Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-302

302. országos ülés 1903 Julius 8-án, szerdán. 201 Visontai Soma: Benn van a büntető tör­vényben, hogy mikor üldözendő! Vlád Aurél: Elismeri-e a törvényhozás a kormánynak azt a jogát, hogy azt mondhassa, hogy én ilyen meg ilyen politikai pártnak a léte­zését, működését beszüntetem, azt meg nem en­gedem. (Felkiáltások a jobboldalon: Van joga!) Ez pedig megtörtént és megtörtónt épen a ro­mán nemzesiségi párttal, melynek működését miniszteri rendelettel szüntették meg és kimon­dották, hogy kihágást képez egy ily politikai gyülekezet összehívása és hogy az pénzbüntetés­sel vagy elzárással büntetendő. (Felkiáltások a jobb- és a szélsobaloldalon: Helyes volt!) Azt hiszem, politikai pártot lehet alakítani. B. Feiiitzsch Arthur: A haza ellen nem ! Ott csinálták azonban a memorandumot is! Lukáts Gyula: Mind börtönbe kellene csukni azokat, a kik a memorandumot csinálták! (Zaj a jobb- és a szélsobaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Ne mél­tóztassék a szónokot közbeszólásokkal folytonosan zavarni. Vlád Aurél: Közjogász ebben az országban nem létezhetik, a ki szavaimnak igazságát két­ségbe merje vonni. (Halljuk! Halljuk!) Hisz nincsen törvény, a mely eltiltaná a polgárt attól, hogy politikai meggyőződését hirdesse. (Nagy zaj a jobboldalon és a szélsobaloldalon.) Lukáts Gyula: Ha az nem hazaellenes! Vlád Aurél: Nincsen törvény, a mely jogot adna a miniszternek arra, hogy ezt vagy azt a politikai pártot feloszlathatná. (Nagy zaj a jobb­oldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalm: Ha nem nemzetellenes! Elnök csenget.) Hát a szocziálista párt nemzeties párt ? (Zaj.) És a szocziálista pártnak működése még sincs megszüntetve és nincsen felfüggesztve. Már pedig, azt hiszem, a mihez a szocziálistáknak jo­guk van, ahhoz jogunk van nekünk is. (Nagy zaj.) Tévednek azon képviselő urak, a kik azt hiszik, hogy egy politikai párt csak ugy hecez­ből alakul. A politikai pártok azért alakulnak, mert azon iránynak, melynek érvényesülését sze­retnék, más politikai párt működésének kereté­ben érvényt nem szerezhetnek, s ezért külön csoportosulnak. (Zaj.) Hogy azután helyeseke ezek a politikai elvek, vagy nem . .. Bartha Miklós: Ugy-e az mindegy? Vlád Aurél: . . . az igenis mindegy. (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Bartha Miklós: Ha fel is gyújtják a há­zunkat ! Vlád Aurél: A ki törvénytelenséget követ el, tessék azzal szemben a büntetőtörvény­könyv, vagy akár a többi törvények szigorával élni. Ott vannak a törvények! Pap Zoltán: Már az alakulási törekvés is büntetendő! Lukáts Gyula: Önök a császárhoz mentek Bécsbe! így alkottak politikai pártot! Majd a körmükre koppintunk! (Zaj. Elnök csenget.) KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVII. KÖTET. Elnök: Csendet kérek t. ház! Vlád Aurél: Az országnak vannak olyan polgárai, a kik jóváhagyják azon elveket, a mely elvek alapján engem a magyar képviselőházba is küldtek. (Zaj a jobbóldalon és a szélsobalol­dalon és jelkiáltások: Mik azok az elvek?) Sebess Dénes: Az hazaárulás! Vlád Aurél: Az nem hazaárulás! És a t. képviselő ur nagyon téved, ha azt hiszi, hogy én hazaáruló vagyok. Ez ellen a kifejezés ellen határozottan tiltakozom és tiltakozom az ellen, hogy ezen ország bármely honpolgárára a haza­árulás bélyegét süssék addig, mig nincs pozitív bizonyíték arra, hogy az illető kinek és mikor adta el a hazát. (Mozgás és zaj.) Én olyan elvakult és olyan elsülyedt em­bert nem képzelhetek, a ki képes volna hazáját elárulni. Lukáts Gyula: Persze, ő az oláh hazát érti! Reservatio mentalis! Mondja meg, a magyar hazát érti? (Zaj. Elnök csenget.) Vlád Auréi: Kijelentem, hogy én igenis kö­telességemnek tartom azt, hogy teljes erőmből működjem közre e haza felvirágoztatására és küzdeni fogok e haza nagyságáért és boldogsá­gáért mindig. (Helyeslés.) Azonban megvárha­tom azt, hogy legalább azt, a mi másoknál erény, ne tekintsék bűnnek akkor, a mikor én teszem: (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: Mi az?) . . . értem itt nemzetiségemhez való ra­gaszkodásomat. Polónyi Géza: Ez üres frázis! (Zaj a jobb­és a baloldalon.) Vlád Aurél: Bocsánatot kérek . . . Elnök: Kérem, képviselő ur, én akarok pár szót szólani. (Halljuk! Halljak!) A t. képviselő urak mindnyájan helyeselték azt a figyelmeztetést, melyet a képviselő ur be­széde elején a t. házhoz intéztem. Méltóztassa­nak tehát r következetesek lenni és a szerint el is járni. (Általános helyeslés.) Tessék folytatni képviselő ur! Vlád Aurél: Én, t. képviselőház, hű állam­polgára óhajtok lenni ennek az országnak. Azon­ban azt a jogát az országnak és senkinek el nem ismerhetem, hogy tőlem azt kívánja, hogy nemzetiségemhez hűtlen legyek és megtagadjam származásomat. (Nagy zaj a jobb- és a szélso­baloldalon. Felkiáltások: Senki sem kívánja!) B. Feilitzsch Arthur: Nem kívánjuk, csak is­merje el a magyar nemzet szupremácziáját. Vlád Aurél: Majd alkamam lesz erről bővebben is beszélni; hanem ugy látom, hogy ezek a közbeszólások beszédemet igen hosszura nyújta­nák, a mi az obstrukcziónak hasznára szolgálna. Hát én most ebbe bele nem _megyek, mert én az obstrukcziót elvileg ellenzem. En azt oly rendkívüli fegyvernek tekintem, a melylyel csak kivételes esetben szabad élni, és ezt a kivételes esetet a jelen esetben fenforgónak nem látom. A mi a t. miniszterelnök urnak a nemze­tiségi kérdésre vonatkozó programmját illeti. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom