Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-300

152 300. országos ülés 1903 Julius ü-án, hétfőn. Igazán csodálkozom, hogy juthat eszébe, hogy 20 millió magyar legyen akitor, a mikor köre­telhetjük a magyar nyelvet, a mikor elfogadja azt, hogy Ausztria a maga 9 millió németjével még Ausztrián kívül Magyarországon is fönn akarja tartani a német nyelvet, szóval, hogy megadja Ausztria 9 millió németjének azt, a mit nem ad meg 10 millió magyarnak és a mit meg akar adni 1,200.000 horvátnak. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nyilvánvaló mindebből, hogy felszólalása nem volt egyéb, mint a dinasztiának és a katonai köröknek tett felajánlkozás és szol­gálattétel a magyar küzdelem ellen. A t. harmadik uj miniszter úrral, a hon­védelmi miniszter úrral szemben nem tudok nyilatkozni. (Derültség.) Az ő eddigi fellépése a parlamentben nagyon szimpatikus. (Zaj. El­nök csenget.) A mit én a miniszter úrról kép­zettség, katonai tudás és logika tekintetében hallottam, az mind a legmagasabb fokú dicsé­ret. Csak egyet tudok. Tudok valami 8-ik huszár­ezredről, a hol az ezredessel szemben, a ki a magyarságot pusztította, a tisztek nagyrésze fellázadt. TJgy hallottam, abban az ezredben szolgált a miniszter ur is, és a miniszter ur nem volt azok sorában, a kik az ezredessel szembeszállottak. Ezt én csak hallottam. Legyen szíves a miniszter ur megczáfolni. (Mozgás jobbfelöl) Ugron Gábor : Sopronban volt, a 8-ik huszár­ezrednél. (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: 1884 ben! Azt is hallottam, hogy a miniszter ur Albrecht főherczeg mellett az udvar körül, ab­szolút német katonai légkörben nőtt fel. Ha a tisztelt miniszter ur a magyarságot, a magyar lélek zománczát ilyen környezetben is megőrizte, akkor a miniszter ur olyan kiváló derék ember, a kinél én kiválóbbat képzelni sem tudok. I)e lehetetlen még feltenni is, hogy abban a lég­körben álszenteskedés nélkül meg tudja őrizni magyar lelkét és kedves is tudjon lenni azok előtt az emberek előtt. Ha azonban a t. mi­niszter ur azért jött, hogy a maga tudásával, egyéniségének súlyával, koncziliáns modorával a nemzelnek tegyen szolgálatot és a magyar állás­pontot vigye előre, akkor kezet nyújtunk önnek mindannyian. (Mozgás a jobboldalon.) De ha a.zért jött ide, hogy a közös had­sereg képére átformálja a honvédséget és pedig sokkal inkább, mint a mennyire át van for­málva ma. és azt kiépíteni ne engedje, hogy továbbá a közös hadsereg kérdésében azon ósdi, ezopfos álláspontot foglalja el. a mely a magyar államiság minden jogát megtagadja és ezért jött magát exponálni: akkor a t. miniszter úrral még.élesebb ellentétben leszünk, mint elődjével szemben voltunk. (Elénk helyeslés a szélsőhal­oldalon.) T. miniszter ur! Ez az ország nagy vív­mánynak tekintette b. Fejérváry G-éza honvé­delmi miniszter ur bukását, mert az ő irányá­val soha sem volt megelégedve. Két dolog lehet­séges, mert az lehetetlen, hogy az ő 20 esztendős irányával azonosítani tudná magát a honvédelmi miniszter ur. Ez a két eset pedig a következő: vagy megy a miniszter ur jobbra, vagy balra; ha mifelénk közeledik,akkor üdvözöljük őt abban a miniszteri székben; ha pedig nem felénk jön, de eltávolodik tőlünk akárminő eszközökkel: akkor, legyen megnyugodva, olyan ellenzék_ lesz ebben a parlamentben, a mely helytáll. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) A míg azonban sem az első, sem a máso­dik be nem következik, önnel szemben várakozó álláspontra helyezkedünk. (Felkiáltások a jobb­oldalon : Már félkettő van ! Még 20 <percz van!) Gabányi Miklós: Csak velünk kezdjetek! Lengyel Zoltán: Én már egyszer megjegyez­tem a t. képviselő urak kíváncsiságára azt, hogy beszélni lehet ebben a parlamentben, de hall­gatni muszáj. (Derültség a baloldalon.) Legye­nek szívesek ezt az egyet elfogadni. (Mozgás a jobboldalon.) Boncza Miklós: Ti ezt nem tartottátok meg soha! (Zaj a jobb - és a baloldalon.) Elnök: Méltóztassanak megszívlelni azt, a mit a t. képviselő ur igen helyesen mondott, hogy t. i. azoknak, a kik nincsenek szólásra jogosítva, a házszabályok értelmében hallgatni kell. (Elénk helyeslé-t a szélsöbaloldalon: Derült­ség. Felkiáltások a jobb- és a baloldalon. Éljen az elnök!) Lengyel Zoltán : T. képviselőház ! Ezen meg­jegyzéseim után én a mostani egész helyzetből azt látom, hogy itt válság van; válság van nemcsak Magyarországon, de — a mint látszik, Ausztriában is; sőt nemcsak kormány, de al­kotmány válság is. T. képviselőház! A mint én már több Íz­ben megjegyeztem e házban, én abban a nézet­ben vagyok, hogy az 1867 : XII. t.-czikkben le­fektetett, de keresztül nem vitt, u. n. összbiro­rlalmi alkotmány, Magyarországon senkit sem elégit ki, De nem kell ez az alkotmány Ausz­triában sem, mert hiszen ott olyan obstrukezió van már 6 — 7 esztendő óta, hogy törvényhozá­silag semmit sem lehet keresztülvinni. Molnár Jenő: És nekik minden szabad! Lengyel Zoltán: Nem lehet ezt az alkot­mányt összemííködtetni Magyarországon sem, mert a kormányzat itt is lépten-nyomon fenn­| akad, mivel nem halad abban azon irányban, a melyet a nemzet kívánalmai előírnak. De nem tud ösäzeműködni ez az alkotmány Horvátországban sem. Horvátország egész for­radalmi állapotban van. Igaz, hogy része van ebben a miniszterelnök ur bánsága alatt köve­tett kormányzati elveknek is. de része van ebben az alkotmányformának is. Nem működik össze ez az alkotmány azért, mert ez az alkotmány daczára annak, hogy, — a mint itt e házban nagyon sokszor kifejtve lett, — két egészen ön­álló államot tartott szem előtt; azoknak pari-

Next

/
Oldalképek
Tartalom