Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.
Ülésnapok - 1901-302
302. ORSZÁGOS ÜLÉS 1903 Julius 8-án, szerdán, gróf Apponyi Albert elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Napirend előtti felszólalások. — Az inditványés interpellácziós-könyvek felolvasása. — A miniszterelnök programm-nyüatkozata fölötti vita folytatása. A Tcormány részéről jelen vannak: gróf KhuenHéderváry Károly, Lukács Lászlő, Plósz Sándor, Láng Lajos, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perczJcor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti gr. Teleki Sándor, a felszólalókat egyfelől Dedovics György, másfelől pedig Trubinyi János jegyző ur jegyzi. Méltóztassanak mindenekelőtt a múlt ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa az 1903. Julius 7-én tartott ülés 'jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom gr. Vass Béla képviselő levelét, melyben egészségének helyreállítása czéljából hatheti szabadságot kér. A ház a kért,szabadságot megadja. Bemutatom Árva vármegye közönségének háromrendbeli feliratát: u. m. a párbaj ellen, az önálló magyar hadsereg felállítása, s a magyar földnek magyar kézen való megtartása érdekében. Mindezek kiadatnak a kérvényi bizottságnak:. Bemutatom a somlyói á.gostai hitvallású evangélikus tanitó-egyesületnek Óváry Ferencz képviselő által beadott kérvényét a felekezeti tanítók fizetésének rendezése ügyében. E kérvény az állami tisztviselők fizetésének szabályozásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó kérvényekhez csatoltatik és azokkal együtt nyer elintézést. Egyéb előterjesztése az elnökségnek nincs. Mielőtt a napirendre áttérnénk, Polónyi Géza képviselő ur szavai félremagyarázott értelmének helyreigazítása czimén és személyes kérdésben kért napirend előtt szót. Polónyi Géza: T. képviselőház! Legmélyebb sajnálatomra elháríthatatlan akadályok miatt nem voltam szerencsés jelen lehetni a hétfői ülésen; a naplóból azonban arról győződtem meg, hogy a t. miniszterelnök ur sok tekintetben félremagyarázta szavaimat és azok lényegét egészen másként adta vissza. Rákosi Viktor t. képviselő ur közbeszólásából látom, hogy a t. miniszterelnök ur engem is azok közé sorolt, a kik azt állítják, hogy a miniszterelnök urnak velünk folytatott beszélgetése alkalmával és most a házban tett nyilatkozata nem fedik egymást. Erre nézve tehát kötelességem a tényállást röviden helyreállitani. Mindenekelőtt azonban tiltakoznom kell az ellen, hogy az igen t. miniszterelnök ur a beszédemre való vonatkozással nekem olyasmit imputáljon, mintha én valaha valahol azt állítottam volna, hogy a Felségnek korlátlan joga van a ház feloszlatására. Ezt mondotta a t. miniszterelnök ur beszédében és ha méltóztatnak megengedni, beszédének ezt a részét fel is olvasom. (Ralijuk! Halljuk!) Ez igy szól (olvassa): »Az igen t. képviselő ur a maga részéről elismerve a Felségnek e tekintetbeni korlátlan jogát, csak azon kérdést vetette fel stb.« Az én kérdésem világosan az volt, a mint azt a miniszterelnök ur is volt szives konstatálni, hogy szándékozik-e a kormány a fölhatalmazási törvényt a ház feloszlatására felhasználni? Ebben impliczite benne van a törvényesség, t. i. ha a felhatalmazási törvény megadatik. Igen természetes, ha a t. miniszterelnök ur ennél maradt volna, nem kellene rektinkálnom; azonban a miniszterelnök ur azt mondta: ha béke lesz, nem lesz szükség a ház feloszlatására. Ez a nyilatkozat, az a kontrario való
