette. Ezt is fentartja és belefoglalja programmjába a t. miniszterelnök ur ? A t. miniszterelnök ur is elismeri, hogy van egy hadügyi kormány, a melyikről igy lehet beszélni, mint báró Fejérváry beszélt, hogy a hadügyi kormány hajlandó a magyar parlamenttel szóbaállani. Nem érzi a t. miniszterelnök ur, hogy mekkora lealázás van ebben a szóban, hogy egy szerv, azt is mondhatnám, hogy az úrral szemben a szolga, kikötéseket tesz és azt mondja, hogy hajlandó szóbaállni, és ezt a kifejezést használja még ugy, hogy a hadsereg egysége érintetlen maradjon? Ha a t. miniszterelnök ur ezt is fentartja és fentartja b. Fejérváry Géza volt bonvédelmi miniszter urnak azon kijelentését is, hogy a Gotterbalte magyar himnusz, akkor, t. miniszterelnök ur, ha ezeket a kormánynyilatkozatokat is beleveszi programmjába, akkor engedjen meg, de jogunk van azt mondani, hogy ekként a miniszterelnöki székből nem szabad beszélni. A miniszterelnöki székből a legnagyobb nyíltsággal, őszinteséggel és tisztán kell a program mot előadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mert ne felejtse el a t. miniszterelnök ur, bogy a nemzet olyan sorsban sínylődik, bogy nemcsak a miniszterek tévesztik meg őt ígéretekkel, hanem maga a törvény is megtéveszti. Maga a szentesített törvény is igen sokszor nincsen végrehajtva. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Nekem, t. miniszterelnök ur, a saját személyemet illetőleg, mert csak ekként szólhatok az igen t. miniszterelnök urnak adott programmjával szemben, bogy a hadsereg kérdésében az. előző kormány nyilatkozatait tartja fenn, de nem nyilatkozik a nemzeti jogokról, jogom van a t. miniszterelnök úrral szemben azt mondani, hogy a hadsereg kérdésében ne ekként jöjjön és ne félhomályban maradjon nyilatkozataival, banem mondja meg világosan, bogy azért jött-e t. miniszterelnök ur, hogy tételes törvényt hajtson végre, mert a nemzeti jogok a tételes törvényben az 1867:

XII. t.-cz.ben benne vannak, a melyet a t. miniszterelnök ur politikájának alapja és sarkcsillagaként jelentett ki, vagy pedig mondja meg nyíltan, hogy a tételes törvény végrehajtására jött-e, vagy a tételes törvényeknek semmibevevésére; és akkor a katonai kérdésekben a t. miniszterelnök ur programmjával tisztában vagyok. (Elénk helyeslések a szélsobaloldalon.) Ne méltóztassék azt hinni, hogy nekünk függetlenségi képviselőknek a nemzeti jogok, — a melyeket a t. miniszterelnök ur, ha meg tudna valósítani — ezek volnának a czéljaink. A mi ezélunk a független önálló magyar hadsereg, (Élénlc helyeslés a szélsobaloldalon.) de tudjuk azt, t. miniszterelnök ur, hogy az önálló magyar hadsereget, hogy megteremthessük, először ezeket a kedvezményeket is meg kell szerezni, a melyek nem is kedvezmények, de nemzeti jogok. (Elénk helyeslések a szélsobaloldalon.) De tisztában kell lennünk azzal is, hogyha ezen kisebb nemzeti jogok Becsesei szemben meg nem szerezhetők, akkor az a czél, a melyért mi küzdünk, az önálló magyar hadsereg, csak a fegyver jogán fog közöttünk valamikor eldőlni. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) T. képviselőház! Méltóztassék nekem megengedni, hogy a t. miniszterelnök urnak a gazdasági kérdésekben tett programmnyilatkozataira is feleljek. A miniszterelnök ur szerint eléggé tisztáztuk az 1899 : XXX. törvényczikket. A t. miniszterelnök ur azt mondja, ha nem szükséges, akkor nem nyúl az 1899: XXX. törvényczikk megváltoztatásához, de ha a nemzet érdekei ugy hozzák magukkal, ha nem tudnánk a külfölddel a lejáró szerződésekkel szemben szóba állani, akkor szükség esetén hozzányúlna. Lengyel Zoltán: Hát akkor miért volt a programmban? Babó Mihály : Mondja meg egyáltalában világosan, hogy nem nyúl hozzá! Nyílt kártyával tessék játszani. (Zaj és mozgás.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Rátkay képviselő urnak van joga ez idő szerint szólani! Rátkay László: Sikerül nekem majd magamnak is tisztázni ezeket a kérdéseket a t. miniszterelnök úrral szemben, de őszintén megvallom, mentől többször nyilatkozik ebben a házban, annál kevésbbé látok tisztán. (Igás! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azt a benyomást tették — és ezt saját szavaival tudom bebizonyítani — a