Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-298

298. országos ülés 1903 Julius 3-án, pénteken. 105 én ezt épen nem tartom örvendetes jelenségnek. De miután többen szóltak a pártok helyzetéről, és mivel nagyon sok szó esett a szabadelvű párt helyzetéről is, méltóztassék megengedni, hogy erről is elmondjam nézetemet. (Halljuk! Halljuk !) Mielőtt azonban ezt tenném, még meg kell említenem azt, hogy a szabadelvű párt sorsával, illetőleg — a hogy kifejezte magát — csődjével kapcsolatosan, gr. Zichy János képviselő ur azt is emiitette, hogy a parlamentarizmus csődje az az állapot, a mibe jutottunk. T. képviselőház! Én azt tartom, hogy ilyen kijelentések ellen nekünk valamennyiünknek tiltakoznunk kell. {Élénk helyeslés a jobboldalon. Egy hang a szélsőbaloldalon: Mind, a három pártnak!) Igen, mind a háromnak, és ha tiz volna, akkor mind a tiznek. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Még pedig azért, mert találkoznak talán olyanok, a kik ezt szórói-szóra elhiszik, a kik elhiszik azt, hogy Magyarországon csakugyan beállott a parlamentarizmus csődje, és hogy ezt az országot parlament nélkül, alkotmány nélkül is lehet kormányozni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nohát az ilyen felfogás ellen nekünk ünnepélyesen tiltakoznunk kell. (Élénkhelyeslés a szélsobaloldalon és a jobboldalon.) Minekünk nem oktrojált alkotmányunk van; a mi alkotmányunk összenőtt a nemzet életével, s ezt az alkotmányt megölni, kiirtani máskép, mintha a nemzetet magát irtják ki, nem lehet sohasem. (Zajos helyeslés jobbfelóí és a szélsobaloldalon.) A mint már emiitettem, gróf Zichy János múltkori beszédében azt mondotta, hogy a liberális párt csődbe jutott, Eötvös Károly t. képviselőtársam pedig összehasonlítván a mai liberalizmust más, korábbi felfogásokkal, sok tekintetben gáncsolta ezt a liberalizmust. Eötvös Károly t. képviselő ur legelőször is arról beszélt, hogy ő fiatal korában abban a liberális iskolában nőtt fel, melyet ma az ó-liberálisok iskolájának neveznek-és a mely a nemzeti szellem megalapitását, a nemzeti közvélemény megteremtését és az idegen befolyások leküzdését tűzte ki czélul. Hát, t. ház, kétségtelenül igy van a dolog. Az akkori országgyűlés naplói, de még inkább annak a sok bizottságnak a tárgyalása, a melyet az akkori országgyűlés egyes kérdések megvitatására kiküldött, igenis bizonyitják azt, hogy az 1848. előtti liberális párt küzdött a nemzeti szellem megteremtésért, küzdött az idegen befolyások ellen. S hogy itt semmiféle kétértelműség e tekintetben ne legyen, meg kell mondanunk egész nyiltan, hogy az az idegen befolyás nem volt egyéb, mint az az osztrák befolyás, a mely az akkori rendezetlen közös intézmények körül érvényesült. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez érvényesül most is!) Ez ellen küzdöttek és ez a küzdelem szükséges volt, mert ez a küzdelem ébresztette fel a mi nemzeti létünket. S én méj lyen meghajlom azon korszak férfiai előtt. Azonban, t. báz, az országgyűlés naplói és a bizottságok tárgyalásai még másról is tesznek tanúságot. Arról t. i., hogy ez a küzdelem az idegen befolyás ellen kimerítette az akkori országgyűlés és az akkori liberális párt összes erejét ugy, hogy a legszükségesebb belreformok kérdéseire nem maradt soha idő, nem maradt soha alkalom és azért annak a szabadelvüségnek a megtestesítője, annak a pártnak vezére, 1867-ben az 1867 : XII. t.-cz.-ben igyekezett rendezni ezeket a közös viszonylatokat ugy, hogy azok többé vita és kérdés tárgyát ne képezzék . . . (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Holló Lajos: És végrehajtás tárgyát ne képezzék! Hieronymi Károly: . . . s hogy azután a nemzet ereje csakugyan belreformokra és a nemzeti élet kiépítésére legyen fordítható. (Helyeslés a jobboldalon.) Ernszt Sándor: Éljen Tisza Kálmán! Hieronymi Károly: Hát én most is abban a meggyőződésben vagyok, hogy sokkal fontosabb nemzeti érdek ma a közjogi viták félretételével (Ellenmondások a szélsobaloldalon. Zajos helyeslés a jobboldalon.) igenis, a közjogi viták félretételével... (Élénk derültség és ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon. Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Holló Lajos: Hasznos közgazdasági tevékenység ; az kell! (Mozgéts és zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) B. Feilitzsch Arthur: Több haszna is van az országnak abból, mint meddő közjogi vitákból! Hieronymi Károly: Ez a mi meggyőződésünk s ezért küzdünk az 1867 : XII. törvényczikk fentartása mellett most is, ezután is. (Zaj a szélsobaloldalon.) Madarász József: Le vele ! Lengyel Zoltán: Visszafejlesztéséért küzdenek ! Várady Károly: Ha bázis, akkor tessék végrehajtani! Holló Lajos: Az szájhősködés, hogy ragaszkodnak mindenhez! (Nagy zaj és nyugtalanság jobbfelöl. Felkiáltások jobbfelöl: Elég lesz már ebből! Ki a szájhői?) Szájhősködés minden állítás, a mely szerint az 1867-es alaphoz ragaszkodnak, nem hajtják végre! (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon. Nagy zaj jobbfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Holló Lajos: Az egész a 67-es alap felfújása ! Tessék végrehajtani, ha ragaszkodnak a 67-es törvényekhez! (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Hieronymi Károly : T. ház ! Én nem tartok mindent jónak, a mi a közös hadsereg körül van. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nohát! Nagy zaj a szélsobaloldalon. Halljak! Halljuk! jobbfelöl.) Ennek sokszor kifejezést is adtam. (Zaj. Várady Károly ismételten közbeszól.) KÉPVH. MAPLÓ. 1901 1906. XVII. KÖTET. 14